A Samsung egyre nagyobb erőkkel nyomul Galaxy S4-téren, miután az alapkészülék lassan eléri a tízmilliós eladási álomhatárt, egyre-másra szivárognak ki az internetre a tervek az okostelefon speciális kiadásairól. A dél-koreai cég igyekszik a nyáron minél nagyobbat kaszálni a telefonnal, és a piac minél nagyobb részét lefedni vele, mielőtt kora ősszel kijön az Apple az iPhone 5S-sel, és azzal a Galaxy S4 elveszíti a legmodernebb és legtrendibb telefon címét.

Az olcsó kategóriába szánt Galaxy Win, a hatalmas, már-már tabletnyi méretű Mega, és a közmondásos péklapátról az elmúlt években divatos, 4 hüvelykes méretre leskálázott Mini után most jön a Galaxy S4 Active, ami azzal tűnik ki a tömegből, hogy extrém módon strapabíró, a nevéhez hűen aktív életmódot folytatóknak, sportolóknak, természetjáróknak, hegymászóknak ajánlják. A készülék ránézésre csak abban különbözik a klasszikus S4-től, hogy az alsó részén egy helyett három gomb van. A fő különbség a borítás, ami ütés-, karcolás-, por-, és vízálló. A hátsó kamera csak 8 megapixeles a megszokott 13 helyett, ezt a változást vélhetően az indokolja, hogy a gyengébb optikát jobban meg tudja védeni a borítás a külső behatásoktól. A standard négymagos processzor helyett egy kétmagos Snapdragon-verzió kerül bele.

Az Active áráról és elérhetőségéről egyelőre semmit nem tudni, de mivel már videó készült a prototípusról, sejthető, hogy a készülék a tesztelés fázisában van, és hamarosan hivatalosan is bemutatják.

A három mobilszolgáltató internet-előfizetői áprilisban 2 millió 247 ezer gigabájt (GB) adatot töltöttek le és fel az előző havi 2 millió 520 ezer után, az egy aktív ügyfélre jutó átlagos forgalom pedig 0,89 gigabájtra csökkent - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kedden honlapján.

A Galaxy S4 a Samsung történetének leggyorsabban fogyó okostelefonja, jelentette be a dél-koreai cég vezérigazgatója, Shin Jong-kyun. A megjelenés után a telefon öt nap alatt jutott el a 4 milliós eladási mérföldkőhöz, két hét alatt a hatmillióshoz, és a cég előrejelzései szerint a tízmillió is meglesz talán már valamikor a jövő héten, de még biztosan májusban. Ez azt jelentené, hogy egy hónapon belül ért el addig az S4, ameddig az előd S3 50 nap alatt. A fejlődés a Galaxy-család generációin belül is roppant látványos: a 4 milliós határhoz az első Galaxy S-nek 85 nap kellett, az S2-nek 55, az S3-nak pedig 21.

A Samsung házon belüli rekordjai mellett a számokat érdemes a nagy vetélytárs Apple adataival is összemérni. Az iPhone 5 tavaly októberben a megjelenés hétvégéjén 5 milliós eladást produkált, ami ugyan hatalmas szám, és a Samsung mostani rekordja is nagyon szerénynek tűnik mellette, az elemzői várakozások azonban még ennél is nagyobb, 8-10 milliós sikert vártak. Amikor az Apple-nek ezt nem sikerült elérni, a rekordeladás ellenére megzuhant a cég részvényárfolyama.

A tavalyi év utolsó negyedévében Az Apple csúnyán megverte a trónkövetelő Samsungot okostelefonos eladásokban, a frissen megjelent iPhone 5-ből 27 millió kelt el, és az egy éves, olcsóbb árkategóriába átpozicionált iPhone 4S is 17 milliót hozott össze, szemben a Samsung csúcskészülékével, az akkor bő fél éves Galaxy S3-mal, ami 15 milliós eladással zárta a karácsonyi szezont. Az S4 első negyedéves eladásai ezt a kora nyári időpont ellenére valószínűleg kenterbe fogják verni, de az már most látszik, hogy az iPhone-divathullám még mindig jóval magasabb számokat produkál.

A Samsung a következő hetekben több variánst tervez piacra dobni az S4-ből, hogy a telefon körüli őrületet meglovagolja, a legnagyobb sikerre az olcsó és kisebb méretű Mini, illetve a Google-nél kapható, kártyafüggetlen, a Nexus 4 kezelőfelületét, és Android-verzióját megkapott változat számíthat előreláthatólag.

Újabb tanulmány bizonyítja, hogy hazánkban rendkívüli mértékben adóztatják a távközlési szektort, derül ki a Népszabadság összeállításából, amit távközlési blogok is elemeztek. Az AT Kearney az uniós távközlési piacról adott ki átfogó tanulmányt, amelynek az az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a távközlést terhelő magas díjak és adók nemcsak a modern termékek használatától veszi el az emberek kedvét, de a befektetések és a GDP növekedését is gátolják.

Érdemes végignézni legalább a dokumentumban (pdf) szereplő grafikonokat, mert már abból is jól látszik a helyzet: a nettó átlagos percdíj alapján (ami nem tartalmazza az adókat) a magyar szolgáltatók a negyedik legolcsóbbak a lengyelek, svédek és szerbek után. Ez a három ország az adókat is alacsonyan tartja, de hozzájuk képest hazánkban több mint kétszeres a távközlési szektor adóterhelése.

Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által különösen kedvelt Ausztriában a telefonálás díjának 22 százaléka vándorol az államhoz, ezzel szemben Magyarország a csöppet sem előkelő első helyet szerezte meg az adóival: a percdíjak 40 százaléka gazdagítja az államot. Az a legmeglepőbb az egészben, hogy a grafikonon jól látszik, a speciális távközlési adó nélkül is hazánkban lenne a legmagasabb a távközlési szolgáltatás adótartalma. Ez fontos tanulság arra nézve, hogy hol kell verni az asztalt az alacsonyabb percdíjakért.

A tanulmányban külön kiemelik, hogy Magyarország, Görögország és Svájc teljesen eltér az európai mintáktól, de az alpesi ország a másik irányban, a szélsőségesen alacsony adóival.

Az AT Kearney szerint két probléma is van a magas adókkal: egyrészt az, hogy a telefonálás nem olyan nem kívánt tevékenység, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus, ezért nem indokolt a célzott adóztatása. A másik gond pedig az, amivel mi is naponta találkozunk az Index-olvasók megkeresései, panaszai által: magas adók mellett nehéz árat csökkenteni, ugyanakkor az emberek egyre gyakrabban regionálisan hasonlítják össze az árakat, ami nagy nyomás alá helyezi a távközlési cégeket.

A csavaros eszű japánok gyakran állnak elő olyan műszaki fejlesztéssel, amire rajtuk kívül az égvilágon senki sem gondolt volna, és ezek közé tartozik a NEC Medias X okostelefon is, amely a világ elsőként kapott folyadékot áramoltató processzorhűtőt. A Docomo nevű mobilszolgáltató nyári kínálatát erősíti az új készülék, amit elsősorban nőknek szánnak.

Amint a mellékelt ábra is mutatja, a telefon közepén elhelyezkedő négymagos Snapdragon 600 processzortól egy folyadékot tartalmazó cső vezeti el a hőt a készülék oldalán lévő radiátorhoz.

Hogy mekkora igény van kevésbé melegedő telefonokra, azt nehéz lenne megmondani. Ezt a különleges újítást leszámítva meglehetősen átlagos telefonról van szó: Android 4.2 fut rajta, a 4,7 hüvelykes kijelző 720p felbontású, 4G/LTE hálózatra tudunk vele csatlakozni, és a 13 megapixeles kamera jó fényérzékenységű Exmor RS szenzorra épül.

Klasszikus qwerty gombokkal ellátott középkategóriás okostelefont mutatott be a Blackberry, hogy több vevőhöz el tudja juttatni a vadonatúj Blackberry 10 operációs rendszerét. A nyáron megjelenő, Q5 nevű modell feltehetően a fiatalokat veszi célba, hiszen rózsaszín, piros és fehér színben is kapható lesz. A készülék nagyon hasonlít az év elején bemutatott, csúcskategóriás Q10-re.

Érintőkijelzője 3,1 hüvelykes, de csak 720×720 pixeles. Processzora 1,2 gigahertzes, 2 gigabájt ram jár hozzá és 8 gigás belső tárhely, ami microSD kártyával bővíthető.

Thorsten Heins vezérigazgató az operációs rendszer első frissítését, a Blackberry 10.1-es verziót is bemutatta, ezt a már kapható Z10 mobilokra lehet először letölteni. A szoftverek terén még egy fontos újdonságról számolt be a cégvezér: a BBM nevű üzenetküldő szolgáltatás Androidon és iOS-en is elérhető lesz. Az elsősorban üzleti felhasználóknak szánt csevegőkliens ingyen letölthető lesz a Google Play és az Apple App Store boltokból.

Az év elején megújult és átnevezett Blackberry (korábbi neve Research in Motion, RIM) nagyon bízik az új operációs rendszerében, hogy azzal vissza tudja szerezni az elvesztett piaci részesedését. A kanadai cég egy ideig domináns szereplő volt az okostelefonok piacán, de az Apple és a Samsung nemcsak gyorsan felzárkózott, hanem el is húztak el mellette, és most már ők uralják ezt az iparágat.

Idén még biztosan megjelenik egy csúcskategóriás Nokia Lumia okostelefon, mert a kedden Londonban bemutatott Lumia 925 a legnagyobb jóindulattal is csak ráncfelvarrásnak tekinthető. Az új modell nagyon sok mindenben hasonlít a korábbi top készülékére, a tavaly szeptemberben bemutatott Lumia 920-ra, de a finn gyártó kijavította a legtöbbször kritizált hibákat. Például a polikarbonát házat alumíniumra cserélte le, aminek köszönhetően az új modell két milliméterrel vékonyabb és 50 grammal könnyebb lett. Ez igen jelentős csökkenés, és a Lumia 925 végre egy súlycsoportba került a rivális gyártók hasonló méretű készülékeivel.

Megváltozott a kijelző technológiája, a korábbi IPS LCD panel helyére AMOLED került, de a méret maradt 4,5 hüvelyk, és még mindig 768×1280 pixel a felbontás. Javult a kamera minősége is, a korábban csak 5 elemből álló Carl Zeiss optikát kiegészítették egy lencsével, amitől állítólag élesebbek lesznek a képek. A kamera felbontása 8,7 megapixel maradt. Sajnos hiányzik a kamera mellől a Xenon vaku, ami az amerikai Verizon szolgáltatónak legyártott Lumia 928-on megtalálható.

