Itt a zenerádió 2.0
További Cellanapló cikkek
Október közepén indult el a PlayNow Plus mobilos zeneszolgáltatás, amellyel a mobilozók fix havidíjért bármennyi zenét letölthetnek. A T-Mobile hálózatán elérhető, havi 2400 forintba kerül, és most még csak a Sony Ericsson W595, W705 és W995 mobilokon működik. Az árban benne van az adatforgalom díja is, tehát nem muszáj mobilinternetre is előfizetni. Egy W995 mobillal próbáltam ki a végtelenített lejátszási listát.
Eredetileg nagyon kételkedtem a zeneszolgáltatásban, de be kell látni, hogy a PlayNow Plus végre értéket is ad a Walkman márkanévhez. A Walkman név teljesen semmitmondóvá vált, mert senkit sem érdekel, hogy húsz éve a Sony találta ki a Walkmant, és a mobiljaira is rányomta ezt a plecsnit. Már rég az iPod uralkodik, jó zenelejátszója meg a Nokiának, a Samsungnak, az LG-nek és a többi gyártónak is van. Sőt, nekem már a kazettás lejátszóm is Panasonic volt, és kiváló volt.
Ennek az új zeneszolgáltatásnak meglepően sok köze van a kazettákhoz. Amikor belevágtam a tesztbe, megpróbáltam régebbi dalokat letölteni, hátha nincsenek benne az adatbázisban. Sikerült letöltenem az Arrested Developmenttől a Zingalamaduni című albumot, amit utoljára tíz éve hallgattam, még kazettáról. Valaki kölcsönkérte lenyúlta, én meg lusta voltam letorrentezni a dalokat.
Anarki kolléga naivan azt hitte, hogy az ügyvédhadsereggel dolgozó David Bowie biztosan nem lesz a kínálatban. Remélem ennél nagyobbat már nem téved az életében, mert a szerzői jogait féltő művésznek nagyjából a teljes diszkográfiája arra vár, hogy letöltsék a PlayNow Plusszal. Persze szép számmal vannak, akik kimaradtak, nincs például Tool és Me first and the gimme gimmes, ráadásul a Madnesstől sem azok a dalok elérhetők, amiket kerestem. Viszont van művérben gazdag trash metál, és megtaláltam a Ninjatune kiadó legjobbjait.
Találóan jellemezte a szolgáltatást az októberi bemutatón Winkler János, a T-Home igazgatója. A letöltött fájlok hangminőségét firtató kérdésemre azt válaszolta, ez a zenebolt arról szól, hogy bármely pillanatban elérhető több millió dal.
És valóban, teljesen rá lehet kattanni arra, hogy szinte minden elérhető. Az elmúlt héten minden nap 6-8 teljes albumot letöltöttem, most nagyjából 400 dal van a memóriakártyán. Volt olyan is, hogy elindítottam egy dalt, és a lejátszási listát folyamatosan bővítettem a frissen letöltött dalokkal. Mintha online rádióznék, és én magam lennék a zenei szerkesztő. Az akku pedig simán bírta a terhelést, ma nyolc teljes album letöltése, másfél óra zenehallgatás és némi böngészés után is csak az energia negyede fogyott el.
A spontaneitás, a zene elérhetősége tehát valóban élvezhető, viszont a dalok egy része sajnos élvezhetetlen. A tömörítés miatt az énekhang elkenődik, a basszus összefolyik, és a dobolást meg inkább puttyogásnak nevezném. Persze nem mindegyik csapnivaló.
Gyors zenéknél, például fejszaggató metálnál sírva fakadt a dobhártyám az összefolyó riffektől, és Amon Tobin meg Yann Tiersen is jobban tenné, ha imidzsromlás veszélye miatt inkább kivetetné a kínálatból a számait. Viszont Eminem, Dre, a nyavajgós-basszusos R&B-sek, a nem túl összetett dzsesszek (pl. az Ole Kvernberg Trio hegedűs számai), és Palya Bea is elég jó hangminőségben dalolt.
Meglepő, de a Sony Ericsson saját bumszlivégű füldugasza, ami brutális merénylet a W995 dizájnjával szemben, jobban szólt, mint a Sennheiser fejhallgatóm. A másolásvédett zene egyik fő hátránya, hogy nagyon a mobilhoz kötődik. Bár a W995-ben van DLNA-funkció, amivel a mobilon tárolt média wifin keresztül is lejátszható a szintén DLNA-kompatibilis tévéken, hifiken, az egyetlen ilyen eszközünkkel, egy Samsung tévével nem tudtuk megosztani a dalokat. A saját fotóink simán átmentek a tévére, tehát a DLNA működött, de a védett zene nem. Jack dugóval persze ráköthető a mobil egy erősítőre, de arra is rá kellett jönnünk, hogy sárból nem lehet várat építeni. Ami rossz minőségű, az erősítővel is az marad.
Rovataink a Facebookon