Az Illinois Egyetem kutatói olyan műanyagot állítottak elő, ami az emberi bőr öngyógyító folyamatát, a hegesedést képes utánozni - jelentette az MTI. Az eljárás két elem kölcsönhatásán alapul: az anyag belső mikrocsatornáiban kapszulákban tárolódó anyag sérülés hatására az összetört kapszulákból a felszínre kerül, és az oda előzetesen felvitt katalizátoranyag beindítja a "hegesedés" reakcióját.
Az anyagot ipari borításokban, például a repülőgép- és autóiparban használhatják, de az optika és az elektronika terén is jelentős potenciáélt látnak benne a kifejlesztői. Kézzelfogható hasznosításként elég ha belegondolunk például abba, hogy egy öngyógyító anyaggal bevolt gépkocsit nem kell többé minden karcolás után újrafényezni.
Kis híján elvágták az interneten a világtól Vietnamot azok a halászok, akik az elmúlt napokban összesen 43 kilométernyi tenger alatti száloptikás kábelt szedtek fel, és adtak el fémhulladékként.
A vietnami kormány nemrég engedélyezte, hogy a hetvenes években a háborúban az ameriakiak által lefektetett, azóta használaton kívüli tenger alatti vezetékeket bárki begyűjtse. Mivel ezek a kábelek rézalapúak, és jó pénzt érnek, a halászok rögtön lecsaptak a lehetőségre, és gyakorlatilag minden tenger alatti kábelt felszednek - többek között most a Thaiföld és Hongkong felé vezető internetes gerincvezetéket is.
A vezetékeket üzemeltető, és most több millió dolláros kárt szenvedett szingapúri cégek nyomására a vietnami kormány visszavonta az általános kábelfelszedési engedélyt.
Mi történik, ha egy százkilométeres sebességgel haladó autóból hátrafelé kidobunk egy baseball-labdát, szintén százkilométeres sebességgel? A külső szemlélő számára a labdának egy helyben kellene maradnia, majd lepottyannia, hiszen a vízszintes sebességvektorok pont lenullázzák egymást. Egy japán ismeretterjesztő tévéműsor úgy gondolta, kipróbálja a dolgot a gyakorlatban is:
Amerika egyik legnagyobb szabású napenergia-kísérletébe vág bele a Pearl Brewery sörgyár a cég legrégebbi, 1883 óta működő sörfőzdéjének felújításával. Az épület tetejére 67 ezer négyzetláb (kb. 6200 négyzetméter) felületen kerülnek napelemek; az általuk termelt energia a sörfőzde szükségleteinek egynegyedét fogja fedezni, az átalakítás pedig mindössze 1,35 millió dollárba kerül.
Bár Steve Jobs azzal harangozta be az Apple windowsosított böngészőjét, hogy sebességben simán állva hagyja az Internet Explorert és a Firefoxot, az első tesztek azt mutatják, hogy ez nem teljesen igaz.
A Wired tesztjében ajaxos alkalmazásokkal jól megtömött oldalakon mérte a három böngésző sebességét, konkrétan a Google Calendar és a Gmail oldalainak betöltési idejét hasonlította össze. Az eredmény: továbbra is a Firefox a leggyorsabb (na ja, ha az Operát nem is vették be a versenybe...), a Safari pedig általában még az Explorernél is lassabb.
További kellemetlen hír, hogy a már megjelenés napján vagy féltucat biztonsági rést fedeztek fel az Apple böngészőjében.
Mit tegyen az egyszeri geek ebben a dög melegben, ha történetesen légkondi nélküli helységben kell tartózkodnia? Kavarja a levegőt egy ilyen csodával! A cuccban 5 MB memória tárolja a legfeljebb 128 fázisból álló animációkat, amiket a ventilátor lapátjain elhelyezett 42 LED játszik le. A pécéhez soros porton csatlakozik, így magunk is fabrikálhatunk új látványeffekteket. Mindössze 389.99$-ért beszerezhető (kb. 75 ezer forint), a hülyének is megéri.
