Egy koreai gazdasági napilap forrásai szerint eddig kilencmillió Galaxy S III-at rendeltek világszerte. A lap egy nem nem nevezett magasrangú Samsung-tisztviselőre hivatkozik.

A Samsung új mobilját még nem lehet megvásárolni, egyelőre csak előrendeléseket fogadnak a kereskedők. Ebbe a számba az összes szolgáltatót beleértik, akik csak árusítják a mobilt, ez egészen pontosan 290 szolgáltató 145 országban.

A Galaxy S II-höz hasonlóan az új mobilt is több változatban árusítják majd, a helyi viszonyoknak megfelelően más lesz benne a processzor és a RAM nagysága. A mobilt május 29-én kezdik el árulni Európában, és júniusban Észak-Amerikában.

Egy budapesti irodaház ablaktalan tárgyalójában ülök, de a terem végében élőben látom Dallast. Nem a Ewingok farmját, hanem egy másik irodát, ahol ugyanilyen videokonferenciás kijelző előtt ül Arun Bhikshesvaran és a kérdéseimet várja. Megigazítja az iPadját, egy pohár kávé gőzölög az asztalán. Itt véget ért a munkanap, ott most kezdődik. Az Ericsson globális marketing-igazgatójával a távközlés trendjeiről beszélgetek.

„Az elmúlt 125 évben folyamatosan romlott a kommunikáció minősége. A beszélgetés legtermészetesebb formája a látásra épül, mert a gesztusok nagyon könnyen értelmezhető jelek. Már a telefonálással sokat veszítettünk, mert csak egymás hangját halljuk, az sms pedig 140 karakterre redukálja az üzenetet" - mondja Bhikshesvaran. De a technológia nagy kulturális változást hoz, mert egyre többen jönnek rá, hogy a videós eszközökkel megint izgalmassá tehetjük a távbeszélgetéseket.

A budapesti telefongyár a 60-as években

Fotó: telefongyar.hu

COCOM-jumbo, a modern távközlési ipar első tánclépései

Hogy lássuk milyen messziről jutottunk el a nemzetközi videós beszélgetésekig, menjünk vissza a rendszerváltás környékéig, amikor Magyarország a keleti blokk tagjaként még nem használhatott nyugati technológiákat. Akkoriban évente csak néhány tízezer vonalat építettek ki hazánkban, de voltak kísérletek az exporttilalom kijátszására. A magyar cégekkel jó kapcsolatot ápoló Northern Telekom csak nagy nehézségek árán tudott kiépíteni mintegy százezer vonalat modern, digitális telefonközpontokkal a központok gyártására specializálódott BHG közreműködésével a Magyar Postának. A COCOM-tilalom miatt a kulcsfontosságú vezérlő egy ideig fennakadt a vasfüggönyön – mondta Istvánffy Miklós, akinek az Ericsson menedzsereként az elmúlt húsz évben számos fontos távközlési termék bevezetésében szerepe volt.

Rendszerváltás után a Matáv (a mai Magyar Telekom elődje) rögtön belevágott a modernizálásba, és a két kiválasztott szállítót – a Siemenst és az Ericssont – évente versenyeztette egymással.,A jelenlétük még ma is meghatározó, részben azért, mert gyártást is ide kellett telepíteniük, mégpedig magyar partnerrel: a Siemens megvette a Telefongyárat, amit lassan leépített, míg az Ericsson a számítógépek összeszerelésével foglalkozó Műszertechnikát választotta, amit fokozatosan kivásárolt. „Az volt az elvárás, hogy igazi gyárat építsünk, és volt is ilyen üzem, de drága volt a fenntartása. Öt év után kihátráltunk, és nagy nehezen sikerült megértetni az emberekkel, hogy az ezredforduló gyárában monitor előtt ülnek az emberek" – mondta Istvánffy.

Volt pár magyar származású ericssonos Svédországban, akik úgy gondolták, érdemes lenne idehozni fejlesztéseket is, ami nagyon korán, 1992-ben meg is történt. Istvánffy úgy emlékszik, hogy az emberek felkészültsége nagyon jó volt, mert a BHG-nél már a 80-as években is volt sok dokumentáció az Ericsson termékeiről, hozzáfértek a nyugati szakirodalmhoz. Aki mégsem, azt felültették egy repülőre, és hat hónapra kivitték Írországba továbbképzésre.

A legnagyobb meglepetés az volt, hogy milyen hatékonyan dolgoznak – idézte fel a szakember a multinál eltöltött  első éveit. „Teljesen más volt, mint amiben szocializálódunk, és a sebesség nagyon izgalmas volt. Minden évben bejött valami korszakalkotó újdonság, és magasak voltak a követelmények" – mondta Istvánffy. Ugyanakkor az is látszott, hogy a keleti blokkból származó mérnökök, akik korábban nem fértek hozzá a korszerű eszközökhöz, sokkal kreatívabban dolgoztak, mint a nyugatiak. Ugyanabból a technológiából többet tudtak kihozni.

Fotó: fortepan.hu

Földet körülölelő kapcsolati háló

A szolgáltatókkal kötött szerződések miatt sohasem lehet késlekedni a javítással. Ha beérkezik egy hibaüzenet, akkor gyakran előfordul, hogy azzal három kontinensen foglalkoznak – mondta Kerekes István kutatási-fejlesztési fõosztályvezetõ. „Az első ügyfélszolgálatos azonosítja a hibát, és megkeresi az érintett hardveres modul felelősét. Ez legyen mondjuk Budapesten. A javítást gyorsan le kell tesztelni, és könnyen lehet, hogy az indiai Bangalore-ban találnak erre szabad kapacitást. Kiadják a munkát egy ottani csapatnak, amely véglegesíti a megoldást, de ezt még egyszer felülvizsgálják, esetleg megnézi még valaki a kaliforniai San Joséból is."

