Újabb roham indul a készpénz ellen

2013.06.05. 11:02
20 hozzászólás

Június közepén elindul a mobiltárca háromezer fős tesztje, ami valójában a bankok elkeseredett küzdelme, hogy az emberek végre ne készpénzzel vásároljanak, hanem valamilyen elektronikus eszközzel. Hazánkban ugyan nyolcmillió bankkártya van, de a legtöbben csak arra használják a plasztiklapot, hogy egyben felvegyék vele a havi fizetésüket. Ennek köszönhetően a vásárlások körülbelül kilencven százaléka még mindig készpénzzel történik.

A nagyszabású kísérletben résztvevő bankok és mobilszolgáltatók erős szembeszélben próbálnak előrejutni, amit az is bizonyít, hogy a mobiltárcával hasonló elven működő érintésmentes Mastercard Paypass kártyák 2009 óta elérhetők hazánkban, de még mindig csak egymillió van belőlük, és azokat is alig használják.

Pedig ezek a digitális fizetőeszközök számtalan előnnyel járnak, kezdve azzal, hogy nem kell odaadni a kártyát a kereskedőnek. Elég odatartani a kártyát vagy a mobilt a kártyaelfogadó terminálhoz, hogy az levonja a pénzt. Ha az előre meghatározott limitnél kisebb a vásárlás összege, akkor ennyi az egész, a blokk kinyomtatása után mehetünk is, de nagyobb összegű vásárlás is intézhető érintésmentes kártyával: ebben az esetben be kell ütni a PIN-kódot. Most a 83 ezer bankkártyás terminálból már 17 ezer kezeli a Paypass kártyákat, mobilokat, és rohamosan nő a számuk.

A pénzügyi cégek azt akarják bebizonyítani, hogy a rajongott, nagy presztízsű, folyton a kezeink közt forgó mobil nagyobb sikert érhet el, mint a hagyományos érintésmentes bankkártyák. A kísérletben azért vesz részt ilyen sok ember, mert nagy tömeg kell ahhoz, hogy értelmes statisztikákat lehessen összeállítani. Felmérik, hogy a társadalom mit tekint értéknek a mobiltárcában, hogyan változnak meg tőle a felhasználók szokásai. Az eredményekből végül nemcsak prezentációk fognak készülni, hanem azoknak kőkemény üzleti hatásuk lesz: akinek a megoldásáról az derül ki, hogy fontosabb részt képvisel a rendszerben, az jobb alkupozícióban lesz a különféle tranzakciós bevételek felosztásakor.

Lassan legózták össze

Két évvel ezelőtt jött létre a Mobiltárca Egyesület azzal a céllal, hogy elősegítse az új megoldás bevezetését, és összehozza az ebben érintett cégeket. Már 2012 végén indult volna a pilot program, ha nem futnak bele néhány komolyabb akadályba. A rendszer ugyanis csak látszólag egyszerű, valójában rengeteg szívással jár a kiépítése.

Amikor hagyományos bankkártyát igénylünk, legyen szó akár régi csipes vagy érintésmentes változatról, akkor egy cég összeírja az ügyfél nevét, a kártya típusát és számát, és mindezt átadja a plasztiklap gyártójának. Ott a Mastercard vagy a Visa előírásai alapján megszemélyesítik a kártyát, magyarán felviszik a dombornyomott felületre, a csipre és a mágnescsíkra az adatokat. Ezután a gyártó elküldi a kártyát a banknak, vagy közvetlenül az ügyfélnek. Ez is elég hosszú folyamat, de semmi a mobilos megoldáshoz képest.

Matolcsyék is ezt szeretnék

A nemzeti bank új lépéseket javasol a készpénzmentesítés továbbviteléhez a jegybank. Akár a magánszemélyek készpénzes fizetéseinek összeghatárát is korlátoznák és tovább növelnék a csekkadó különbségét az elektronikus tranzakciók és a készpénzes fizetések között.

A mobiltárcás láncolatban először is van egy szolgáltató, aki lehet bank, kedvezménypontokat gyűjtő kereskedő vagy egy kuponforgalmazó. Az első lépés ugyanaz, az ügyfél adatait kell elküldeni egy szolgáltatónak (Trusted Service Manager, TSM), amely elkészít azok alapján egy biztonságos virtuális bankkártyát. De mivel a virtuális kártyát még valamire fel is kell telepíteni, szükség van még egy szereplőre, akinek azt kell megvizsgálnia, hogy az ügyfél mobilja egyáltalán alkalmas-e a virtuális bankkártya fogadására: van-e benne erősen védett adattárolóval ellátott SIM-kártya, ezen kívül olyan NFC-csip, ami kommunikálni tud a kártyaleolvasó terminállal, és hogy a készülék megfelel-e a biztonsági előírásoknak. Feltört készülékeken például tutira nem lesz mobiltárca.

