Drágul az Android használata

Kommentek

• 2010.04.29 18:09:56RXTX

  No1

• 2010.04.29 20:25:18pdstudio.info

  Megsértetted a licenszt köcsög! Nem, te sértetted meg a licenszt köcsög! Nem nem, inkább te sértetted meg a licenszt köcsög!
  
  Valahogy így lehetne jellemezni mostanában a tech viharokat.

• 2010.04.29 20:26:01TroppauerHümér

  Nevetséges. A M$ kijelenti, hogy az Enter felirat a gombon az ő találmánya, és van olyan őrült, aki fizet neki. Legközelebb majd a biciklit kopirájtolják.
  
  Az egész jogrend felett eljárt az idő.

• 2010.04.29 20:34:06TroppauerHümér

  A programozásnak szabadnak kell lennie. Azt programozom le, amit akarok. Más forráskódját nem lophatom el, az természetes. Ugyanígy a gyógyszereknél is: olyan vegyületet fedezek fel és gyártok, amilyet akarok, függetlenül attól, hogy más gyártotta-e korábban.
  
  A Termék jogdíjas, a Tudás és a Gondolat ingyenes, a Szabvány nyilvános! Minden más jogrendszer alapvetően innovációellenes. Minden tudományos felfedezést azonnal, az interneten publikálni kell, használják minél többen, mindenki javára. Érdekes módon például a matematika egész jól elműködik ebben a rendszerben, és a Linux esetében is csak akkor van gond ha pénzsóvár ügyeskedők le akarnak nyúlni valamit.
  
  Na, jól kidühöngtem magam.

• 2010.04.29 20:44:01kvp

  Utannaneztem es nem arultak el, hogy mik azok a szabadalmak amiket az android megsert. Valoszinuleg azert mert ilyenek vagy nincsennek, vagy ha vannak es kiderul, hogy mi az, akkor a) a linux fejlesztok kiszedik a linux-bol, b) bebizonyitjak, hogy a microsoft szabadalma nem jogos es akkor a microsoft fizethet. Mindenesetre az egyetlen olyan hely ami kerdeses az az android-windows szinkronizacios kod, ahol egyaltalan lehet valamilyen microsoft-hoz kotheto algoritmus vagy adatformatum. Viszont ez nem lehet benne a google fele open source valtozatban, mert azt mar kiszurtak volna.

• 2010.04.29 21:11:08TroppauerHümér

  @kvp: De az is jogtalan kellene. hogy legyen, hogy a Microsoft proprietary adatformátumot, codec-et, stb, használhat. Bírósági ítéletnek kellene köteleznie őket a wma, doc, xls és a többi formátum nyilvánosságra hozatalára. Nonszensz, hogy például DVD-t nézni is lényegében csak illegálisan lehet linux alatt. A mezei, becsületes felhasználót büntetik csak, a pénzben utazó kalózok úgyis bármit fel tudnak törni, és csak a torrentezés volumenét növelik vele.
  
  De a törvényhozó a hülye, nem a Microsoft.

• 2010.04.29 22:16:33komád3

  Nem tetszenek nekem se ezek a hisztik, de valljuk be, hogy a kinai modell se tul szep, es ha belegondoltok pontosan ugyanugy megolne az innovaciot, ahogy ez hat nem megoli, de mergezi.
  
  Ha tudnak a cegek, hogy igyis ugyis lemasolna a masik ceg, akkor eleve nem olnenek bele annyi penzt, mert egyszeruen nem gyulne ossze neki annyi, es egyebkent se tudnanak kiszedni belole annyit. Szoval a draga fejleszteseknek helo lenne. Es ezek a generacio valtasok a vezeteknelkuli adatatvitelben, meg a nanometerek csokkentese a procigyartasban nem lesznek olcsobbakk. Igen, a darabszamra lebontva, de ehhez az kell, hogy 2x annyi vevovel szamoljon a ceg, es merjek odatenni, amijuk van.
  Ellenvetes?

• 2010.04.30 00:01:22borosspet

  komád3
  "Ellenvetes?"
  