Ebben a körforgásban az a jó, hogy amikor az egyik mérnök lefekszik aludni, a másik rögtön folytatni tudja a munkát. Nem lehet mulasztani, mert egyetlen elfelejtett email 12 vagy 24 órás csúszást eredményezhet.

A Matáv utcai készülékei a 80-as években

„Az Ericsson önmagában egy világ, sokat lehet utazni és sokféle kultúrát lehet megismerni" – mondta Kerekes. Volt olyan év, amikor az Ericsson Magyarország körülbelül 4700 repülőjegyet vett, négy ember folyamatosan ezek nyomtatásával volt elfoglalva. A legizgalmasabb talán a hálózatépítők élete, a magyarok is sok veszélyes küldetésen jártak. Esetenként fegyveres őrséget kellett biztosítani a munkájukhoz, és már előfordult, hogy helikopterrel mentek ki a bázisállomásokhoz, hogy elkerüljék az útonállókat.

Bizonyos mértékben Magyarországon készült

„Szokták kérdezni, mekkora a magyar rész a termékben, de ezt lehetetlen megmondani. Mit számoljunk, a szoftver sorainak számát, vagy a fejlesztéssel eltöltött mérnöki órákat? Kérdezhetnénk azt is, hogy mennyit futnak a magyar kódok. Lehet, hogy a teljes szoftvernek csak az egy huszonötöd részét teszi ki, de a nap 95 százalékában futnak" – mondta Kerekes István.

De vannak azért olyan mutatók is, amik kézzel foghatóvá teszik a hazai sikereket. A napokban volt húszéves az Ericsson és a BME első közös fejleszőközpontja, a nagysebességű hálózatok laboratóriuma (HSN Lab), ahol eddig 1600 hallgatóból 80 doktort képeztek ki. Az itt dolgozó szakértők 600 publikációt tettek közzé rangos nemzetközi lapokban és 30 szabadalom kifejlesztésében vettek részt. Az elmúlt években pedig fokozódott az aktivitás, évente 60-80 tudományos cikk születik.

Az Ericsson Magyarország hálózati hardver és szoftver fejlesztő és tesztelő laboratóriumában

Fotó: Szigetváry Zsolt

Közelebb kerülnek a technológiához

Ma már a rendszerváltás óta távközlésben dolgozók gyermekei is mérnöki pályára léphettek, de ők már nyugati technológiák környezetében nőttek fel, nem tapasztalták meg azt a nélkülözést, ami az előző generáció kreativitását fokozta. De ez nem baj, mert cserébe számos kutatólabor és egy kiforrott innovációs környezet várja őket, ahol minden azt segíti, hogy a felfedezéseikből végül termék álljon elő.

Sőt mit több, Arun Bhikshesvaran elárulta, hogy a következő évek egyik fontos technológiája készül részben a budapesti fejlesztőközpontban. A magyar csapat amerikai és indiai kollégákkal közösen fejleszti azokat a routereket, amelyek a felhőben lévő tárhelyet és számítási kapacitást közelebb viszik a felhasználóhoz. Ha most egy budapesti futballmeccsről valaki feltölt egy videót a Youtube-ra, akkor az adatok valószínűleg több ezer kilométert utaznak a szerverig, majd még egyszer ugyanennyit, ha a feltöltő szomszédja megnézi az adott videót. Bhikshesvaran szerint a következő évek nagy előrelépése lesz, ha ezeket a videókat helyi szinten kezelik, megspórolva a nemzetközi sávszélességet.

A szakértő szerint a következő 5-7 év a most bevezett negyedik generációs LTE hálózatok finomhangolásával, a teljes lefedettség kiépítésével, valamint a szabvány részét képező megoldások fokozatos bevezetésével telik majd el. Eközben persze megtelik a hálózat tartalommal, például videókonferenciás beszélgetésekkel, amelyek egy gombnyomásra összekötnek minket Dallasszal, Szingapúrral vagy Stockholmmal, hogy ne kelljen fölöslegesen kerozint égetnünk, ha élményteli beszélgetést akarunk folytatni az ismerőseinkkel.

A Nokia elindította a Windows Phone alapú okostelefonjain működő e-könyvesboltját. A Nokia Reading néven futó szolgáltatást a február végi Mobile World Congress szakkiállításon harangozta be a cég. Jelenleg hat országban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban és Spanyolországban érhető el, de még az idén további piacokon is elstartol.

A bolt használatához szükséges app a Marketplace Nokia Collection gyűjteményéből tölthető le. Az alkalmazásban a könyvolvasó és az áruházi modul mellett egy külön hírolvasó szekció is megtalálható, ahol az előfizetett digitális magazinok tartalmait érhetjük el. A cég hangsúlyozza: a már nem jogvédett munkákból álló ingyenes gyűjtemény mellett jelentős angol és helyi nyelvű könyvrepertoárból lehet válogatni, de hogy pontosan hány könyvet takar a jelző az egyes országokban, azt nem közölték.

A Nokia az indulás bejelentésében hatalmas újításként mutatja be azokat az alapszolgáltatásokat, amelyeket a hasonló e-könyves alkalmazások és boltok már jó ideje kínálnak. Ilyen a gépelés közben javaslatokat feldobó és műfaj szerint szűkíthető kereső, a betűk nagyíthatósága, illetve az éjszakai mód, ami sötétben invertálja a képet: fekete háttéren fehér betűkkel ír, hogy kevésbé vakítsa el a felhasználót.

A Nokia azt ígéri, a könyváruház erőssége a helyi nyelvű kínálat lesz, azt ugyanakkor nem tudni, hogy Magyarországon egyáltalán elindul-e a szolgáltatás. A Nokia Reading jelenleg Lumia 610, 710, 800 és 900 típusú készülékeken működik.

Újabb fázisához érkezett az Európai Unió törekvése, hogy egységesítsék és olcsóbbá tegyék a külföldi, más hálózatokba történő mobilos hívások, vagyis a roaming díját: az Európai Parlament csütörtökön megszavazta, hogy július elsejétől a jelenlegi borsos árak megváltozzanak, és csökkenjenek a díjak.