Az alap hardver semmit nem változott, a leírások szerint kétmagos és 1,5 gigahertzes Snapdragon Krait processzor, Adreno 225 grafikus csip, 1 giga memória és kétsávos wifi van a készülékben. A Lumia 925 HSPA+ hálózaton 42/5,76 megabites, 4G/LTE hálózaton 100/50 megabites le- illetve feltöltési sebességet biztosít a mobilnetezőknek.

A karcsúsodás ellenére a Lumia 925-be is belefért egy 2000 milliamperórás akku, de a vezeték nélküli (indukciós) töltő kimaradt, azt egy külön megvásárolható hátlappal lehet megszerezni. A londoni bejelentésen részt vett újságok alapvetően elégedettek a készülékkel, de a Verge komoly hátránynak tekinti az operációs rendszert. Bár a Windows Phone 8 stabil operációs rendszer, a portál szerint még tovább kell fejlődnie, és a szoftverboltban elérhető alkalmazások minőségén is javítani kell. Ami már nem a Nokián múlik, hanem inkább a Microsofton.

Az utóbbi hetekben többször is felröppent hírt erősített ma meg néhány kémfotó, amelyen a Samsung állítólagos új mobilja látható. A Galaxy S4 mini az S4 olcsóbb változata lenne és júliustól kapható majd.

Fotó: PunkPanda

A csúcskategóriás készülékek gyártói felismerték, hogy kevesen vannak azok, akik meg tudják venni a legújabb és legdrágább mobilokat. A tömegek azonban szeretnék átélni azt az érzést, amit egy ilyen prémium készülék jelenthet.

A Samsung ezért dobta piacra a Galaxy S3 minit óriási sikerrel, a példán felbuzdulva nemrégiben a HTC is bemutatta a One olcsóbb változatát. Ezek a kisebb mobilok nem ugyanolyan minőségűek, mint drágább változataik, általában kisebb processzort tesznek bele és más téren is elmaradnak a csúcstól, de dizájnban megegyeznek a csúcsmobillal.

A Samsung S4 miniről egy PunkPanda nevű felhasználó posztolt több képet. Nem először sikerül neki még a megjelenés előtt megszereznie a cég új mobiljait, ezért lehetnek hihetőek a mostani képek is. A képek alapján arra következtetnek, hogy az S4 mininek 4,3 hüvelykes lesz a kijelzője. A korábbi pletykák pedig arról szóltak, hogy 1,6 gigahertzes kétmagos processzort és 8 megapixeles kamerát kap a mobil.

Két dolgot egészen biztosan imádnak a tinédzserek: a cuki állatokat, és a cuki telefonokat. A Nokia mindkét igényt megpróbálja kielégíteni, az előbbit a Fővárosi Állat- és Növénykert platina fokozatú támogatójaként, ami legalább hárommillió forintnyi egyben befizetett támogatást jelent, az utóbbit pedig egy új mobiltelefonnal, amit csütörtökön, az elefántkifutó árnyékában mutattak be.

Most nyilván sokan azt gondolják, hogy a sajtót inkább a majomházban kellett volna tájékoztatni, de a Nokia nem véletlenül választotta az ormányosokat. A pár hónapos kiselefánt neve Asha, és ugyanígy hívják a finn cég olcsóbb készülékeit is. Az elsősorban Indiába és Kínába szánt portfolió új tagja az Asha 501-es modell.

Az Android egyik legjobb kiegészítője a Google Fordító nevű ingyenes alkalmazás, amivel elég ráirányítani a kamerát egy szövegre, és néhány gombnyomás után már le is fordítja nekünk egy másik nyelvre. Ez a funkció mától tizenhat újabb nyelven működik: magyarul, finnül és horvátul, valamint szlovák, szlovén, román, svéd, norvég, lett, litván, észt, bolgár, katalán, dán, indonéz és izlandi nyelveken.

A Google Fordító első kiadása cseh, holland, francia, német, olasz, lengyel, portugál, orosz, spanyol és török nyelveken tudott optikai karakterfelismerés alapján tolmácsolni.

Az optikai felismerés viszonylag jó, de még nem tökéletes, mert itt-ott hiányzik néhány betű a szavakból. (Bal oldalon látható a már feldolgozott szöveg, az alsó képen pedig az eredeti szöveg fotója, amin néhány ujjmozdulattal kellett kisatírozni a fordítani kívánt részleteket.)

Az angol nyelvre lefordított szöveg bődületes marhaság, már a mondatszerkezet sem pontos, és persze ma még azt sem érdemes elvárni egy szoftveres tolmácstól, hogy korrektül felismerje a trafikengedély és a mutyizás szavakat. Akinek szoftveres segítségre van szüksége, az valószínűleg jobban jár, ha csak egy-egy szót próbál értelmezgetni a telefonnal, nem hosszabb szövegeket.

Nemrég egy nyelvtanulást segítő modul is megjelent a fordítóprogramban, a leggyakrabban használt kifejezéseket ugyanis el tudjuk menteni magunknak, hogy kéznél legyenek, amíg meg nem tanultuk azokat. Az alkalmazás hangosan fel is tudja olvasni a szövegeket.

