Az abszolút netsemlegességet el kell felejteni

DSC0212
2017.07.21. 11:18
Fölösleges a több száz megabites mobilnetes hozzáférés, és a netsemlegesség koncepcióját is teljesen át kell gondolni – ezekről beszélgettünk Vittorio Colaóval, a Vodafone globális vezérigazgatójával. Cégének világszerte közel félmilliárd fizető ügyfele van, egyedül a kínai állami tulajdonban lévő China Mobile nagyobb náluk ügyfélszám alapján.

Azt mondják, hogy ha pár évente ellátogat egy országba, akkor ott gondok vannak. Magyarországon jó ideje nem járt. Ezek szerint itt minden rendben van?

Igen, igazából nem is kéne idejönnöm, mert amióta legutóbb itt jártam, a harmadik helyről a másodikra kerültünk a piacon az ügyfélszolgáltatásokból származó árbevétel tekintetében, és a legjobbak között vagyunk az ügyfélértékelés alapján. Tegnap meglátogattam egy üzletet, ahol olyan jók voltak az ügyfelek visszajelzései, amilyet egész életemben nem láttam. Ez alapján elképzelhető, hogy a következő tíz évben sem kell majd visszajönnöm.

Mi hozta mégis ide?

Kicsit bűntudatom volt, mert valójában az elmúlt időszakban már kétszer megpróbáltam ideutazni, de ezeket a találkozókat el kellett napolni. És itt van Alex Froment-Curtil, aki hat hónapja kapta meg a kinevezését a Vodafone Magyarország vezérigazgatójaként, én pedig általában két-három hónapon belül meglátogatom azt az országot, ahol új vezető kerül a csapat élére. Ez mostanáig elmaradt.

Beszéljünk a technológiákról, mert a Vodafone belevetette magát a vezetékes üzletbe is. Ez miért fontos a Vodafone-nak, amikor már minden a mobilról szól?

Ez az ügyfeleinknek fontos, két okból is. Bár a Vodafone-t mobilcégnek tekintik, valójában a tevékenységünk több mint negyede nem mobil, és a vezetékes szolgáltatásunk is folyamatosan növekszik. Ezenkívül mi vagyunk a legjobban teljesítő nagyvállalati szolgáltató Európában, és ezen a területen hatalmas a növekedés. Fontos volt, hogy ebben a szektorban Magyarországon is ugyanazok a lehetőségek legyenek elérhetők, mint más országokban, mert jön a dolgok internete (IoT, Internet of Things), és itt egyre több nagyvállalati ügyfelünk már azon gondolkodik, hogy hogyan változik majd meg az üzletmenete az internetre kapcsolt eszközök, az online beszállítói láncolat és az internetező ügyfelek miatt.

Milyen iparágak érdeklődnek?

Mindegyik, nincs kivétel. Vannak bankok, biztosítók, fogyasztói cikkek gyártói, kereskedők, mindenki a terjesztés és az ügyféllel való kapcsolat átalakulásán gondolkodik. Az IoT miatt nagyon fontos, hogy mindenhol ki tudjuk szolgálni az ügyfeleket, akár fix, akár mobil kapcsolaton keresztül, integrált módon. Ezért építünk több vezetékes hozzáférést Magyarországon.

Csoportszinten a nagyvállalati üzletág, a fejlődő piacok és a mobiladat értékesítései növekednek a legjobban.

(ezen a ponton az említett Alex Froment-Curtil is hozzászólt az interjúhoz:) Van egy mobilhálózatunk, vannak üzleteink, mindegyik rácsatlakozik a fix infrastruktúrára, az országban 9000 kilométernyi üvegszálat kezelünk, és úgy voltunk ezzel, hogy „Álljunk csak meg! Irányítjuk ezt a nagyszerű infrastruktúrát magunknak, de vajon el tudjuk vinni ezt az ügyfeleinkhez is?” Ez természetes evolúció volt, és megvan hozzá a szakértelmünk.

Az 5G miatt is fontos a vezetékes infrastruktúra?

Igen, mert az 5G sokkal több adatátvitellel jár, mint a 4G, és már a 4,5G is hatalmas növekedést jelent. Éppen ezért Európa-szerte a városi, nagyon kihasznált helyek 95 százalékát üvegszálas infrastruktúrával fogjuk lefedni. Ha pedig ez megtörtént, és ott van az üvegszál a bázisállomásnál, akkor azt a mellette lévő ügyfélhez is be tudjuk kötni. Ezek együtt járnak.

A telekommunikációs infrastruktúra lehet 4,5G vagy 5G, wifis vagy kábeles, egyedül az a lényeg, hogy szupergyors legyen, és kis késleltetésű. Ezen minden működik, a mobil, a vezetékes, a szórakoztatás, az applikációk és a biztonsági megoldások.

Jó, hogy említette a biztonságot, mert ez mostanában nagy forró téma. Ezen a területen milyen feladatokat lát a Vodafone maga előtt?

Ez nekünk nem biznisz, de biztosítanunk kell arról az ügyfeleket, legyenek akár vállalatok vagy magánfelhasználók, hogy stratégiájuk, vagy a digitális életük az utóbbiak esetében, biztonságban van. Nálunk világszerte körülbelül ezren dolgoznak ezen a területen, több ország szakértői kommunikálnak egymással.

Az utóbbi időben kellett fokozni az állományt?

Még növeljük, mert az az igazság, hogy nő a sérülékenységek száma. Az IoT miatt még jobban oda kell figyelni, hogy a hálózat biztonságosabb legyen.