A világ legnagyobb számítógépes szimulációjában az ókori Róma hétezer épületét készíti el egy nemzetközi, építészekből és régészekből álló kutatócsoport. A Virginai Egyetem összefogásában 10 éve dolgoznak a Rome Reborn (újjászületett Róma) elnevezésű szimuláción, amelyben a látogató úgy sétálhat, mintha az ókori Róma utcáit róná, írja a BBC. Harminc épületet teljes egészében, belső díszítésekkel, freskókkal együtt rekonstruálnak, például a Kolosszeumot és a Szenátust. A projekt weboldalán olvasható ismertetés szerint a szimuláció az ókori Róma fejlődését mutatja be a késő Bronz-kortól a középkor elejéig.
Japán tudósok szájon át alkalmazható koleragyógyszert fejlesztettek, amelynek hordozóanyaga a rizs egyik proteinje. Egyelőre még csak egereken próbálták ki, de teljes sikerrel. A Tokiói Egyetem munkatársai rámutattak, hogy az új gyógyszernek alapvetően két nagy előnye van más koleravakcinákkal szemben. Egyrészt nem igényel hűtést, ami azért életbevágó, mert a harmadik világban, ahol a legégetőbb a szükség koleragyógyszerekre, a hűtés megfizethetetlenül drága, másrészt a szájon át történő alkalmazhatóság jóval nagyobb biztonságot és sterilitást jelent.
A rizs proteinje lehetővé teszi, hogy a hatóanyag ne a gyomorban oldódjon fel, hanem a bélrendszerben, vagyis ott, ahol immunreakciót kell kiváltania, hogy a szervezet leküzdhesse a betegséget. A kolera akut bélrendszeri fertőzés, amelyet a Vibrio cholerae elnevezésű baktérium okoz. A következő lépésben a kutatók főemlősökön tesztelik az új készítményt, ám hogy emberen mikor próbálhatják ki, még nem tudni. Mindenesetre az ötlet más betegségekkel szemben kifejlesztendő gyógyszereknél is kiaknázható - hangsúlyozzák a kutatók -, mivel a rizsprotein más vakcináknak, így például az anthrax, az influenza vagy akár a HIV elleni szereknek is hasznos hordozója lehet. (via MTI)
Az örökzöld Prince of Persia 1989-es, Jordan Mechner dizájnolta verziója kerül a boltokba szerdán az Egyesült Államokban. A Gameloft fejlesztésében készülő Prince of Persia Classic teljesen új az animációk, a grafika és a fényeffektek segítségével, illetve több benne az ellenség, a rejtvény és a csapda is, írja a Wired. Az új generációs remakeben három játéklehetőség közül választhatunk: a normál módban a játékot olyan gyorsan kell befejezni, ahogy csak lehetséges, a Time Attack (időtámadás) módban szintén a gyorsaság számít, de ha 60 perc alatt nem végez a gémer, kezdheti az egészet elölről. A Survival (túlélő) módban 60 perc áll rendelkezésre és még újra sem lehet kezdeni.
Magyar idő szerint kedd hajnalra sikeresen befejezte első űrsétáját az Atlantis két asztronautája, a NASA két nappal meghosszabbította az űrrepülőgép küldetését. Jim Relly és John Olivas hat és fél órán át dolgozott a világűrben és működőképes állapotba helyezte a napelemek új szelvényét, amelyet az Atlantis szállított a Nemzetközi Űrállomásra. A 14 méter hosszú, 16 tonna tömegű alumíniumszelvény értéke 367 millió dollár. A berendezést a hétfő reggeli órákban az ISS robotkarja segítségével emelték ki az űrsiklóból és rögzítették a rendeltetési helyén. Üzembe helyezése után 14 kilowattal nő a napelemek teljesítménye. A két űrhajós lefektette az új szelvényt az űrállomás rendszerével összekötő elektromos kábeleket, eltávolította a berendezést szállításkor rögzítő elemek maradványait, és előkészítette a napelemek új paneleinek automatikus kinyílását, amelyre a tervek szerint kedden kerül sor.