Hazánkban nem drága a mobilozás, és a szolgáltatók európai viszonylatban jól teljesítenek, derült ki a mobilpiacot közgazdasági szempontból elemző Infrapont Kft. tanulmányából. A telefonhívások ára például 2006 környékén nagy mértékben csökkent, és azóta is az uniós átlag alatt van. Az OECD fogyasztói kosarában lévő szolgáltatásokat 2010-ben harmadannyiért lehetett megvenni, mint hét évvel korábban.

Pápai Zoltán, az Infrapont ügyvezető igazgatója arra is rámutatott, hogy az Európai Unió adatai alapján 2010-ben az átlagos magyar percdíjak 35 százalékkal alacsonyabbak voltak az uniós átlagnál. A szakértő azonban arra is kitért elemzésében, hogy az OECD fogyasztói kosarai teljesen használhatatlanok, mert az sms tekintetében egyáltalán nem illeszkednek a fogyasztói szokásokhoz. Az OECD ugyanis alacsony fogyasztásnak tartja a havi 100 sms-t, holott a huszonhét uniós ország átlaga csupán 59 darab havonta.

Különösen kirívó esetek is vannak, mint például hazánké: havonta átlagosan 11 sms-t küldünk. Elég komoly ellentmondást okoz, hogy az OECD a fogyasztói kosarak összehasonlításakor egy kalap alá veszi az sms-t és a telefonhívást, mert így az üzenetek ára miatt kerül hazánk a lista végére. Ha az sms-t nem vesszük figyelembe, máris sokkal jobb lesz Magyarország helyezése.

A magyar mobilinternet is viszonylag olcsónak számít Európában, de csak akkor, ha a laptopokba szánt, kizárólag internetezésre használható díjcsomagokat vizsgáljuk. Az okostelefonokkal igénybe vehető, telefont és netszolgáltatás tartalmazó ajánlatok esetében egészen más a helyzet. Ezeknek az elemzésével azonban nem foglalkozott az Infrapont, mert erre az összetettebb feladatra nem állt rendelkezésére elegendő idő.

A laptopos díjcsomagok közül az Infrapont az 1, 2, 5, 10, 15 és 30 gigabájtos adatkorlátot biztosító ajánlatokat hasonlította össze. Érdekes felfedezés, hogy a nagy nyugat-európai piacokon jellemző az alacsony, 1-2 gigabájtos adatkorlát, és 8 tagállamban egyáltalán nincs havi 30 gigabájtos ajánlat. Érdemes közelebbről is megvizsgálni egy-egy országot: a briteknél a laptopos mobilnet-csomagok mediánja havi 2,5 gigabájt, a németeknél 5 gigabájt, hazánkban azonban 7 gigabájt.

A laptopokon kicsit szűkösnek érezhető, havi 2 gigabájtos csomagok árainak nemzetközi összehasonlításában Magyarország előkelő helyen szerepelt, 40 százalékkal olcsóbbak vagyunk az uniós átlagnál.

Mit nyerhetünk egy negyedik szolgáltatóval?

Az Infrapont megállapította, hogy a magyar árak európai összehasonlításban nem magasak: a telefonszolgáltatás a középmezőnyben, a laptopos internet a legjobb harmadban van. De ezen kívül a cég azt is megvizsgálta, hogy adott szituációban milyen változásokat hozhat egy negyedik szolgáltató. Az Infrapont szerint a mobil és a mobilinternet penetrációja, a hangszolgáltatás és a laptopos mobilnet ára sem jobb azokban az országokban, ahol négy szolgáltató van, mint ahol csak háromszereplős a piac.

Nem minden esetben jár árcsökkenéssel egy új szolgáltató megjelenése. Pápai Zoltán kifejtette, hogy ahol három szolgáltató mellett jelent meg egy negyedik, két forgatókönyv érvényesült. Helyi belépővel csak a kezdeti évben tapasztalható jelentősebb árcsökkenés, utána ez a cég is felveszi a riválisai ütemét. Ha azonban külföldi szolgáltató jelenik meg negyedikként, akkor hosszabb távú árcsökkentő hatás érvényesül.

Meglepők lehetnek ezek a kijelentések, mert egy hónappal ezelőtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nagyjából az ellenkezőjét állította, és a szervezet szakértői úgy döntöttek, hogy a három mobilcég frekvenciajogosultsági szerződését nem hosszabbítják meg, hanem újra kell pályázniuk, ha folytatni akarják a működésüket.

Már körvonalazódik az első botrány a Samsung iPhone-gyilkosnak kikiáltott csúcstelefonja, a Galaxy S4 körül. Az első tesztek ugyan azt mutatták, hogy nyers teljesítményben simán veri az összes konkurenst a készülék, de fény derült egy kínos bakira is: a telefon háttértárjából rengeteg helyet foglal el az operációs rendszer, illetve a gyárilag, vagy a mobilszolgáltató által telepített, letörölhetetlen alkalmazások. Ez a 16 gigabájtos verziónál azzal a kínos következménnyel jár, hogy gyakorlatilag feleannyi memória van a telefonban, mint ami a dobozra van írva: csupán 8,49 giga használható a 16-ból.

