Kevés és drága a hálózat

2010.07.01. 16:40
Nyilvános meghallgatást tartott a Nemzeti Hírközlési Hatóság, hogy felmérje a szélessávú internetszolgáltatók panaszait. Bemutatták a szabályozás jövőjével kapcsolatos tervüket is, ami rézdróthoz és optikához juttatná az alternatív szolgáltatókat.

Mindenki olcsó és gyors internetelérésre vágyik, és már kezd kibontakozni a hírközlési szakértők elképzelése arról, hogy a jövőben milyen szabályozással lehet ezt biztosítani. Nehéz helyzet, mert egymással ellentétes irányba ható elvárásokról van szó: vagy nagyon olcsó az internet, vagy nagyon gyors. Egy monopolisztikus cég tud a legkönnyebben hálózatot fejleszteni, mert magasan tartott árakkal biztosítja a beruházás megtérülését, de nem azért rugdosták évekig a Magyar Telekomot (akkor még Matávot) és társait, hogy megint teljhatalmú óriáscégek legyenek.

A vezetékes szélessávú piacon a verseny eddig a szolgáltatás szintjén zajlott. Az alternatív netszolgáltatók megvették a saját hálózattal rendelkező nagykereskedők (például a Magyar Telekom) csomagját, és azt adták el más néven a saját ügyfeleiknek. Itt sem volt túl nagy pörgés, az alternatívok a piac 9 százalékát szerezték meg ily módon, és az előfizetések alig 1 százalékánál vették meg az előfizetői hurkot, vagyis az ügyfél lakásában/házában végződő rézdrótot.

Vevőket várnak

Az Európai Unió új irányt jelölt ki, és azt mondja, hogy erősíteni kell az infrastruktúra alapú versenyt. Erre a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (illetve utódjának) reagálnia kellett. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a magyar piac és az unió átlaga közt eltérések vannak.

Hazánkban látványosan előretörtek a kábeltévés szolgáltatók, és két év alatt megelőzték a DSL-t. Ráadásul bejött, amire ép eszű ember nem számított: egy harmadik szereplő, a Digi is elkezdett infrastruktúrát építeni. Az is egyedülálló, hogy a Magyar Telekom nem állami ösztönzésre, hanem magától kezdett optikai szolgáltatást építeni. Emellett a kábeltévés infrastruktúrában még óriási potenciál van, mert a több mint 3 millió magyar háztartás 65-70 százaléka elérhető kábelmodemes internettel. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az NHH ide sorolja azokat a kábelhálózatokat is, amelyeken még nincs net, de 2-3 hónap alatt felkészíthetők a netszolgáltatásra.)

Az NHH a szerdai nyilvános meghallgatáson azzal állt a netszolgáltatásban érdekelt cégek képviselői elé, hogy szerinte a platformokon belüli, infrastruktúra alapú versenyt kell segíteni. Ami azt jelenti, hogy ideális körülményeket teremtenének a hálózati elemek alternatívok/riválisok általi átvételéhez.

Ennek két következménye lehet. Az egyik az, hogy az alternatív szolgáltatók, például az Externet, a GTS, vagy az Interware, több vezetéket vesznek meg a saját hálózattal rendelkező cégektől. Tehát a viszonteladókból hálózat-működtető tulajdonosok lesznek. A szabályozás másik, még fontosabb következménye lehet, hogy az új generációs (például optikai) hálózatot építő cégeket arra kötelezhetik, hogy a lefektetett csőbe ne csak maguknak, hanem az alternatívoknak is húzzanak be üvegszálat, ha azok kérik és kifizetik a beruházás rájuk eső részét.

Vonalhiány fenyeget

A szerdai meghallgatáson csupán a másfél éve érlelődő ötleteit mutatta be az NHH, a végleges változatnak ősszel kell megjelennie. Természetesen igyekeznek figyelembe venni a szolgáltatók panaszait is, amiből nem volt hiány. Többen a magyar infrastruktúra akut problémáira mutattak rá. Saját vezetékes infrastruktúra nélkül például hátrányos helyzetben érzi magát a Telenor és a Vodafone is.

Bánhidi Zoltán, a Telenor munkatársa arról beszélt, hogy a mobilinternethez szükségük van felhordóhálózatra, ami a bázisállomásokig elviszi az internetes adatot. Ezen a területen szerint olyannyira nincs verseny, hogy a beszállítóknak kiírt tenderek harmadára egyáltalán nem kapnak ajánlatot, a másik harmadára legfeljebb egyet. Elmondta, hogy vezetékes infrastruktúrát kiépítő cégekkel szemben abszurd elvárásokat fogalmaznak meg, például az önkormányzatok díszburkolatot meg szökőkutat kérnek. Az infrastruktúrát szállító cégek ötéves megtérüléssel számolnak, ez fedezi a kiépítés költségét, viszont a Telenor nem látja, hogy öt év után csökkennének az árak.

A Vodafone is kérte, hogy vizsgálják meg a felhordóhálózatok piacát, mert ha nem tudnak elfogadható áron megfelelő kapacitású vezetékes infrastruktúrát szerezni, akkor a mobilinternet sohasem tudja majd helyettesíteni a vezetékes internetet. Az NHH is úgy látja, hogy a mobilnet egyelőre nem versenyez a vezetékessel - ha tíz százalékkal nőne az adsl vagy a kábelnet előfizetési díja, akkor is nagyon kevesen váltanának mobilinternetre.

Amint a cikk elején írtuk, sok kábelhálózat alkalmas lenne az internetelérés biztosítására. A képet árnyalja a magyar kábeltévés cégek véleménye, ők a kisvállalatként működő szolgáltatóknak kérnek védelmet és segítséget a szabályozótól. Ezek a cégek nehezen tudnak úgy versenyezni, hogy brutális áron kapnak sávszélességet, és általában olyan területeken működnek, ahová a nagy távközlési mamutok be sem teszik a lábukat, érvelt a szövetség.

Kombinált bérlet

Magyarországon a tévével lehet eladni a hírközlési szolgáltatásokat, és most már a kombinált csomagok iránt van nagy kereslet. A Telenor és a Vodafone emiatt is felszólalt, szerintük a kombinált csomagoknak versenytorzító hatásuk van, amennyiben vezetékes és mobil hozzáférést adnak el együtt, kedvezményes áron. Szerintük ennek versenytorzító hatása van, hátrányos helyzetne kerülnek, akiknek nincs vezetékes infrastruktúrájuk. Az Invitel ugyanakkor olyan szabályozást vár, amely az idegen infrastruktúrán is lehetővé teszi a kombinált, internetet, tévét és telefont tartalmazó csomagok eladását.