  Van. A szoftverek fejlesztése semmilyen olyan drága fejlesztést nem tartalmaznak, ami miatt részeit szabadalmaztatni kellene, jó példa erre a "duplaklikk-szabadalom"
  
  A szoftverszabadalom csak arra jó, hogyha egy nagy cég halálra akarja keresni magát egy primitív programmal, akkor levédi egy kis szegmensét (pl. lenyíló file menü, felugró ablak, stb), ezzel megakadályozandó, hogy más cég hasonló feladatra alkalmas programot készíthesen.
  
  A szoftverszabadalom pont olyan, mint Klapka "hagyományos mosópor"-a (ha még valaki emlékszik rá). Arra jó, hogy a gyanútlan és nem minden hájjal megkent másik céget le lehessen nyúlni...

• 2010.04.30 07:17:04Manci néni, a szomszéd

  Azt hiszem az összeadást még nem védte le senki, így hát ma megteszem én. Ezután a bankok nekem fognak fizetni minden egyes összeadásuk után.

• 2010.04.30 07:52:38stefiboy

  Sztem csak a HTC-ről van itt szó, nem az egész Androidrol. Sztem HTC-sek tesznek vmi extra progit Androiddal ellátott telóikra, és abba van MS szabadalom. Lehet vmi Windows-al, Outlook-al, Office-al való szinkronizáció plusz feature-ról van szó. Csak kérdés, miért nem közlik pontosan. Magában az Androidban sztem nincs MS szabadalom mer akkor Google-nak kéne fizetnie a licenszdijat Ms-nek.

• 2010.04.30 08:20:51b0c1k4

  kvp: Ne olyan dolgokra gondolj mint protokolok, vagy mas linux kernelhez kotheto dolgok. Hanme hogy "gombnyomas" esemeny, meg scroll es baratai...
  stefiboy: A googlenek nemkellene licensz dijat fizetni csak az Open Handset Alliance-nek maximum. Es igen a HTC a sajat fejlesztesu Sense UI-jat pakolja az androidos telefonokra. (+HTC Sync, HTC Peep for twittering, stb)
  
  Mivel nemtudjuk milyen szabadalmak serultek igy nehez eldonteni.

• 2010.04.30 08:51:00strogg

  Az USA szabadalmi rendszerében mindent lehet védetni. Egy a fontos: te legyél az első, ak imegteszi. Így került szabadalom alá a duplaklikk.
  Az m$ elég egyértelműen haldoklik a mobil platformon. Pénzt akar. Semmi másról nem szól a dolog. Náluk csak egy rosszabb cég van, az apple. Az komplett technológiákat kitiltott (flash), hogy pénzt keressen.
  
  Az innovációt pontosan a nyilt forrás/internet jelenti. Ugyanis az ilyen légkörben állandó kényszer van a fejlesztésre, és az új öltetek elsőbbsége hoz a konyhára. Tipikusan: IE. Piacvazető volt, szabadalmakkal körbe bástyázva, nem is történt semmi évkeig. De amint a nyilt firefox megerősödött, azóta pörög a böngésző fejlesztés. Ha az m$-en múlik, még mindig IE6 -ot kellene használni. És azt is látni kell, hogy a nyílt forrás lassan de biztosan átveszi az uralmat. Már csak az offline Desktop OS piacon erős (osx,windows), mindenhol máshol nagyn komoly konkurencia, néhol piacvezető. (kiszolgálók, internetes szabványok, stb...) Magyarán a jövőt jelenető stratégiai fontosságú helyeken a nyíltság az úr. Idő kérdése....

• 2010.04.30 08:56:25strogg

  Másrészt. Honnan tudod, hogy a windows hány része sérti a GPl-t? Sehonnan, mert full zárt.
  Ami pedig a gondolkodás módot illeti: a felhasználókl gondolkodását alapvetően befolyásolja, hogy nyílt e a számítástechnioka vagy nem. Egy teljesen nyílt világban értelmezhetlen fogalom a legális/illegális szoftver. A bit-nek ugyanis csak 0/1 állapota van, nem pedig legális/illegális.
  
  Aki legális/illegális kérdésben gondolkodik, az simán csak hülye. Ugyanis a digitális lét legfőbb előnye a maásolhatóság. Azért hozták létre, mert tökéletes másolatot lehet létrehozni. Ha legális/illegális kategóriát állítasz fel, pont a létét kérdőjelezed meg. Aki "illegális szoftver" szót használ arról mindiknek az első véleménye: Lövése nincsen a digitális világról, csak jár a szája.