A virtuális kártyák bevezetését tovább bonyolítja, hogy minden telefontípust kártyával és szoftverrel együtt be kell küldeni a Mastercard londoni központjába, ahol az egészet egyben ellenőrzik. A kártyakibocsátó szakértői azt is megnézik, hogy a virtuális kártyán minden logó a helyén van-e, mert ha nem, akkor mehet vissza a szoftver a dizájner elé. Ha azonban minden rendben van, akkor feltölthetők a kártyák a felhasználók készülékeire.

Varsó must go on

Lengyelországban már tavaly novemberben bevezette a helyi T-Mobile a MyWallet nevű mobiltárcát, mert ott sokkal fejlettebb a pénzügyi kultúra. Az is fontos szempont, hogy Európában itt van a legtöbb NFC-s bankkártya és leolvasó. A buszjegykiadó automatától a kocsmai POS-terminálig szinte mindenhol találkozhatunk az NFC-vel. Az összes kártyaelfogadó terminálnak már negyven százalékában van NFC, és a Deutsche Telekom (DT) szakértői azt jósolják, hogy 2015-ben már kétszázezer helyen lehet majd ezzel a módszerrel vásárolni. A felhasználók száma is dinamikusan nő, fél év alatt 13 ezren váltottak plasztiklapról mobilra.

Most még csak négyféle kártya érhető el, de a kínálat év végére további hattal bővül, és már folyamatban vannak a tárgyalások a helyi tömegközlekedési vállalatokkal, valamint a két legnagyobb lengyel futballklubbal, amelyek tagsági kártyát telepítenének a mobilokra. A DT-nek, és persze mindegyik másik mobilszolgáltatónak nagyon fontos, hogy tele legyen különféle kártyákkal a virtuális pénztárca, akárcsak a valódi, mert egyetlen bankkártyától nem lesz vonzó az újítás. A DT csoportszinten tervezi a MyWallet bevezetését, tehát valószínűleg hazánkban is ezt a megoldást dobják majd piacra.

Nyakánál fogva emelik

Hazánkban sajnos úgy próbálják emelni a kártyahasználók számát, hogy közben egy kicsit fojtogatják a kereskedőket. Túl magas a kártyahasználat díja , amit ugye nem a vevő fizet ki, hanem a kereskedőtől vonják le. Évek óta téma, hogy túl magas ez a díj, pedig ha drasztikusan alacsony lenne, akkor az óriási lökést adna a készpénzmentes fizetés terjedéséhez. Valószínűleg mindenhol lenne kártyaelfogadó terminál, és akkor a lakosság is előszeretettel használná.

Gondoljunk csak bele, hogy az alacsonyabb díj milyen új területeket nyitna meg: egy kis zacskónyi ropit, vagy egy túró rudit nem lehet nagy felárral eladni, mert a vevő inkább elsétál a sarki kisboltba, ha ott olcsóbb. Beépített NFC-s terminállal pedig nem fordulhatna elő, hogy egy édesség- vagy üdítőautomata üzemeltetője elesik néhány vásárlástól, mert a gép nem fogadja el a kétszázast. A bankok jelenleg persze ódzkodnak az ötlettől, mert az árbevételükben nagyon nagy volument képvisel ez a díj. Ugyanakkor arra is gondolhatnának, hogy az egy tranzakción elvesztett összeget pótolni tudja a tranzakciószám növekedése.

Ebben a rendszerben a mobilszolgáltatók által levett díjak kevésbé jelentősek, mert az nem forgalomalapú díj lesz, hanem várhatóan egyszeri, és csak a kártyák törlését, aktiválását számláznák ki a bankoknak.

Ügyfélpanasz

Év végéig tart a Mobiltárca egyesület pilotja, addig többször felmérik a résztvevő felhasználók tapasztalatait, figyelik az esetleges ügyfélpanaszokat, finomhangolják a rendszert. Várhatóan jövőre indul el élesben a fizetés, és nem érdemes szédületesen gyors terjedésre számítani, mert a fővárosiak százezreit érintő új bérletrendszert az aktuális tervek szerint csak 2015-16-tól készítik fel az érintésmentes kártyák fogadására. A bankoknak nincs más lehetőségük, mint előrehaladni az új technikával. Csak az a félő, hogy ez nem menetelés lesz, hanem inkább vánszorgás.