A Samsung hivatalos közleményében azt felelte a problémát felvető CNET-nek, hogy a 16 gigás Galaxy S4 modellben csupán egy gigával foglalnak többet a gyári alkalmazások, mint az S3-ban foglaltak, és ez az ő adataik szerint csak 6,85 gigabájt - cserébe viszont a készüléknek nagyobb felbontású a kijelzője, és jobbak a képességei. És egyébként is ott az SD-kártya slot a telefonban, lehet bővíteni a háttértárat, ellentétben például az iPhone-családdal. A 8 gigás háttértár hamar betelik, mivel - éppen a jobb kijelző miatt - a sok grafikát tartalmazó alkalmazások, főleg a játékok simán elérik ma már a gigabájtos méretet.

A probléma nem egyedi a mobilok és tabletek világában, a Microsoft még csúnyábban kitolt a felhasználókkal a papíron 64 gigabájtos Surface Proval, amiben valójában csak 23 giga használható szabadon. Nagy port vert fel a Wii U játékkonzol esete is, a 8 gigásként hirdetett verzióban csak 3 gigabájt elérhető a gyakorlatban. Mindez fogyasztóvédelmi aggályokat is felvet, sok szakértő szerint a vásárló megtévesztése így feltüntetni a termék csomagolásán, a reklámjaiban, sőt a nevében is a memóriája méretét.

A világ akkora izgalommal várja az intelligens karórákat, mintha az jó lenne a rákra meg az AIDS-re, pedig csak arról van szó, hogy egy hipermodern technológiát megpróbálnak belegyömöszölni egy idejétmúlt tárgyba. Egymást érik az okosórával kapcsolatos találgatások, hogy vajon az Apple vagy a Google dobja-e piacra hamarabb a maga kis eszközét, és felmérésekkel bizonygatják, hogy az emberek igen nagy része vevő lenne egy ilyen kütyüre. Az persze nem derül ki, hogy a megkérdezettek mikor hordtak utoljára karórát, és emlékeznek-e rá, hogy milyen volt.

Fotó: Ránki Dániel

További találgatások helyett szereztünk magunknak egy okosórát: az I'm Watch egy olasz dizájncég terméke. A tesztelés során nagyon hamar rájöttünk, hogy mik lehetnek ezeknek a kütyüknek az előnyei, és melyek azok a tulajdonságok, amelyek elrettenthetik a felhasználókat.

Mindhárom csúcskészüléknek hatalmas a kijelzője, ez persze nem véletlen: a vásárlók az utóbbi időkben nagy kijelzőket akartak, mert átalakultak mobilozási szokások. A mobilt egyre kevésbé használják telefonálásra, multimédiás eszköz lett, amit internetezésre, kapcsolattartásra, közösségi oldalak látogatására használunk. A három telefon kijelzői így nem meglepő módon full hd-sek, méretre a HTC One-é a legkisebb.

HTC One, Galaxy S4, Xperia Z

A processzorok négymagosak, a Galaxy S4-é a legerősebb. Mindhárom mobil kapható 32 és 64 gigabájtos változatban, a HTC One-nak 16 gigabájtos modellje is van, valamennyi bővíthető microSD kártyával. A kamerák közül a HTC One-é lóg ki a sorból négy megapixelével, a Galaxy S4 kamerája ugyanis 13 megapixeles, és ennél a mobilnál még az elülső kamera is 1080p-s videót tud felvenni. Az Xperia Z alig különbözik tőle 13,1 megapixeles kamerájával. Mindhárom mobillal lehet videózás közben fényképet is készíteni, full hd videókat rögzítenek másodpercenként 30 képpel.

A mobilszolgáltatóknak nagyon kellemetlen lehet az Informa Telecoms and Media jóslata, amiben az áll, hogy a mobilos csevegőkliensek 2013 végén már kétszer több üzenetet fognak forgalmazni, mint amennyi sms-t a távközlési hálózatok továbbítanak. A távközlési ipar szédületesen gyors változását jelzi, hogy a piackutató cég tavaly júniusban még fényesebb jövőt jósolt az sms-nek. Akkor úgy vélték, hogy 2016-ban is csak az üzenetek 35 százalékát fogják appokból küldeni.

Fotó: Roslan Rahman

Az Informa szerint nem gond egymás mellé állítani a pénzért kínált sms-t és a többnyire ingyenes üzenetküldőket, mert egyre több felhasználó az sms-t próbálja helyettesíteni valami mással. Hogy melyik termel több pénzt, az megint más kérdés, mert ebben egyértelműen az sms vezet. Ugyanakkor éppen ez lehet a fő oka annak, hogy az emberek váltani akarnak. Az Informa szerint az sms egyhamar nem tűnik el, mert nem használ mindenki ilyen programokat, és a nagyvállalatok körében is kezd népszerűvé válni a 160 karakteres üzenet. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a legnagyobb újítások nem az sms piacát építik, hanem éppen ellenkezőleg, azt próbálják lebontani.

Aranyat ért

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy az sms az évszázad egyik legjobb biznisze. Távközlési körökben sikertörténetnek számít, hogy az eredetileg csak rendszerüzenetek küldésére szánt csatornát megnyitották a felhasználók előtt, amivel egy évi sok százmilliárd dollárt termelő szolgáltatás született meg. A felhasználóknak azonban viszketni kezd a tenyerük, amikor utánaszámolnak, hogy az sms mekkora lenyúlás.