Átlagos mennyiségű, tizenöt mellkasi röntgenfelvételnek megfelelő sugárdózist kapott Charles Simonyi, amíg a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodott - közölte Apáthy István, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet munkatársa az MTI-vel. A szakember, aki a Pille elnevezésű sugárdózismérő főkonstruktőre, a Pille mérési adatainak kiértékelése után nyilatkozott. Az eszközzel a Nemzetközi Űrállomást és az űrhajósokat érő sugárterhelést lehet mérni - mindez azért fontos, mert a kozmonauták sokkal nagyobb sugárzásnak vannak kitéve az űrben, mint a Földön.
A dózismérő lelke egy speciális kristály, amely elnyeli a sugárzási energiát, majd későbbi hevítésre fényt bocsát ki. Minél nagyobb a sugárterhelés, annál intenzívebb a kibocsátott fény. A hevítést és fénymérést a leolvasó berendezés végzi, amely már a dózisértékeket jelzi ki. A mérések bebizonyították, hogy a sugárterhelés a hálóhelyen a legnagyobb, ahol csupán az űrállomás fala védi a kozmonautákat. Apáthy szerint Charles Simonyival az űrrepülése alatt semmiféle eget rengető dolog nem történt, nem volt napkitörés, akkora dózist kapott, amilyent normál körülmények között az asztronauták ennyi idő alatt kapnak.
[via MTI]
Újabb 14 városban, összesen már 41 településen érhető el a T-Mobile szélessávú 3G/HSDPA hálózata. Az eddigieken túl Budakeszin, Balatonszéplakon, Kaposváron, Nyíregyházán, Székesfehérváron, Szombathelyen, Taksonyban, Tihanyban, Salgótarjánban, Szekszárdon, Zalaegerszegen, Ürömön, Dunakeszin és Veresegyházán is lehet T-Mobile szélessávon netezni.
A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét felügyelő szervezet, a CITES olyan egyezményt írt alá, ami véget vet az egyik legszebb tengeri állat, a fűrészes rájaként is emlegetett fűrészhal kereskedelmének (illetve a feketepiacra szorítja azt). A testalkatukat tekintve leginkább a cápákra emlékeztető állatok fején hosszúkés fűrészes nyúlvány található, amiért akár 1200-1400 dollárt is hajlandók megadni ugyanazok, akik tigrispéniszért meg orrszarvúszarvért is képesek pénzt adni. A Greenpeace illetékese a BBC-nek nyilatkozva örült a CITES döntésének, bár megjegyezte, szégyen, hogy a szervezet csak akkor lép, amikor a fűrészhal már több partról is eltűnt és a kihalás szélére sodródott. Egyetértünk.
A Google visszaél a felhasználói adataival, nem létezik nála titoktartás, és nem tiszteli a magánélet szentségét - állítja egy brit emberi jogi szervezet. A Privacy Internationalnek nem ez az első kirohanása a kereső ellen, amely a Microsoftot sejti az ügy hátterében. Részletek itt.
A dél-koreai Huang Vu Szuk, a világ egyik leghírhedtebb őssejtkutatója szöuli kormányforrás szerint Thaiföldön tartózkodik, hogy egy nemzetközi kutatásban való részvételről tárgyaljon. A tudós kutatási engedélyét hazájában tavaly bevonták, és megtiltották neki, hogy emberi petesejtekkel kísérletezzen, ezért keresi a lehetőségeit külföldön.
A kutató eleinte nemzeti hősnek számított, szaklapok vizionálták, hogy gyógyíthatatlan betegségek válhatnak gyógyíthatóvá. De hamis kutatási eredmények közzététele, petesejtek beszerzése közben elkövetett etikai vétségek, továbbá állami, illetve magánpénzekkel történt visszaélés miatt jelenleg eljárás folyik ellene (az előbbiért akár 10 év, az utóbbiért pedig akár 3 év börtönbüntetést is kaphat). A botrány miatt a dél-koreai tudósoknak csak elvetélt emberi petesejtek felhasználását engedélyezik őssejtkutatásra.