A szavazás eredménye elsöprő támogatottságot jelez, mivel 10 tartózkodás mellett 578:10 arányban fogadták el a díjcsökkentést, ami azt jelenti, hogy a hanghívásokért, az emailzésért, illetve az internethasználatért is kevesebbet lehet csak számlázni az unió országaiban. Véget vetettünk annak a gyakorlatnak, amikor lenyúlták azokat, akik utazás közben használták mobiltelefonjaikat – kommentálta a döntést Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke.

Ezzel elindult az a folyamat, ami több év alatt felszámolja a fogyasztók számára rendkívül előnytelen helyzetet, ugyanakkor az igazi megoldásra még várni kell. A tervek szerint 2014-ben lesz majd arra lehetőség, hogy a felhasználók szabadon, a felkínált lehetőségekből a legolcsóbbat választhassák az addigra teljesen megnyíló roaming-piacon, ahol a versenytől radikális árcsökkenést várnak. De már az első fázis is jelentős könnyítéseket kínál a mostani állapotokhoz képest: július elsejétől egy megabájt adat letöltése nem kerülhet többe a roaming keretében, mint 70 eurócent + áfa (2014-től ez legfeljebb 40 cent + áfa lehet). Ez a korlát hatalmas előrelépés, mivel jelenleg átlagosan 3 eurót számláznak ki a szolgáltatók ezért a mennyiségért. Hanghívás esetén 35 helyett maximum 29 cent, sms-nél 11 helyett maximum 9 cent lesz a felső korlát.

Hétről hétre változik, hogy kitől mennyi távközlési adót szedne be a kormány, és valójábana tegnapi kormánydöntés után is csak abban lehetünk biztosak, hogy a telefonálást érintő adóterhek már idén növekednek. Ha a már megerősített, korábban csak becsült havi 700 forintos plafonnal számolok, abból is kijön egy napi ebéd. Persze szerényen, köret nélkül, de akkor is jól mutatja, hogy érdemes spórolni. Az új adónem azért zseniális, mert telefon nélkül ma már élni sem lehet. A magánéletben meghatározó, hogy el tudjuk érni egymást, és rögtön a legrosszabbra gondolunk, amikor a másik oldalon kicsöng, de senki sem veszi fel. A vállalatok hatékonyságát is növeli, hogy a dolgozók bárhol fogadni tudják az ügyfelek hivását.

Fotó: John Kobal Foundation

Csakhogy a kormány elszamította magát, mert a leleményes magyarok úgyis megtalálják a kerülőutakat. A kütyük egyre okosabbak, és az internet sok alternatívát kínál. Hogy ezek mennyire működőképesek, az kiderül a most induló kísérletemből. Május 8-án éjfélkor kikapcsoltam a mobilomat, és legközelebb június 8-án kapcsolom vissza. Egy hónapon át telefonadó-kerülő állampolgárt szimulálok, aki mobiltelefon és sms nélkül él.

Percdíjak helyett

Vezetékes telefonom évek óta nincs, mert csak telemarketingesek hívogattak rajta, és igazából azt remélem, hogy ezt az idegesítő népséget külön megadóztatják. Mert hiába mondom neki, hogy nem hallgatok rádiót, akkor is kíváncsi, hogy melyik a kedvenc csatornám. Vasárnap, ebédidőben. De térjünk vissza a kísérletre: a SIM-kártyámat elzárom egy fiókba, mert csalás lenne, ha látnám a nem fogadott hívásokat. Megszabadulok minden elavult távközlési szolgáltatástól, és csak ingyenes vagy nagyon olcsó online szolgáltatásokat használok.

Némi előnnyel vágok bele a kísérletbe, mert jól el vagyok látva eszközökkel. Van munkahelyi wifi, 20 megabites otthoni adsl, valamint egy hasonlóan gyors mobilnet havi 10 gigabájtos adatforgalmi kerettel. Az utóbbi egy zsebhotspotból osztja szét a biteket, tehát egyszerre akár öt eszközzel is tudok netezni, ha nagyon muszáj. Hardverből sem lesz hiány, laptoppal, netbookkal, táblagéppel, okostelefonnal és okostévével felszerelkezve vágok neki az ismeretlennek, és már beszereztem néhány tesztkütyüt, hogy kiderüljön, mire jutunk a legolcsóbb eszközökkel.

Átlagos telefonáló

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből az derül ki, hogy 2011 második negyedévében a 2,886 millió vezetékes fővonalon egy ember 141 hívást kezdeményezett és összesen 461 percet beszélt. Azért választottam a második negyedévet, hogy 2011 hasonló időszakát vegyük alapul, ne a hiperaktív karácsonyi szezont, amikor mindenki többet telefonál. A mobilhálózaton 11,704 millió előfizető 180 hívást indított és 389 percet beszélt. A KSH statisztikája negyed évre vonatkozik, tehát az átlagos magyar egy hónap alatt nagyjából 100-105 telefonhívást bonyolít le és 280 percet beszélt. Sms-ből az átlagos magyar havonta tizenhatot küld.

Fotó: Gilles Mingasson

Fogyasztási szokásaim megfelelnek a statisztikának, azzal a különbséggel, hogy a vezetékes perceket is mobilon használom el. Legutóbbi számlám szerint 83 telefonhívással 268 percet beszéltem és 16 sms-t küldtem. A forintokat nem számolom ki, mert a céges flotta díjszabása alapján nem érdemes következtetéseket levonni. De vajon az ingyenes telefonálás lehetősége hosszabb beszélgetéseket generál majd?

Mélyvízbe vetem magam

Először is attól tartok, hogy anyagilag nem járok jobban, mint az adó megfizetésével, mert út közben is szükségem van internetelérésre. Az ingyen wifi ritka, a mobilnet pedig drága. Az is kétséges, hogy ilyen rövid idő meg tudom változtatni a velem kapcsolatban álló emberek kommunikációs szokásait, ezért a biztonság kedvéért előfizettem egy Skype hívószámra, ami 17,25 euróért 3 hónapig aktív.

