A Telenor megmagyarázza a bizonyítványát

2014.08.27. 16:52

Mondhatjuk úgy is, hogy egy kicsit kibújt a szög a zsákból, amikor a Telenor a legnagyobb jószándékkal sajtótájékoztatót tartott az ügyfélpanaszok kezeléséről, a mobilhálózati problémák kezeléséről és az új bázisállomások helyének tervezéséről. Arra a kérdésre, hogy miként viszonyulnak a HetNet típusú hálózatokhoz, vagyis alkalmaznak-e különböző méretű cellákat (amikkel jobban lefedhető egy terület), azt a választ kaptuk, hogy a makrocellákat szeretik. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy minél olcsóbban, nagyobb területet lefedő egységekkel akarják megúszni a hálózat fejlesztését.

Ha ehhez hozzáteszünk egy kis matekot, amiben az áll, hogy

  • tavaly 155 milliárd forint árbevételen 28 miliárd adózott eredményük volt,
  • ugyanakkor 4 év alatt csak 30 milliárdot költöttek hálózatfejlesztésre,
  • és a következő néhány évben is csak további 10 milliárdot  fognak költeni,

akkor az ember csak arra tud gondolni, hogy az éves nyereségből biztosan jutna néhány milliárd forinttal több az új bázisállomásokra, hogy nőjön a lefedettség és megbízhatóbb legyen a szolgáltatás.

Ez kissé demagóg hozzáállás, és helyzet nem olyan egyszerű, hogy a mobilszolgáltató meglobogtatja a milliárdokat, és máris tele van minden háztatő 4G-antennákkal.

Ezres bővítés

A Telenor szakértői a szerdai háttérbeszélgetésen elmondták, hogy miután kitűznek maguk elé egy célt, hogy melyik területen akarják javítani a lefedettséget, másfél-két évet kell szánni ennek megvalósítására. Először is kérni kell 8-10 hatósági engedélyt, amire még nincs egyablakos ügyintézés. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ígért ilyet, hogy még a helyi építési engedélyeket is elintézi, de ez a rendszer még nem működik gördülékenyen.

A helyi hatóságok nem is mindig támogatják, hogy a mobilcégek jobb szolgáltatást tudjanak nyújtani. A szakértők felmennek a tetőkre, hogy kiválasszák az ideális helyet az antennáknak, de általában nem jön össze sem az első, sem a második legjobb lehetőség; nem tudnak szerződést kötni az ingatlan tulajdonosával. Tehát általában nem marad más, mint a harmadik legjobb opció, amiben benne van, hogy  ebből már extra munkával kell kihozni a maximumot. 

Budapest egyik menőbb kerületében olyan is előfordult, hogy amikor lejárt az antenna elhelyezeséről szóló szerződés, azt az önkormányzat nem akarta meghosszabbítani. A Telenor lekapcsolta az adott egységet, az ügyfelekkel pedig közölte a romló szolgáltatás okát. Hamar összegyűlt annyi panasz, hogy mégiscsak meghosszabbították a szerződést. (Ha már megpendítettük egy kis demagógiát: az ocsmány óriásplakátokat bezzeg mindenhol lazán engedélyezik, pedig nem járnak akkora társadalmi haszonnal, mint a jó mobilszolgáltatás.)

A bővítés mindezek ellenére gyors ütemben zajlik. „Négy-öt évvel ezelőtt még úgy éreztük, hogy négyszáz új báziállomás kiépítésébe is beleszakadunk” – mondta Sepsi Zsolt, a Telenor műszaki részlegének vezetője –, „idén azonban már most túlvagyunk 640 új állomáson, és év végére az ezret is elérjük.” Elismerte, hogy vannak még tennivalóik a kisebb településeken, a beltéri elérésen is javítani akarnak, és még az autópályákat sem fedték le teljesen. Elmondása szerint másfél évvel ezelőtt még csak a sztrádák 30 százalékán volt 3G szolgáltatás, most viszont már 60 százaléknál járnak. 

Trolik, prolik, aratók

A szerdai beszélgetés csúcsa az volt, amikor a hálózati problémák legkülönlegesebb okait mutatták be. Évente több millió eseményt észlelnek a hálózaton, ebből néhány százezer olyan, amit kezelni kell, és csak tízezer olyan eset van, ami komolyabb beavatkozást igényel. A kimaradások kétharmadát állítólag áramszünetek okozzák, és kevés olyan eset van, ami hálózati eszköz meghibásodására vezethető vissza.

Néhány viccesebb hálózati probléma:

  • A földszinti lakást leárnyékolta a trolibusz. A panaszból csak annyi derült ki, hogy naponta többször megszakad a hívás, de a rendszer naplófájljaiban semmilyen okot nem találtak. Csak helyszíni méréssel és megfigyeléssel jöttek rá, hogy a gigantikus jármű okoz galibát.
  • A Keleti pályaudvaron egy adott időszakban megszakadtak a hívások. Kiderült, hogy az egyik nemzetközi járaton volt egy jelerősítő, amiről nem tudtak, ezért az nem volt beleintegrálva a hálózatba.
  • Egy biztonsági őrnek rossz volt a mikrohullámú sütője, és mindent lekapcsolt, amire az volt írva, hogy mikro. A mikrohullámú átjátszó áramellátását is sikerült lelőnie, ezért egy nagyobb területen szünetelt a szolgáltatás.
  • Tolvajok viszik el a fémet, a dízelgenerátorból a gázolajat
  • Az aratáskor keletkező por eltömítette a légkondi szűrőjét
  • A vasúti vezetékek közé kihúzott optikai légkábelt átlőtték söréttel
  • Pesten valaki hosszabb ideig blokkolta az összes GSM-sávot egy illegális jelzavaróval, ezért a környéken nem lehetett telefonálni, a segélyhívó szám sem működött. Hatósági eljárás indult ellene.
  • Egy online üzenetküldő app (nem árulták el, hogy melyik, ez lehet a Facebook Messenger, WhatsApp, Skype vagy Hangouts is) hibásan volt megírva. Amikor leálltak az üzenetküldő szerverek, a kliens a tíz másodpercenkénti fölösleges lekérdezésekkel túlterhelte a rendszereket.
  • Lekapcsolták az áramot Ukrajnában, és a határ menti településeken lévő mobilok egyszerre zúdultak rá roamingolva a magyar hálózatokra
  • Egy építkezésen a daru befordult két mikrohullámú átjátszó közé, ezzel teljesen blokkolta az átvitelt.  
  • Valemelyik csúcskategóriás mobil hibás módon jelentkezett fel a hálózatra, és szoftvert kellett frissíteni, hogy ez ne okozzon több problémát

Azt mondják a szakértők, hogy az ügyfélszolgálati panaszok döntő többségében valamilyen beállítási problémát kell kezelni. A kártyafüggetlen, máshol megvett mobilokra nem mindig lehet leküldeni a hálózati beállításokat, így ezeket lépésenként, manuálisan kell megadni.

Az előfizetők azt is elvárják, hogy legyenek beállítva az appok, a levelezés, a Deezer vagy a MyTv. Amikor leáll a Facebook, 90 százalékkal több panasz érkezik a Telenor ügyfélszolgálatára, mondták a cég szakértői. Sok embernek ugyanis a közösségi portál jelenti az internetet, és nem egyértelmű, hogy miért nem férnek hozzá.