Egy tanulmány szerint csak a legnagyobb mobilcégek tudják majd teljesíteni az 5G három fő ígéretét, hogy nagy sebességű hálózattal kiszolgáljanak ügyfeleket, kezeljék a több milliárd IoT-eszközt, és eközben még rövid válaszidőt igénylő ipari alkalmazások is tudjanak futni a hálózaton. A globális méretéből fakadóan a Vodafone nyilvánvalóban ezek közé a szolgáltatók közé tartozik, ezért is érdekelne, hogy a három újdonságból vajon melyik valósul meg először?

Az a vízióm, amivel nem biztos, hogy mindenki egyetért, hogy az első lépésben, már a 4,5G-vel nagyon megnő az adatátviteli sebesség, a válaszidő azonban megmarad a mostani 30 ezredmásodperc körül. A sebesség felmehet 500 Mbps körülire is, de az a helyzet, hogy nem kell mindenkinek 500 Mbps, ehelyett szerintem sokkal jobb, ha mindenkinek jut 50 Mbps. Az IoT most indul, és a Vodafone ebben globális piacvezető, van 55 millió kapcsolatunk és 750 milliós bevételünk. A késleltetés pedig csak bizonyos szektorokban és bizonyos alkalmazásoknál lesz fontos.

Hogyan fog megváltozni a mobilok használata, ha mindenki hasonlóan jó adatátviteli sebességet kap?

Mindenki videotelefonálni fog, Facetime vagy Skype segítségével, és több videót fogunk nézni. Én például szeretek biciklizni, a Tour de France-ot és a Giro d'Italiát mindennap többször is nézem, amikor csak van rá egy kis időm. Öt éve még úgy tudtam csak megnézni a közvetítéseket, hogy előbb hazamentem, megvacsoráztam, és kerestem a tévében egy csatornát, ahol éppen ezt adták.

Gondolom, az online videók nézésekor soha nem volt problémája a roaminggal a Vodafone vezetőjeként.

Nem a roaming miatt nem néztem a közvetítéseket, hanem mert rossz volt a minőség, az appok nem voltak olyan jók. Most a minőség tökéletes.

(Alex Froment-Curtil itt is közbeszúrt:) Most mértem meg a mobilomon, hogy a hálózatunkon 73 Mbps a letöltési sebesség. Ez szép, túl jó.

Senkinek sincs rá valójában szüksége, talán még nagy kijelzőn jól jöhet 20 Mbps.

Az sem előnyös, hogy egyben letölthetem az albumot, és úgy hallgathatom, hogy nem terhelem a hálózatot?

Ha mindenki kap 5 Mbps-t, már akkor is bárki nézhet bármit a Netflixen, és nem omlik össze a mobilhálózat.

Mikor indul az 5G?

Az 5G szabványt még részletesen specifikálni kell, és annak van némi kockázata, ha elindulnak szabvány előtti hálózatokkal. A stratégiánk az, hogy addig nem indulunk el az 5G-vel, amíg nincs megegyezés a szabványra vonatkozóan. Részt is veszünk a szabvány meghatározásában. A dél-koreaiak és az amerikaiak terveztek előbb indulni, magas frekvencián, és ezek szabványosítás előtti kísérletek, de most már ezek az országok is inkább a mainstream felé húznak. Az a legfontosabb, hogy meglegyen a szabvány, mindenki mögé álljon, és a lehető legtöbb frekvenciát mögé tegyék minden országban.

Szükség van még bármilyen előkészítésre, szabályozásra ezzel kapcsolatban?

A legnagyobb viták a netsemlegességről zajlanak, és azt kell mondanom, hogy többen is rosszul közelítik meg a kérdést. Úgy állítják be, mintha ez a demokráciáról szólna, pedig senki sem akarja az egyik vagy a másik alkalmazást vagy felhasználót hátrányos helyzetbe hozni. El kell felejteni az abszolút semlegesség koncepcióját, és ehelyett a nem diszkriminatív szolgáltatásra kell fókuszálni. Ez két különböző dolog.

Bizonyos szolgáltatásokhoz más minőségi és teljesítményi garanciák szükségesek, mint a többihez. Nonszensz lenne, és nem hiszem, hogy bárki is komolyan gondolná, hogy egy netre kapcsolódó mentőautónak ugyanolyan szolgáltatási szintet kell biztosítani, mint a zenéről csevegő gyerekeknek. Természetesen a gyerekek is nagyon fontosak, de kell valamilyen sorrendiség, előnyt kell kapnia a kritikus fontosságú és biztonsági alkalmazásoknak. A mentőkön kívül jó példa az okosautó, vagy egy cég, amely kapcsolatba akar lépni a terepen dolgozó emberével, aki egy vidéki helyszínen javítja az elektromos hálózatot.

Elég sok frekvencia kell majd ehhez, nem igaz? Hogy legyen elég hely a sok előnyben részesített felhasználóknak.

Applikáció, napszak, terület és más paraméterek alapján is megoldható a felhasználók előnyben részesítése. Ami pedig megmarad, az általános internet, elegendő lesz mindenki másnak. De ha mégsem lesz elég, az minőségi probléma, és azt jelenti, hogy létrehoztunk egy gigabites társadalmat, IoT-vel és gyors hozzáféréssel, amit mindenki használ. Szívesen lennék miniszterelnök egy olyan országban, ahol a világ legjobban behálózott közössége él, és csak a frekvenciákkal van probléma.