Eleinte hatalmas lesz a káosz. Rendet kell raknom a Google Mail címtárában, és lehet ott néhány elavult névjegy, mert Baja Ferenc például már egészen biztosan nem MEH-államtitkár. A következő feladat a fő kommunikációs platform kiválasztása, mert kell egy központi hely, ahol minden információ összefut. Ha összevissza használom az eszközöket, abból semmi jó nem sül ki. A Facebookon megbeszélt dolgokra nem tudok rákeresni a Gmailben, a Skype-on lebonyolított csevegésnek nem lesz nyoma a Live Messenger archívumában.

A Facebook persze nem jó, mert egy vicces faliújságon nem lehet komoly dolgokról beszélgetni, míg a LinkedIn túlságosan szakmai, és csak fejvadászok használják. Szerintem a Google lesz az egyik befutó, mert úgyis ott van a legtöbb névjegyem és nagyon sok extra szolgáltatás jár hozzá, de azért adok egy esélyt a Skype-nak is, mert az mindegyik eszközömön elérhető.

Ha van más ötletük, hogy miként lehet túlélni egy hónapot telefon, sms és extra adó nélkül, akkor emailben küldjék el a tapasztalataikat! Egy hét múlva én is beszámolok arról, hogyan boldogulok.

Az Egyesült Államokban idén piacra dobnak egy hordozható üzemanyagcellát, amivel többször is feltölthetjük a mobiltelefonunkat és más eszközeinket. Az eszköz egy vastagabb okostelefonra hasonlít, és az üzemanyaggal megtöltött patron akkora, mint egy öngyújtó. A technológiát a Lilliputian Systems fejlesztette ki, amely tíz éve vált ki az MIT-ből.

Az üzemanyagcellára bármilyen usb-n tölthető eszközt ráköthetünk. Az árát még nem közölték, de a patronok körülbelül annyiba kerülnek majd, mint egy kávé a Belvárosban.

A Lilliputian szerint eleinte csak az új technológiákra fogékonyak vesznek majd ilyen töltőt, de az elektronikus kütyük energiaigénye miatt arra számítanak, hogy sok lesz az érdeklődő, különösen az egyetemi hallgatók, a turisták, illetve az út közben is videojátékokat gyűrő tinédzserek köreiben.

Már sokan megpróbálkoztak a hordozható üzemanyagcellák kifejlesztésével, de ezek a próbálkozások többnyire el is buktak. A Lilliputian azonban egy speciális membránt helyezett egy szilíciumostyára, amit az Intel gyárt le neki egy kimondottan erre a célra átépített üzemben. Az egyedülálló technológia hosszabb üzemidőt biztosít, mint a korábbi rivális megoldások – mondta Mouli Ramani, a vállalat üzletfejlesztési igazgatóhelyettese.

„Az összes korábbi eszközzel az volt a probléma, hogy metanol vagy nátrium-borohidrid volt az üzemanyaguk. Amikor megépítették a terméket, az semmiben nem volt előnyösebb az akkori lítiumion akkumulátoroknál" – mondta Ramani. A Lilliputian üzemanyagcellája 10-14-szer fel tud tölteni egy iPhone 4-est egyetlen patronnal, tehát a felhasználónak hetekig nem kell konnektor közelébe kerülnie. A patronokat pedig úgy gyátják le, hogy azokat repülőgépre is fel lehessen vinni.

A hetven éven felüliek generációja idősen találkozott először a mobillal, így nehezebben tanulja meg használni a készüléket, de az igény bennük is megvan, hogy így tartsák a kapcsolatot a családdal, unokákkal.

Sokféle egyszerű mobilt lehet vásárolni, a kifejezetten időseknek készült készülékek azonban olyan kényelmi funkciókkal vannak felszerelve, amelyek igazodnak a speciális igényekhez, életkörülményekhez. Ezekben a mobilokban nincs nagy felbontású kamera, érintőkijelző, nem fontos a gyors internet. Arra valók, hogy telefonáljanak velük, érthető legyen a kezelőfelület, lehetőleg minél kevesebb menüponttal.

Az időseknek készült mobilokban van néhány kiegészítő funkció, ami megkönnyíti a használatukat. Ilyen például hogy alapból hangosabbra vannak állítva a készülékek, nagyobbak a gombok, nagyobbak a kijelzőn a betűk, nem használnak sok színt, és általában van rajtuk valamilyen segélyhívó gomb. Kinézetre elég egyszerűek, de illeszkednek a tenyérbe, rájuk lehet markolni és elég masszív anyagból vannak, így ha többször földre ejtik őket, akkor sem történik nagyobb baj.

Idősekkel fejlesztik

Az Emporia egy linzi székhelyű osztrák családi vállalkozásként indult. Egyszerű mobiltelefonokat gyárt, a célcsoport az idősebb korosztály. A cég képviselői elkezdtek idősotthonokba járni, hogy megtanítsák az idősebbeknek, hogyan használhatják mobiltelefonjaikat. Több országban megfordultak az idősotthonokban, az ott tapasztaltakat pedig továbbították a fejlesztőknek. Így derült ki, hogy mit szeretnek az idősebbek a mobilokban, mit nem, mit tudnak használni, mi könnyíti meg a telefonálást és hogy milyen javaslataik vannak. A cég kutatópartnere, a Cambridge Egyetem dizájközpontja az összegyűjtött javaslatok alapján készítette el a mobilokat, majd azokat fókuszcsoportokon is tesztelte.