• 2010.04.30 10:04:35Spiritchaser

  na, látom itt is mindenki csak a programozás ért, és jártatja a száját, de a jogról fingja sincs senkinek (nekem sem :))
  
  azért mert valami másolható már miért ne lehetne illegális, azaz nem legális
  embert ölni is van lehetőségem, de attól még nem legális, ergo a tv. jó esetben büteti

• 2010.04.30 10:10:44mrsomeonenoone

  Én úgy oldanám meg a kérdést, hogy a szabadalom csak mondjuk 1-2 éves versenyelőnyt jelentene a felfedezőnek, utánna menne public domainbe. Ne lehessen már az a=b*2 algoritmust kisajátítani örökre, vagy mondjuk a duplaklikket. Egy idő után belátható, hogy minden szabadalmaztatva lesz, még a WC ülőke minden lehetséges formavariációja is. Nevetséges. Ráadásul nem kell pontos implementációt beadni, elég ha azt mondom, hogy a szabadalmam olyan jármű melyet kémiai átalakulás/átalakulások energiája hajt. Na most minden mozgó járműért tessék ezután nekem fizetni. Még az üzemanyagcellásokért is.

• 2010.04.30 10:38:59FreeVili

  Imádom, amikor mindenki a nyílt forráskódot isteníti...
  Mondjátok meg, hogy hogyan kap 1 programozó a munkájáért pénzt, ha minden amit csinál közkincs? Mikor lesz már pl. a hentesek munkájának eredménye közkincs és ingyenes? Szeretnék ingyensonkát! :)

• 2010.04.30 10:44:22strogg

  Spiritchaser
  Rossz az analógiád. Az emberölés nem alapvető része a lényednek. Mondok jobb analógiát.
  Vegetáriánuis macska nincsen. A macska ragadozó. Erőltetheted hogy vega legyen, de az neki is szenvedés, meg neked is. (betartatni nem is tudod)
  Kv ugyanezt a gyötrődést látjuk az informatikában is.

• 2010.04.30 10:48:32strogg

  FreeVili
  Ebből is látszik h. nem értesz a nyílt forráskódhoz. A nyílt kód nem jelent ingyenneséget, még akkor sem, ha ez a bevett gyakorlat. A nyílt kód azt jelenti, hogy minden részletében megismerheted az akár megvásárolt szoftvert is, sőt ha a pénzedért még ötleted is van, bele is írhastz új funkciót.
  Az egyetlen kötelezettséged az, hogy az ilyen szoftvert ha eladod új termékként, akkor kötelező neked is kiadni a forrást.
  Ez az egyik.
  A gyakorlati része, hogy a legtöbbjét ingyen kapod, de melett szolgáltatást vehetsz. Tehát nem maga a szoftver a termék, hanem egy arra épülő szolgáltatás. Szupport, reklám bevételek, bármi, amit kitalálsz, és a céged profiljába vág.
  Harmadrészt tévedés azt hinni, hogy a linux kernelt (tehát élényegében a linuxot) csak a közösség fejleszti. Frászt. Szolgáltatásból élő cégek alkalmazottjai vannak többségben. Pl: ibm, sun, oracle, stb... Tipikus példa a RedHat. A fedorát letöltheted, de sok linceszelt kiegészítőt (ami többsége zárt), és a szupport, karbantartás a fizetős. És ebből marha jól meg is élnek.

• 2010.04.30 10:52:48strogg

  Még egy szempont. Tévedés azt hinni, hogy például a rendszergazdák munka nélkül maradnak. Csak akkor, ha nem képes megtanulni a linuxot, csak ha windows-os klikkelő bajnok. Én is meg tudtam tanuléni a linuxot, és tényleg csak az egyénen múlik.... Most főleg windows-os rendszergazda kell, egy linuxos világban meg linuxos fog kelleni. A látszám ugyanaz lesz....

