Láttunk már jól működő digitális bérletet

2017.07.12. 16:45

A tervek szerint még a héten elindul a BKK digitális jegyértékesítési rendszere, azaz mostantól online vehetünk magunknak jegyeket és bérleteket. Úgy tudjuk, hogy a modern digitális jegyek használatához nethozzáférés és mobil kell majd, és persze előzetes regisztráció. Ezzel kapcsolatban sok kérdés felmerült, például mi lesz, ha esetleg összeomlik az online rendszer, és nem jelenik meg a mobilon a bérlet?

Külföldön már láttunk jó néhány digitális, vagy legalább részben digitális megoldást, de az olvasóink segítségét is igénybe vennénk, hogy még többet megismerjünk, úgyhogy bátran írjanak, ha mostanában nem lyukasztottak jegyet, csak lazán lehúzzák a csipkártyájukat a beléptetőkapunál. Főleg az érdekel minket, hogy milyen kényelmi megoldásokat találtak ki más városokban, és milyen extra előnyökkel jár a modern közlekedési jegyek használata.

Berlinben sokszor jártunk az évente megrendezett IFA kiállításon, és turistaként azt tapasztaltuk, hogy a közösségi közlekedés lenyűgözően jó. Akadtak problémánk a jegyautomatákkal, mert néha nem működik a kártyaleolvasó, néha a készpénzt sem eszi meg, viszont 

a jegyet megvehetjük online, utazás előtt, és otthon ki tudjuk nyomtatni.

Ezeket a jegyeket a BVG weboldalán előre kiválasztott időpontra kell megvenni, tehát ezután nem fölösleges lenne az állomásokon időbélyegzővel lepecsételni. A személyinket vagy útlevelünket viszont magunknál kell tartani, mert az interneten vett jegy névre szól. A nyomtatott bérlet hátránya, hogy egy papírfecni az egész, ugyanakkor ennek van előnye is: a fecni sohasem fog lemerülni, és a rajta lévő QR-kódot az ellenőrök könnyen leolvassák.

Világhírű a londoni Oyster kártya is, van is valahol egy ilyen a fiókban. A brit fővárosban ezt a rádiófrekvenciás csipkártyát kell érvényesíteni az állomásokon kihelyezett leolvasóknál. Előre feltölthetünk rá pénzt, és ebből vagy a megtett távolság alapján vonnak le összeget, vagy feltöltjük rá a bérletünket, és azzal utazunk a buszokon, metrókon és vonatokon. A rendszer annyira okos, hogy a megtett útjainkat is megnézhetjük a távközlési cég webodalán. Londonban már az érintős bankkártyákkal is fel tudunk szállni a buszokra.

A tajvani Computexen a Taipeiben használt EasyCard rendszert ismertük meg. Ez is előre feltölthető kártya, mint az Oyster, és a rajta lévő összeget nemcsak a tömegközlekedésre tudjuk fordítani, hanem bringabérlésre, taxizásra, állami vagy kórházi szolgáltatásokra is. Sőt, ha ez nálunk van, akkor igazából készpénzre sincs szükségünk, mert körülbelül százhúsz különböző bolthálózatban tudunk vásárolni vele, például a minden második sarkon megtalálható Seven-Eleven bolthálózatban vagy a Starbucksban, és számtalan egyéb étteremben.

Barcelonában csak félig okos/digitális a jegyvásárlás, mert alapvetően az állomásokon elhelyezett automatákra épül a rendszer. Ezeknél tudjuk például felvenni a vócserként megvett pár napos Hole BCN! bérletünket is, ám ez csak turistáknak való, normál jegyet nem lehet online beszerezni. Maguk a jegyautomaták és a beléptetőkapuk elég okosak, és lehetővé teszik az egyedi bérletek használatát - így kaphatnak 4 napos bérletet az évente megrendezett Mobilkongresszus látogatói. Sajnos a papírból készült mágnescsíkos bérletek időnként elromlanak, szóval vannak a megoldásnak hátulütői.

Ha ismernek vagy nálunk jobban ismerik a más városokban használt digitális bérleteket és jegyeket, írják meg, hogy miként élvezik és miért szívnak velük a hátköznapokon!