A cég nyílt online innovációs napokat tart Németországban, Svájcban és Ausztriában, ahol a versenyzők megalkothatják a tökéletesnek tartott mobilt. A legjobb ötletek díjat kapnak, de az összes ötletet felhasználják a fejlesztés során. Az innovációs napok alatt idősek részvételével fókuszcsoportok állítanak össze egy-egy mobilt. A legújabb projektjük pedig a „fogadj örökbe egy időst", a fejlesztési és kommunikácós részlegekből rendszeresen meglátogatnak idős embereket és a mobiltelefonjukról beszélgetnek. Arra kíváncsiak, hogy milyen funkciókat használnak, mik a problémák, mire van szükségük – ezeket az ötleteket is felhasználják a fejlesztések során.

Minél kevesebbet legyenek a menüben

A cég képviselői Magyarországon is végeznek kutatásokat, már második éve működnek együtt az egyik legnagyobb idősszervezettel, az Életet az éveknek mozgalommal. Itthon már három éve árulják a mobilszolgáltatók az Emporia készülékeit. Kettőt próbáltunk ki ezek közül, az TalkComfortot és az ElegancePlust.

A TalkComfort az egyszerűbb készülék, telefonhívásokra és sms-ekre koncentrál. Alapbeállításként hangosra van állítva a hangszóró és nagyméretűre a betűk – de mindkét beállítást néhány gombnyomással meg lehet változtatni. Erősen rezeg a készülék, sokkal erősebben, mint a hagyományos mobilok és az összes fény villog rajta, hogy még ezzel is felhívja a figyelmet, ha bejövő hívás van. A hangszóró hallókészülék-kompatibilis. Nagyok a gombjai, van rajta beépített ledes lámpa, a számológép alkalmazás pedig egy gombnyomással elindítható. A telefonkönyvében nagyjából 250 telefonszám tárolható el, azt is meg lehet határozni, hogy melyik az öt legfontosabb szám, ezek kerülnek a lista elejére. Egyszerű a telefonkönyv, egy névhez egy szám tartozik, nem lehet emailcímet vagy másodlagos mobilszámokat menteni.

Az ElegancePlus alapfunkciói hasonlóak az előző mobilhoz, a pluszt itt a segélyhívó jelenti. Öt különböző telefonszámot lehet beprogramozni és ha a felhasználó megnyomja a nagy piros gombot, a mobil elkezdi egymás után hívni az öt számot egészen addig, míg valaki fel nem veszi. Ebben a mobilban már bluetooth és rádió is van, előbbivel például autós kihangosítóhoz lehet kapcsolni.

Mindkét mobilra jellemző, hogy nagyon sok gombot tettek a készülékek oldalára. Ennek oka az, hogy a felhasználó minél több funkciót el tudjon érni egy-két gombnyomással, és minél kevesebbet tartózkodjon az amúgy jól átlátható menüben. A billentyűzet is lezárható így, a lámpa is elérhető, a hangerő szabályozható, itt van a kikapcsológomb, de innen állítható be az ébresztő is. A mobilok nagyon sokáig, több napig is kibírják egy feltöltéssel – ez is fontos az idősebbeknek, nem kell naponta tölteni, mint a nagy kijelzős új mobilokat.

A célközönség a legidősebb korosztály, akiknek a telefonáláson túl plusz funkciókra is szüksége van. Egyre népszerűbbek az egyszerű mobilok, igény is van rá, mert a legidősebbek már nem tudják használni az érintőkijelzős csodatelefonokat. Az Emporia tapasztalatai alapján nemcsak a családtagok vesznek idősebb rokonaiknak telefonokat, hanem maguk az idősek is, tehát az igény megvan a mobilozásra.

Jól teljesített a Telenor Magyarország az idei első negyedévben, hiszen a kamat és adófizetés előtti eredménye (EBIT), illetve az egy előfizetőre jutó átlagos havi árbevétele (ARPU) is nőtt a tavalyi első negyedévhez képest, a pozitív trendet azonban megtörheti a tervezett új, percalapú telefonadó. A társaság közleményében Christopher Laska vezérigazgató elmondta, hosszú idő után először a hangalapú és a nem hangalapú árbevétel is nőtt.

A jelenleg ismert elképzelések szerint a telefonadó rendkívüli módon befolyásolhatja a felhasználói szokásokat, és negatív hatással lehet a Telenor árbevételére is, továbbá csökkenti a távközlési szolgáltatásokból származó előnyöket Magyarországon. Ezenfelül az adó bevezetése erőforrásokat vonhat el a szolgáltatások bővítését célzó, más fejlesztésektől.

A vezérigazgató szerint sokkal kiszámíthatóbb piaci környezetre van szükség ahhoz, hogy a válság előtti növekedési pályára visszatérhessen a cég. „Csak így tudunk a szolgáltatásaink révén optimális módon hozzájárulni Magyarország versenyképességéhez” – hangsúlyozta a Telenor Magyarország vezérigazgatója.

A közlemény szerint az első negyedévben az EBIT 9,209 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 6,092 milliárd forinttal, az ARPU egy év alatt 3.279 forintról 3.342 forintra nőtt. A bevétel gyakorlatilag szinten maradt: az idei első negyedévben 37,670 milliárd forint volt, míg tavaly ilyenkor 37,555 milliárd forint.

A társaság kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredménye (EBITDA) 13,695 milliárd forint volt, aminek egyszeri tételek nélküli nominális értéke 0,5 milliárd forinttal haladta meg a 2011 első negyedévi adatot a hangalapú és nem hangalapú árbevétel növekedésének köszönhetően.
A beruházások (CAPEX) a hálózatmodernizáció miatt 0,7 milliárd forinttal, 2,812 milliárd forintra nőttek 2012 első negyedévében az egy évvel korábbihoz  képest. Ez az összeg azonban nem tartalmazza a magyarországi mobil frekvenciaárverésen elnyert blokkokért fizetett 7,3 milliárd forintos díjat.