• 2010.04.30 11:54:03FreeVili

  strogg
  Ha én éveken át dolgozok 1 programon és utána kiadom a forrását, utána valaki megváltoztat 1 sort és kiadja a saját nevén. Szerinted mi történik?
  Marhaságokat írsz. Évek munkáját nem fogom odaadni senkinek, hogy kiadhassa és kaszálhasson, magam alá rúgva ezzel. A tudást kellene megosztani, nem a munkád gyümölcsét.
  Nem minden áll szolgáltatásokból. Tudod pl. egy gravírozógép vezérlőprogramja ritkán fog reklámozna bármit is, szupportálni meg valahogy senki sem akar.
  Ez az egész maszlag egy fura egyvelegét feltételezi a kommunizmusnak és a kapitalizmusnak. Életképtelen 5let és lenne pár összeesküvés elméleti 5letem is ezzel kapcsolatban...

• 2010.04.30 11:55:15FreeVili

  strogg
  Megjegyzem programozó vagyok, a régi fajtából és nem rendszergazda. Nekem az, hogy melyik OS-ről beszélünk tök' mindegy.

• 2010.04.30 12:44:01Ianas

  Spiritchaser -- Jogásszal is beszélgettem erről (én informatikus mérnök vagyok), és ő is, sok más emberhez hasonlóan azon a véleményen van, hogy az információ legyen szabad. Én is.
  
  Semmi értelme a szoftverek esetén a másolás szintjére redukálni a szerzői jogot, ugyanis valójában senki sem tartja be. Ez a tény alátámasztja, hogy a szabályozás felesleges (ellentétben a példáddal: az emberölés szabályozása azért nem felesleges, mert az emberek túlnyomó többsége igényli ezt a szabályozást.)
  
  A lényeg: másolással effektív nem veszel el senkitől semmit, míg ha ellopsz egy zsák krumplit, azzal elveszed valakitől.
  
  A szerzői jog mesterséges konstrukció, a 19. század óta létezik. Előtte senki (a nagy költők, írók) se igényelték. Ennek az az oka, hogy nem az alkotók, hanem a kiadók találták ki az egész koncepciót.
  
  A magántulajdon, az élethez való jog természetes módon alakult ki. Ez erőszakos, pusztán kényelmes profitszerzési céllal.
  
  (Mondok egy példát: Magyarországon ha kiadatsz egy könyvet, tényleges eladott példányszámtól független tiszteletdíjat kapsz a kiadótól az esetek nagy részében, ami furcsa számomra, ha Tiéd a szerzői jog. Az egész fikció)

• 2010.04.30 13:10:43Ianas

  FreeVili -- Dinamikus a világ. Ne várd, hogy az emberek megjutalmazzák az erőfeszítésedet. Érezheted igazságtalannak...
  
  De ez csak az egyik fele. Amit írsz, hogy pl. egy beágyazott szoftver nem fog "szolgáltatást nyújtani": nos a probléma nem elsősorban a beágyazott rendszereket érinti. Ezek hardver-szoftver együttesek, nehéz másolni őket.
  
  Egy játékszoftver más, ott viszont igenis tudsz szolgáltatást adni.
  
  Egy operációs rendszer ugyanígy.
  
  Ezt a dolgot a piacnak kellene szabályoznia, ahogy meg is teszi: ha nem vagy elég okos, lemásolják a szoftvered, filmed, zenéd, és nem gazdagszol meg. Ha okos vagy, és kellően eltökélt, megfelelő szolgáltatásokkal meg tudod oldani, hogy Te profitálj a dologból...
  
  (Ld. Google, hosszú távon ő nyer. A M$ részéről ez egy hülye trükközés, hogy pénzhez jusson valaki más munkájából.)

• 2010.04.30 13:17:25strogg

  FreeVili
  Én is a szakmában dolgozom, és látom mivel jutsz előbbre. Ismét egy félreértésről van szó, mert nem modntam egy szóva lsem, hogy minden területen a nyílt forrású megoldás a nyerő.
  1 sor átírása még nem származtatott szoftver, de elméletben lehetne :) Nem feltétlen rúgsz magad alá. A gyakorlat az, hogy hozzád fordulnak inkább, hogy javíts egy hibát, vagy írj új funciót. Ha egy soros javsítást el tudnak intézni házon belül is a vevők, akkor elméletileg neked kiesés, de csak akkor, ha nem szögezed le, hogy ha hozzá van piszkálva, garanciát nem vállalsz rá.
  Én azt látom, hogy te aki programozóként dolgozol egy cégnél, nem dönthetsz arról, hogy nyiltan, vagy zártan van kiadva a szoft. A legtöbb programozó "napszámban" dolgozik, és a feje felett döntenek. És nem is kell döntened, mert az értékesítés nem a te dolgod. A te dolgod a jó kód.
  Tényleg a tudást kéne megosztani, viszont nincsen jobb dokumentció a forráskódnál. Legfeljebb az a dokumentáció szakiknak szól, nem gizikének. A súgó nem szakembernek, hanem gizikének íródik :)
  A nyílt forrás fejlődési ütemet, innovációt, és költség csökkentést jelent. Ugyanis pl. az a debug amit a közösség kiszűr, az csökkenti házon belül a költségeket is. Olvasd el a katedrális és bazár könyvet, és minden kérdésedre jó választ fogsz kapni.