Néhány mobilszolgáltató tiltja az üzenetküldő programok használtát, de a számok azt bizonyítják, hogy ezzel csak késleltetni tudják a pofátlanul túlárazott sms-ek halálát. Az Informa világpiaci elemzése szerint a mobilokra telepíthető csevegőkliensek nagyobb forgalmat generálnak, mint a szolgáltatók sms-szerverei.

A bejelentést látható örömmel fogadta twitterén Neelie Kroes uniós versenyügyi biztos. Azt írta, hogy az aranytojást tojó tyúk haldoklik, úgyhogy a távközlési cégek jobban teszik, ha felébrednek és ráhangolódnak az adatszolgáltatásra.

Az Informa szerint 2012-ben naponta 19 milliárd üzenetet küldtek a csevegőprogramokkal, de csak 17,6 milliárd sms-t. Jövőre még nagyobb lesz a különbség, a társaság elemzői szerint 21 milliárd sms-re nagyjából 50 milliárd alkalmazásból küldött üzenet jut majd. Mindez úgy jött ki, hogy az Informa csak hat alkalmazást vett számításba (WhatsApp, Blackberry Messenger, Viber, Nimbuzz, Apple Imessage és Kakaotalk). Ha a Facebook Messenger 100-500 millió, illetve a kínai TenCent 300 millió júzerét is beveszik az elemzésbe, még nagyobb lenne az sms bukása.

Azt is tudni kell, hogy az elküldött sms-eket 3,5 milliárd felhasználó generálta, tehát sokkal több ember, mint amennyien az elemzésben szereplő hat szolgáltatásra regisztráltak - ők az Informa szerint körülbelül 586,3 millióan vannak. Ebből pedig egyértelműen látszik, hogy akik valóban szeretnek szöveges üzenetet küldeni, azok már rég hanyagolják az sms-t.

Az okostelefonok minden előnyük mellett hátrányokkal is rendelkeznek, főleg azoknak, akik látássérültek. A Siri és a hozzá hasonló alkalmazások sokat segíthetnek, legalábbis az angolul tudóknak, ez azért ez közel sem tökéletes megoldás. Egy Sumit Dagar nevű fejlesztő még 2011-ben a TED egyik konferenciáján állt elő az ötlettel, mely alapján sokkal hatékonyabban használhatnák az okostelefonokat akár a vakok is. A CNN szerint elkezdődött az egyelőre név nélküli telefon gyártása.

Az globális mobilpiac történetének egyik legnagyobb üzlete készül Amerikában a Reuters hírügynökség értesülései szerint. Névtelenséget kérő, de a tűzhöz közeli források azt állítják, a Verizon Communications, Amerika legnagyobb mobilszolgáltatójának anyacége kivásárolná a cégből a Vodafone 45 százalékos tulajdonrészét, és erre 100 milliárd dolláros, fele-fele arányban készpénzből és részvényekből álló csomagot ajánlott fel. A hírek szerint a Vodafone részvényesei keveslik az összeget, a világ második legnagyobb mobilcégének egyik magas rangú tanácsadója a hírügynökségnek azt nyilatkozta, az ominózus üzletrész valódi értéke ennél jelentősen magasabb, ő 125-130 milliárd közötti árat tartana reálisnak.

A Verizon régóta próbálkozik már a Vodafone üzletrészének felvásárlásával, a pletykák szerint a mostani tárgyalások hónapok óta tartanak már, és jogászok és adószakértők hadserege ügyködik azon, hogy az egész üzletet úgy tudják nyélbe ütni, hogy a lehető legkevesebb adót kelljen fizetni utána. Egy sima felvásárlás 20 milliárd dollár körüli adót róna a Vodafone-re, a cég azonban a hírek szerint legfeljebb 5 milliárdot akar fizetni, és jelenleg azt az üzleti konstrukciót (összeolvadás, közös cég, különféle részvényügyletek) keresik, amivel ez lehetséges. A Reutersnek nyilatkozó bennfentesek szerint a Verizon eltökélt a felvásárlással kapcsolatban, és ha nem tudnak megegyezni a Vodafone vezérkarával, közvetlenül annak részvényeseit keresik meg az ajánlattal.

A Vodafone részéről a vezérigazgató, az olasz Vittorio Colao nyilatkozott az ügyben, azt mondta, nem zárkózik el az elől, hogy a cége elfogadja az ajánlatot, és ezzel kivonuljon az amerikai piacról. Annak ellenére, hogy pénzügyi szakértők szerint a Vodafone piaci értékének nagyjából 75 százalékát a Verizon Wirelessben meglevő tulajdonrésze adja, és mivel az európai piac az utóbbi időkben gyengélkedik, egyre erősebben támaszkodik a vállalat a stabil amerikai érdekeltségére. Szakértők szerint a Vodafone részéről most az időhúzás lenne a nyerő taktika, amivel az árat is feljebb tudnák srófolni, és tisztábban látnak az európai piacok esetleges fellendülésében, illetve az Amerikában az óriási felvásárlások (az AT&T a T-Mobile megvételére hajt, a Sprint is felvásárlási célpont lett) miatt kiéleződő versenyben egyaránt.