A Telenor előfizetéseinek száma 38 ezerrel, 3 millió 510 ezerre csökkent a negyedév során. A csökkenés elsősorban a kártyás szegmenst érintette: itt 130 ezres visszaesést regisztráltak, ami főként az inaktív SIM-kártyák miatt következett be. A használatban lévő kártyák száma alapján a Telenor 31,87 százalékos piaci részesedéssel zárta az első negyedévet, ami némileg elmarad a 2011. negyedik negyedévitől, amikor ez az arány 31,98 százalék volt.

Életre kelt az Android, és egészen úgy viselkedik, mint az emberek. A csütörtökön Londonban bemutatott Samsung Galaxy III válaszol a kérdésünkre, érzékeli, hogy figyelünk rá, és egészen új módszerekkel tud kapcsolatot teremteni a felhasználók között. Magyarul sajnos nem tanították meg, ami hazánkban eléggé csökkenti a vonzerejét. Ha kivesszük a hangvezérlést - ami elég lényeges funkciója -, jelentősen csökken a különbség a Galaxy III és a hasonló méretű HTC One X között. Bizonyos szempontból még hátrányban is lehet a Galaxy S III, mert a lekerekített formája eléggé nőies, és a csillogó fehér vagy sötétkék műanyag borítás messze nem olyan stílusos, mint a HTC One X egy darabból kimart polikarbonát háza.

Más tulajdonságokban is nagy a hasonlóság, ilyen például a 4,8 hüvelykes és 720p felbontású kijelző, valamint a 8 megapixeles kamera, ami 0,99 ezredmásodperc alatt lövi el az első képet, és sorozatfelvétel módban 3,3 képet készít másodpercenként. A rendszere is Android 4.0, de nem Sense felülettel, mint a HTC One X-nek, hanem TouchWiz 4.0 interfésszel. A beépített háttértár 16 vagy 32 gigabájtos lehet, amit microSD kártyával bővíthetünk, a mobilnet HSPA+ hálózaton akár 21 megabites letöltési sebességet is el tud érni, a wifi pedig egyszerre két adatcsatornát (összesen 40 megahertznyit) használ, vagyis gyorsabb, mint ami a korábbi készülékekben van. A Galaxy III processzora egy négymagos Exynos 4 csip, az akku pedig 2100 milliamperórás, amire szükség is van a nagy kijelző miatt.

Az mindenképpen elismerésre méltó, hogy a Galaxy III a 136.6x70.6x8.6 milliméteres méretével és 133 grammos súlyával alig nagyobb az elődjénél, mégis belefért ilyen sok minden. A négymagos processzornak hála gyorsan indulnak a programok, szépen gördülnek a menük, az óriási kijelzőn pedig gyönyörűen jelennek meg a tartalmak.

Bár a Samsung hihetetlen profi módon, egyszerre 145 ország 296 szolgáltatójánál dobja piacra a Galaxy III-at, nem lehet figyelmen kívül hagyni a készülék funkcióinak korlátozott elérhetőségét. A beépített játék-, film- és zenebolt eleinte csak hat országban kínál tartalmakat a felhasználóknak. A nagyszerűen hangzó e-egészségügyi modul, ami a bluetooth-on mobilra kötött vérnyomás- és vércukor-mérő eszközök illetve más diagnosztikai kütyük adatait dolgozza fel, csak néhány kiválasztott országban lesz elérhető. A többször említett hangfelismerő modul pedig ugyan 8 nyelven ért, de ezek között nincs ott a magyar.

Hé telefon! Kell ma esernyő?

Először az Apple jött rá, hogy az okostelefonok irányításában fontos szerepet lehet adni a hangnak, mert a felhasználók nagyon gyakran nem tudják kézzel nyomkodni a készüléket. Ez különösen fontos az USA-ban, ahol az emberek szinte elválaszthatatlanok az autóiktól. Az Apple iPhone 4S hangvezérlő rendszere azzal keltette fel az érdeklődést, hogy nemcsak egy előre definiált utasításkészletet tudott értelmezni, hanem élő szóban feltett kérdésre is választ adott, és ugyanezt kínálja most a Samsung Galaxy III is.

Ha mondunk valamit a telefonnak, a telefon elküldi a szöveget egy szerverre, ami kis idő elteltével visszaigazolja, hogy mit hallott, és küldi a választ is. A londoni bemutatón egészen jól működtek a kiadott parancsok, a “Hi Galaxy” felélesztette a mobilt, és a “Do I need an umbrella today?” kérdésre néhány másodperc múlva megjelent a mobil kijelzőjén a napi időjárás-előrejelzés, amiből kiderült, hogy Londonban mindig jól jön az esernyő. Hangutasítással tennivalókat, találkozókat rögzíteni, hívást és appokat indítani is tudunk. Persze a Galaxy III hangos irányításához nem elég angolul tudni, a kiejtésünknek is jónak kell lennie. Néhányan egyáltalán nem boldogultak a készülékkel. De mindegy is, mert nem hiszem, hogy a magyar felhasználók a munkába indulva tömegesen kezdenek majd angolul társalogni a készülékükkel.

Akadnak azért Magyarországon használható funkciók is, mint például az éberségünket figyelő rendszer, ami csak akkor engedélyezi a kijelző elsötétülését, ha a szemközti kamera nem látja a figyelő tekintetünket. Sok apró trükk került a készülékbe, nekem azt tetszett a legjobban, hogy egyetlen gombnyomás nélkül is tudunk hívást kezdeményezni. Ha például sms írása közben rájövünk, hogy túl hosszú vagy bonyolult lenne leírni a mondanivalónkat, elég a fejünkhöz emelni a készüléket, és a Galaxy III automatikusan tárcsáz. Ez megbízhatóan működött, az viszont még nem derült ki, hogy más programok is kihasználhatják-e ezt a lehetőséget.