• 2010.04.30 13:20:45strogg

  lanas:
  "az emberek megjutalmazzák az erőfeszítésedet"
  És tökmindegy melyik piaci modellt követed (nyílt/zárt), éhbérért dolgozik a fejlesztő. Tökmindegy, hogy a kódod nyiltan, vagy zártan jelenik meg a piacon, a fizud ugyanaz. Még akor is ha a céged dollár milliókat keres vele. Jó, év végén jutalmat adnak. Az x millióért értékesített kódod után kapsz valamit, hogy ne halj éhen. És azt is csak azért, hogy holnap is tudj kódolni, és többet kertessenek rajtad. Édesmindegy mi a céged piaci politikája.

• 2010.04.30 13:34:54FreeVili

  Ianas
  Nem "megjutalmazásról" beszéltem, hanem arról, a klasszikus (és szerintem elvitathatatlanÖ jogról, hogy a munkádért kapd meg az ellenszolgáltatást. Nem olyan áron, ahogy mostanában szokás (amit még ki lehet préselni a vevőből), hanem valós áron, nyerészkedés nélkül.
  A világ sokkal egyszerűbb lenne, ha a becsületes munkát (legyen szó bármilyen területről) megfizetnék és nem a "szolgáltatást" fizetnék meg. Ez utóbbi ugyanis jócskán felül van értékelve. Mindenki "rá van esve", mert kb. nulla befektetéssel és hozzáértéssel relatíve nagyot és hosszan lehet kaszálni.
  Ha továbbra is erre halad a világ, elsőként fogok mars expedíccióra jelentkezni. :)

• 2010.04.30 13:35:58FreeVili

  strogg
  Az utóbbi írásoddal mélységesen egyetértek. :D

• 2010.04.30 13:54:20Ianas

  FreeVili -- Egyetértek, de sajnos a dolog nem így működik. Az emberek a "hype-ért" fizetnek, nem a munkáért. Az, hogy a dolgok értékét a beléjük fektetett munka határozza meg, rég megbukott koncepció, nem része a közgazdaságtannak (legfeljebb a régi marxista irányzatnak).
  
  Valójában CSAK szolgáltatásból tudsz igazán pénzt csinálni. Ez a tény. És nem is lehet másként: a szolgáltatásnyújtás során közvetlen kapcsolatban vagy a felhasználóval, míg a szoftver utólagos passzív értékesítése során nem. Amennyiben azt várod, hogy megírsz egy programot, majd fire and forget, dől a pénz... Ez még csak nem is jogos elvárás. (Ahogy pl. a kiadók elvárják.)

• 2010.04.30 14:36:32FreeVili

  Ianas
  Hát éppen ez a baj. Ha rááll mindenki erre a szemléletre, akkor nem fog egyhamar megváltozni. A "hype" szónak meg a hallatán is kiver a víz...
  Ahogy 1 könyvben olvastam anno: "Jól vigyázz! Teszed is azzá a világot, aminek látod!".

• 2010.04.30 15:33:52Ianas

  FreeVili -- :) Pozitivista szemléletű vagyok, sajnos ez túl mélyen gyökerezik bennem, hogy megváltoztassam... Meg aztán, sajnos nem is nagyon tudom.
  
  A "hype" amúgy az emberi viselkedés része, a csordaszellem megnyilvánulása. Hogy rossz-e, vagy jó, nem tudom, az emberiség mindeddig fennmaradt. A természetben csak ez számít.
  
  Amikor egy tulajdonság hátrányossá válik, akkor nyilván ki fog veszni. Egyelőre (kvázi morális szempontból sajnos) így van.
  