A NASA a Phonesat kódnevű kísérletsorozata keretében három HTC Nexus One okostelefont állított Föld körüli pályára, hogy azt tesztelje, a mobilok kibírják-e az űrbeli körülményeket, és lehet-e később esetleg olcsó műholdak vezérlőegységeként felhasználni őket. A három telefon jelenleg 240 kilométeres magasságban kering a Föld körül, két héten át készítenek fotókat és kommunikálnak a földi irányítóközponttal. Ezután visszatérnek a légkörbe, ahol a súrlódás hatására óhatatlanul is porrá fognak égni. A kísérlet egyelőre sikerrel zajlik, a NASA hivatalos közleménye mellett rádióamatőrök is megerősítették, hogy tisztán lehet venni a miniműholdként működő telefonok rádiófrekvenciás üzeneteit.

A Phonesat program célja, hogy bárki számára elérhető alkatrészekből, legfeljebb 10 ezer dollár (bő kétmillió forint) költséggel megépíthető műholdakat kísérletezzenek ki és teszteljék azok képességeit. Egy felsőkategóriás okostelefon ideális központi egység lehet egy ilyen műholdhoz - ironikus, hogy amikor a NASA programja elindult, a HTC Nexus One még annak számított, de mire fellőtték a telefonokat az űrbe, már rég túlhaladott, és jó ideje nem is lehet kapni.

A mobilok egy-egy tíz centiméter élhosszúságú fémketrecben keringenek a Föld körül, amire egy plusz fémszalag van erősítve antennaként (a házibarkács jelleget erősíti, hogy ezt a szerepet egy fém mérőszalag darabkái játsszák). Az űrtelefonoknak csupán az energiaellátása más, mint a szériapéldányoknak. Mivel a normál akku nem bírná végig a két hetes kísérletet, a műhold-telefonoknak napelemek, illetve plusz külső lítium-ion akkumulátorok segítenek be.

Iphone-okkal dominódöntést rendezni úri mulatság, de legalábbis reklámszakembernek kell lenni ahhoz, hogy ilyesmi az ember eszébe jusson. Éppen ezért első blikkre akár valódinak is tűnhet a lenti, iPhone 5S-hirdetésnek álcázott videó, amin tízezer iPhone 5 dől el.

Lejátszás

Így dől el dominóként tízezer iPhone 5

Epic 10,000 iPhone 5 Domino showcases 10,000 iPhones (that's right TEN THOUSAND iPhones) falling neatly in patterns...

Ha egy kicsit számolunk, gyanús lehet, hogy másfél perc kedvéért csak ne költöttek több mint kétmilliárd forintot iPhone-okra. Valóban nem: a videó ugyanis nem is az iPhone 5-öt reklámozza, hanem az Aatma Studio nevű animációs céget. A vállalat tagjai így mutatták meg, mire képesek: a videóban szereplő összes iPhone számítógépes grafika műve, vagyis ügyes filmes trükk.

A videó alapötlete az, hogy ha lenne NFC technológia az iPhone 5S-ben, akkor hogyan tudnának az eldőlő telefonok tartalmat továbbítani a szomszédos telefonok képernyőire, és ezt hogyan lehetne kihasználni egy iPhone-reklámfilmben. Az NFC az egyik, sokat pletykált képessége a még nem megjelent iPhone 5S-nek, de a cég hivatalosan még nem erősítette meg ezt a funkciót.

A Samsung Galaxy S sorozat eddig is rekordokat döntött, és már itt van a kezünkben a negyedik verzió, ami minden eddigi modellen túltesz. A tavasszal bemutatott, hamarosan boltokba kerülő Galaxy S4-ben olyan extra funkciók vannak, amelyek nem találhatók meg sem a fő riválisnak tartott iPhone 5-ben, sem más androidos készülékben.

Fotó: Ranki Daniel

Érezhető egy olyan törekvés is, hogy a Samsung már nemcsak a beépített funkciók számában, de árban is szándékosan az Apple fölé akart kerülni. A Galaxy S4 lehet idén a prémium kategória csúcsa, a legdrágább és legjobb megvásárolható készülék. De azért van egy kínzó kérdésünk: valóban szükségünk van minderre az extrára, vagy olyan dolgokért fizetünk súlyos százezreket, amiket nem is használnánk ki?

Eldőlt a számháború

Mindegyik mérőeszközünk a Galaxy S4 abszolút elsőségét hangsúlyozta ki. A Quadrant nevű app grafikonján szinte lelógott a kijelzőről a készülék teljesítményét jelző oszlop. A Geekbench 2 alapján a telefon legalább másfélszer jobb a tavalyi Galaxy S3-nál, de a mérés néha a kétszeres értéket is megközelítette.

A T-Mobile LTE-hálózatán pedig 27-30 megabites le- és feltöltési sebességet mértünk, vagyis a telefonnal lőtt fotók azonnal felkerülnek egy képmegosztóra, nem kell várakoznunk.  De a felhasználót nem számokkal lehet levenni a lábáról, és a Samsungnak azt kell bebizonyítania, hogy értelmesen ki tudjuk használni ezt a processzorerőt.