[via MTI]
Van néhány, például az Atlantis már bedokkolt a Nemzetközi Űrállomásra, és az űrhajósok hamarosan megkezdik az új napelemek felszerelését. Friss hír az is, amit a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálján találtunk: a Titánon folyékony metán formálja a felszínt. Végül, egy rövid MTI-hír is bekerült ma a rovatba egy óriáscsillagról.
Német kutatók szerint a marihuána aktív hatóanyaga, a THC (tetrahydrocannabinol) képes mérsékelni az allergiás bőrreakciókat, valamint az asztma és az ekcéma tüneteit is. A Bonni Egyetem munkatársai a THC természetes és szintetikus változatát tesztelték egereken, írja a New Scientist. Amikor a kutatócsoport 30 mikrogramm szintetikus THC-t juttatott az állatok fülébe, a mesterségesen előidézett bőrallergia a felére csökkent. A kutatók reményei szerint a THC-ra alapozva hamarosan új gyógyszerek fejleszthetők, ám a tudósok hangsúlyozottan figyelmeztették az embereket, hogy ne végezzenek öngyógyítást füves cigikkel.
[via MTI]
A GT toplistáival általában egyetértünk, de a játéktörténelem legemlékezetesebb csajaiból azért a lentinél jobb válogatást is ki lehetett volna hozni. Például mit keres ez a robot az első helyen? Miért nincs a listában Kate Archer a No One Lives Foreverből? Hol vannak a Final Fantasy-szereplők? És Zelda tényleg nem maradandóbb élmény, mint ez a vámpíros tucatmarhaság, amiből Uwe Boll készített filmet? Szóval vannak itt komoly kifogások, de azért szép, hogy Daphne bekerült a Dragon?s Lairból, a Dead or Alive-ból nekünk is Christie a kedvencünk, és elismerjük, hogy tényleg nagyon dögös, amikor lakkozott körmű női ujjak csavarnak fel egy hangtompítót.
Felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé az a fakunyhó, amelyet Robert Falcon Scott brit felfedező épített 1911-ben később végzetesnek bizonyult antarktiszi expedíciója egyik állomásán. A veszélyeztetett műemlékek védelmére létesült nemzetközi alapítvány (World Monuments Fund, WM) közlése szerint a kunyhóra a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt. Az antarktiszi Evans fokon létesített építmény ugyanis fából készült, és az elmúlt csaknem száz év során a zord sarki hidegben folyamatosan fagyott állapotban volt. A déli sark térségét is érintő felmelegedés miatt azonban az antarktiszi jégtakaró is olvad, a kunyhó eddig fagyott deszkái pedig lassan rothadni kezdenek.
Hasonló sors vár azokra a használati tárgyakra is, amelyek Scott és társainak halála után is a kunyhóban és környékén maradtak. Az új-zélandi kormány becslései szerint az építmény és a benne lévő tárgyak konzerválása és megóvása mintegy 6,7 millió dollárba (1 milliárd 270 millió forintba) kerülne.
Scott és négy társa 1912. január 16-án érte el a Déli-sarkot, vetélytársa, a vele egy időben elindult norvég Roald Amundsen és csapata azonban már előző év december 14-én kitűzte a norvég lobogót a Sarkon. A csalódott és halálosan kimerült Scott és emberei a Déli-sarkról visszafelé tartva vesztették életüket.
[via MTI]
Mi pedig üdvözöljük a Pannon sajtóközleményét, amelyből nem derül ki, hogy pontosan mikor vezetik be az új tarifákat. Persze az uniós szabályozás még elég új, és idő kell az új hívásdíjak kitalálásához. (Az Európai Parlament ugyanis csak a maximumot határozta meg: 0,49 euró hívás, 0,24 euró hívásfogadás esetén.)
„Azt szeretnénk, hogy előfizetőink minél hamarabb élvezzék a szabályozás előnyeit, ezért a törvény által előírt határidő előtt, minden ügyfelünknek, ráadásul automatikusan, előzetes regisztráció és az egy hónapos aktiválási idő nélkül vezetjük be az Európai Unió új roaming tarifáit” – jelentette be Ove Fredheim, a Pannon vezérigazgatója.