A londoni demón jól működött az NFC-s azonosításon alapuló fájlmegosztás is: ez a technológia azt teszi lehetővé, hogy az egymás egy centiméteres közelségébe helyezett mobilok az NFC-csip segítségével felismerik egymást, és közvetlen wifi-kapcsolaton átküldhetünk egy fájlt az egyik készülékről a másikra. Ennél a műveletnél jön jól a 40 megahertz széles wifi csatorna, amin egy gigabájt tartalom nagyjából 3 perc alatt átmásolható. A médiafájlok sokféleképpen megoszthatók, az AllShare Cast segítségével a telefon kijelzőjének tükörképe azonnal megjeleníthető egy kompatibilis tévén, míg a Group Cast a kollégák hasonló típusú mobiljára sugározza át a kijelző tartalmát.

A Samsung képviselői sokszor ismételték el a Galaxy III népszerűsítésére kitalált reklámszlogent (designed for humans, magyarul: embereknek tervezve), legalább az kiderült, hogy ez nem teljesen üres szöveg. Kíváncsian várom a magyar piacra szánt készüléket, ami elméletileg május végén már a boltokba is megérkezik, és lehetőséget ad majd egy alaposabb tesztre.

Váratlan segítséget kaptunk a mobilszolgáltatók lefedettségével foglalkozó cikksorozatunk folytatásához egy magyar navigációs cégtől. Molnár Miklós, az Egérutat fejlesztő AntaresNav Kft. ügyvezetője keresett meg azzal, hogy ők minőségbiztosítási okokból folyamatosan gyűjtik a felhasználóktól az anonim hálózati adatokat, ezért egyre tisztább képet kapnak a három magyar mobilszolgáltató lefedettségéről. Az Egérút egy olyan navigációs alkalmazás, amelyben az útvonaltervezés nem a mobilon, hanem központi szerveren történik, ezért folyamatos mobilnetes lefedettségre van szüksége, hogy letöltse az útvonalat, a mögötte megjelenő térképelemeket, és folyamatosan információt biztosítson a szerverek felé a forgalmi viszonyokról.

Mérési módszerük azért előnyös a mi szempontunkból, mert független, és a valóságos felhasználói élményt mutatja. A mobilszolgáltatók speciális telefonokkal és külső antennákkal felszerelt mérőkocsikkal járják az országot, ezzel szemben a felhasználók a saját készülékükkel mérnek. Az Egérút mérései kevésbé pontosak, mint a professzionális eszközöké, de több tízezren mérhetnek egyszerre, és az eredmények szinte azonnal térképre rakhatók.

3G lefedettség a III. kerületben

Nem is kellett messzire menni, hogy lássuk vannak különbségek a térerőben. Az Index.hu szerkesztősége környéken, amely ország egésze szempontjából belváros, szinte mindenki 3G-t használ, csak egy-két autós maradt 2G-n (valószínűleg bekapcsolták, hogy csak 2G-s hálózatra csatlakozzanak fel). Ezzel a viszonylag egyszerű méréssel is látszik különbség a térerőben, még akkor is, ha autóban vagyunk, és mindig jól működik a telefonunk. A képen a sárga a négyzetek jelzik a legjobb lefedettséget, a zöld a közepest, a kék, magenta és piros színek pedig egyre rosszabb térerőt mutatnak.

Dinamikus helyismeret

Öt-hat évvel ezelőtt kezdődött az Egérút projekt, és az első változat hagyományos,érintőképernyő nélküli Nokiákon futott. Hamar kiderült, hogy kis kijelzőkön, beépített GPS nélkül kevesen akarnak navigálni. Az androidos változat már nagyobb sikert ért el, eddig tizenötezren töltötték le. A fejlesztők Mándi-Nagy Péter vezetésével már készítik az iPhone-os és Windows Phone-os változatokat.

Az Egérút ingyenes, a fejlesztőcég helyfüggő reklámokkal próbálja fenntartani magát. A jelenlegi felhasználói létszámmal már elkezdhetnek házalni a hirdetőknél, akik úgy is leadhatják a megrendelést, hogy csak egy adott környéken jelenjen meg az ajánlatuk, így a belvárosi cukrászda nem hirdet tök fölöslegesen a zalaegerszegi mobilokon. A reklámok egyébként menet közben nem zavarják a sofőrt, csak a pirosnál állva jelennek meg, és azonnal eltűnnek, amikor elindul az autó.

Miért telepítené fel bárki is az Egérutat az okostelefonjára, a beépített térkép mellé? Molnár Miklós azt mondta, hogy a részletességben van nagy előnyük, a GeoX Kft. által szállított térkép ugyanis 230 ezer kilométernyi úthálózatot tartalmaz, így nemcsak a településeken belül, és az azokat összekötő utakon lehet navigálni, hanem a külterületeken lévő talajutakon is.

A mobilokkal folytatott kommunikációnak – a folyamatosan beérkező sebességi adatoknak  – hála jól ismerik a forgalmi helyzetet is. Ha egy útszakaszról nincs nagyon friss adatuk, korábbi statisztikák alapján számolják ki a várható menetidőt. Az utazást befolyásoló eseményekből – futóversenyek, lezárások, útfelújítások – egyszerre nagyjából 200-300 van azországban, és ezeket is dinamikusan kezelik. A térképre csak az aktuális napi eseményeket rakják ki.

Az autósokat nemcsak a program jó tulajdonsága miatt buzdítom az Egérút kipróbálására, hanem azért is, mert Molnár Miklóstól ígéretet kaptunk arra, hogy néhány hét múlva részletesebb információkat, egy interaktív térképet is kapunk a lefedettségről. Minél többen használják a programot, annál több adat áll majd a rendelkezésünkre.

Országos mérések

A jelenlegi térképen még csak azt látni, hogy a nagyobb településeken belül és a főútvonalakon használják a programot, de reméljük, hogy a növekvő felhasználó szám következtében színesbe borul az ország, lesznek mérési eredményeink a kisebb településekről is.