Azt hittük, hogy idén már nem lehet nagy meglepetést okozni nekünk egy full HD kijelzővel, amin 1920×1080 pixel jelenik meg, de a Samsung ebben is magasra tette a lécet. Kijelzője nagy fényerejű, színes, sőt, különböző színprofilok közül választhatunk, éppen úgy, mint a tévéken. Van dinamikus színprofil, profi fotósoknak és videózáshoz ajánlott mód is. A full HD felbontású videók egyszerűen gyönyörűek a kijelzőn, csak azt sajnáltuk, hogy a drága készülék mellé nem adtak adaptert, hogy a tévére is rá tudjuk kötni (A bolti, márkátlan, feleannyiba kerülő adapter pedig nem kompatibilis vele – ennyit a szabványosnak mondott csatlakozókról.)

Az S4 elég vékony, csak 7,9 milliméteres, ami több szempontból is nagyon előnyös. Vehetünk a készülékhez olyan hátlapot, ami vezeték nélküli (indukciós) töltést tesz lehetővé, amitől egy kicsit vaskosabb lesz a telefon, de még így sem mondanánk drabálisnak. Abban is egészen biztosak lehetünk, hogy a Samsung (vagy más gyártók) készítenek majd nagyobb méretű, két-három napig működő akkukat. Az iPhone és sok más, egybeépített telefon esetében szó sem lehet ilyen bővítésről, hiszen azoknál nem levehető a hátlap. A telefonnak egyébként alapból is viszonylag nagy, 2600 milliamperórás az akkuja, ami jó nagy ugrás az S3-as modell 2100 milliamperórájáról.

A kijelző és az akku között találjuk meg a Samsung kiváló elektronikáját, ami az esetünkben 1,9 gigahertzes négymagos Qualcomm Snapdragon S4 Pro processzorból és 2 gigabájt RAM-ból áll. Bár az S4-nek van 64 gigabájtos tárhellyel felszerelt változata is, a nálunk vendégszereplő változatban csak 9,15 gigányi szabad tárterület van, ami persze microsd-kártyával bővíthető.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményében azt írja „sajnálattal értesült egyes lapokból arról, hogy a Vodafone állítólag be kívánná perelni a hatóságot. Az NMHH bízik abban, hogy a témában megjelent cikkek a Vodafone tényleges szándékait illető egyes állításai félreértésen vagy tévedésen alapulnak, és nem a cég véglegesen kialakított hivatalos álláspontját tükrözik”.

A részvényesek nem díjazták kitörő örömmel azt a hírt, hogy a Nokia 2013 első negyedévében már 5,6 millió Windows Phone alapú okostefont adott el, a cég részvényárfolyama ugyanis 13 százalékot zuhant a pénzügyi beszámoló közzététele után. A negatív hangulat oka, hogy a Lumia okostelefonok erősödése nem tudta ellensúlyozni az egyszerűbb modellek eladásaiban elszenvedett veszteségeket. A Lumiákból 27 százalékkal többet adtak el az előző negyedévhez képest, de az összes telefont nézve darabszámban 30 százalék volt a visszaesés.

A vállalat forgalma húsz százalékkal, 5,85 millárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 7,35 milliárdról. A Nokia 339 millió euró veszteséget könyvelt el a januártól márciusig tartó időszakban, de ez hatalmas előrelépés egy egy évvel ezelőtt 1,57 milliárdos veszteséghez képest.

Az idei első negyedévben a Nokia 55,8 millió készüléket adott el, és ebből 11,1 millió volt okostelefon. Az 5,6 millió Lumia mellett félmillió symbianos telefon és ötmillió belépő szintű Asha telefon fogyott. Elemzők szerint a Nokia jó úton halad, ígéretesnek tartják a Lumiákkal elért eredményt, bár a finn gyártó még nagyon messze van a piacvezető Samsungtól és az Apple-től.

Bár még meg sem jelent, már hatalmas vitákat váltott ki a Google speciális szemüvege. Nem is annyira a szemünk elé vetített információkkal van a gond, a legtöbben inkább attól félnek, hogy a Glass viselői anélkül filmezhetik majd le őket, hogy tudnának róla. Érdekes kérdés például, hogy Magyarországon mekkora nehézségbe ütközik majd az eszköz forgalmazása, tekintve, hogy a hazai szabályozások nem nézik jó szemmel, ha valaki kémtollat és egyéb, képrögzítésre alkalmas, de nem egyértelműen kamera formájú eszközt rendel (például Kínából).

A Google Glasst pillanatnyilag csak néhány szerencsés kiválasztott használhatja, és a pilot indulása óta most először láthatunk olyan felvételeket, amik a szemüveggel készültek, de nem okosították meg a Google reklám- és hardveres szakemberei.

Az Android operációs rendszer fejlesztői eredetileg televíziókhoz csatlakoztatható okoskamerákhoz szánták programjukat, amellyel számítógépekhez lehetett volna kötni a kamerát. A fejlesztést félúton eltérítették, amikor az okostelefonok hirtelen elkezdtek népszerűek lenni.

Andy Rubin, az Android atyja beszélt erről egy tokiói gazdasági fórumon. Elmondása szerint teljesen ugyanaz a rendszer futott volna a kamerákon, ami később a mobilokra került. Rubin 2005-ben került a Google-hoz, akkor vásárolta fel az Android céget a keresőóriás.