  Én úgy vagyok vele, hogy továbbra is kitartok az információ teljes szabadsága mellett. Szerintem a szerzői jog mai formájának elbukása kisebb veszteség, mint amekkora nyereség annak a kontrollnak a megszűnése, amit ma a teljesen profit-vezérelt kiadók jelentenek. (És ez csak a dolog egyik aspektusa.)

• 2010.04.30 15:40:20Ianas

  ... Továbbá azzal a hallatlan előnnyel jár, hogy pl. a művészetből valamelyest kikopnak a rossz értelemben vett "megélhetési alkotók", és megmaradnak azok, akik az alkotás öröméért hoznak létre valamit. Nyilvánvalóan javítva a minőségen, és javítva a valódi művészek esélyeit.
  
  Hogy a szoftvereknél milyen hatással járna? Sajnos legnagyobb bánatomra szinte teljesen eltűnnének pl. a "single user" megoldások (pl. a nem-multiplayer játékok), hiszen nem nagyon érné meg piacra dobni őket.
  
  De még ez sem feltétlenül igaz, hiszen már ma is gondolkodnak vékonykliens alapú játék-megoldásokon, ahol esélyed sincs másolni. (Vagyis szolgáltatássá alakul a szoftver.)
  
  Mindennek van előnye és hátránya, nehéz előre felmérni. De a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbbször a jövő nem tudatos döntéseken múlik.

• 2010.04.30 16:07:28FreeVili

  Ianas
  Egyetértek az általad leírtakkal. Ettől függetlenül nem tetszik a jelenlegi irány, amerre a világ halad. A "hype" valóban csordaszellem, de nem a természetes megnyílvánulása, mert erőssen irányított verzió. Ez a bajom vele. Ha megy a csorda a "nagyobb jó felé", azzal semmi bajom. :)
  Amit a művészetről írtál az részben szerintem is jó. Az egyetlen problémát az jelenti, hogy a "megélhetési alkotó" is lehet nagy művész. Pl. mi történt volna, ha egy bizonyos festőnek esélye sem lett volna fizetséget kapni a sixtusi kápolna freskójáért? :)

• 2010.04.30 17:00:34Ianas

  FreeVili -- A Sixtusi Kápolna a "beágyazott rendszer" kategóriába esik (ld. fentebb), nem értelmezhető rá a klasszikus szerzői jog, hiszen egy-az-egyben nem másolható (vagy ha igen, a másolatnak nyilván nincs ugyanakkora értéke.)
  
  Ugyanez igaz az építészetre.
  
  De ez csak kötözködés, értem, amit mondasz. A helyzet az, hogy a művészet esetében az emberek honorálják a művészt, és egész jól megvoltak a 19. századig is a művészek úgy, hogy nem meggazdagodni akartak az alkotásaikból (és ahogy ma is kevés művész gazdagodik meg, legyen költő, író vagy szobrász.)
  
  Ennek megfelelően a klasszikus szerzői jog nem segít rajtuk. Ez jellemzően (a szabadalmakkal, stb együtt) csak a kiadókat, nagy cégeket védi.
  
  ELVBEN úgy érezheted, a szerzői jog Téged, alkotót véd, de valójában nem... Úgy sem igen tudod érvényesíteni. (Erre szolgálnának az ilyen szervezetek, mint az ArtisJus, de ezek praktikusan csak pénznyelők előnytelen feltételekkel. Milyen egyesület az egy jogállamban, amelyik adót szedhet minden adathordozó után? :D)

• 2010.04.30 18:18:56FreeVili

  Ianas
  Sajna ami a jogvédelmet illeti, egyetértek. Az sem úgy működik, ahogy kellene. :)
  Amit a régi művészekről írtál igaz. Nem meggazdagodni akartak. Ehhez értettek, ebből éltek, ez volt a "munkájuk".
  A problémát ott látom, hogy most már mindenki csak meggazdagodni akar. Pusztán a munka öröméért és abból való megélésért (mert szereti azt amit csinál), már senki sem dolgozik (mélységes tiszteletem a kivételnek). Lassan a "munka öröme" kifejezésnek is fura mellékíze lesz, vagy kivész a fogalom.
  No, kellemes hétvégét. :)

Szóljon hozzá!