Korábbi 3G-s tesztek során felmerült bennünk, hogy egy lefedettséget mérő célszoftverrel gyűjtsünk adatokat, de ezt elvetettük, mert az idő múlásával egyre többen felejtenék el bekapcsolni. Navigálni azonban egyre többen akarnak, és a lehetséges felhasználói bázis hatalmas: körülbelül hárommillió autó van az országban, és az emberek 25 százaléka használ okostelefont.

A szervadományozók és a transzplantációra váró betegek közti kapcsolatteremtés megkönnyítésére jelentett be kezdeményezést kedden a Facebook internetes közösségi portál.

A közösségi portál amerikai és brit felhasználói a jövőben az egészség rovatban bejelölhetik magukat szervdonorként, és erről értesíthetik barátaikat is. Az oldal felkínálja a lehetőséget a hivatalos donorlistákra való feliratkozásra is.

Az Egyesült Államokban 114 ezren, szerte a világon pedig milliók várnak szívre, májra, vesére, amely megmenthetné az életüket - indokolta az újítást Mark Zuckerberg, a cég elnök-vezérigazgatója, aki elsőként jelölte be magát szervdonorként.

Zuckerberg elismerte, hogy a kezdeményezéshez egy, a barátnőjével való beszélgetésen kívül ösztönzést adott barátsága is az Apple informatikai óriáscég társalapítójához, a tavaly elhalálozott Steve Jobshoz, aki 2009-ben májátültetésen esett át.

A Donate Life America nevű civil szervezet adatai szerint az Egyesült Államokban naponta átlagosan 18 ember hal meg azért, mert nem kap időben új szervet. "Le akartuk egyszerűsíteni a dolgokat. Nincs egyéb teendő, mint megjelölni az országot vagy államot, amelyben lakunk, és máris átirányítanak bennünket az illetékes hatósághoz" - mondta Zuckerberg.

A Nokia eladná a luxustelefonokat gyártó Vertu részlegét kétszázmillió dollárért. A Financial Times értesülései szerint a Permira magánbefektetői csoport lenne a vevő.

A Nokia 1998-ban alapította leányvállalatát, a Vertu mobilokat a világ több mint hatvan országában árulják, Magyarországon is. A luxusmobilok Oroszországban, Ázsiában és a Közel-Keleten fogynak a legjobban.

Azzal, hogy a Nokia a Windows Phone-ra koncentrál, nem tud már annyira a luxusmárkára figyelni. A Vertu mobilok több tízezer euróba kerülnek, nem is a csúcstechnológia miatt, inkább azért, mert drágaköveket tesznek a házra.

Nem először merül fel, hogy a Nokia eladná a Vertut tavaly év végén is felröppentek hasonló hírek.

Az új mobiltelefon-szolgáltató vette az első akadályt, ugyanis a Fővárosi Törvényszék nem függesztette fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 900 MHz-es frekvenciára kiírt pályázatának lezáró határozata azon passzusát, amellyel nyertessé nyilvánította az új telefontársaságot, az MPVI Mobil Zrt.-t – tudta meg a Napi Gazdaság.

A Magyar Telekom és a Telenor Magyarország Zrt. az árverési eljárásban és a határozatban levő jogi hibák miatt fordult a bírósághoz. Azt kérték, hogy a törvényszék helyezze hatályon kívül a pályázati határozatnak azt a passzusát, amely a konzorciumot nyertessé nyilvánította, egyben azt is el akarták érni, hogy amíg nincs jogerős döntés, függesszék fel a végrehajtást. Ez pedig a Magyar Posta Zrt. 10, valamint az MVM Zrt. és az MFB Invest Zrt. 45-45 százalékos részesedésével megalapított MPVI Mobil Zrt. indulásának tolódását okozta volna.

Márpedig a vállalat intenzív fejlesztési időszak előtt áll, az év végére Budapest belső kerületeiben már saját hálózatán kell sugároznia. Egy hosszas előkészítési időszak után az MPVI Mobil Zrt. nemrég lépett a nyilvánosság elé, s bár sok mindent továbbra sem lehet tudni stratégiájáról, Kalmár István, az MPVI igazgatóságának elnöke azt mondta, a cég egyik fő célja a verseny fokozása, megalakulásával az elmúlt tíz év legjelentősebb mobilpiaci változása várható.

Az ügyfelek megszerzése az érett és telített piacon innovációt igényel az új szereplő részéről, ezért az MPVI olyan új megoldásokat fejleszt majd, amilyeneket a versenytársak egyelőre nem kínálnak. A cég alapvetően azokra számít, akik váltani szeretnének – tette hozzá korábban Schmidt Pál, az MPVI igazgatóságának tagja.

Szorult helyzetben vannak a távközlési cégek: az iparág egészében a bevétel 1-2 százalékos visszaesését vagy hasonló mértékű növekedést jósolnak az üzleti elemzőcégek. Különösen rossz év vár Európára, ahol a J.P. Morgan szerint 6 százalékkal is csökkenhet a bevétel. A probléma egyik oka a fogyasztói szokások átalakulása, a telefonáláson ugyanis csökken a nyereség, az adatforgalom esetében pedig úgy kellene növelni a felhasználók számát, hogy közben a szolgáltató haszna se legyen túlzottan alacsony.

Forrás: JP Morgan

Ha kommunikálunk, az a baj

Az Ericsson szerint most a világ mobilozóinak alig tíz százaléka használja internetezésre a telefonját, de a gyors növekedés miatt ez évtized végére négymilliárdra nőhet a menet közben mobilozó száma. Világszerte naponta 850 ezer új okostelefont aktiválnak, ami nagy kihívást jelent a szolgáltatóknak. Bár a telefonok kisebb adatforgalmat generálnak, mint a laptopok, a felhasználók háromszor többen vannak, ezért jelentős növekedéssel számolhatunk – mondta Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója. Szerint azonban nem az adatforgalom okoz gondot, hanem a jelgenerálás robbanásszerű növekedése. Egy mobilon futó Facebook-alkalmazás akkor is folyamatosan kommunikál a hálózattal, amikor a telefon a zsebünkben van.

A folyamatos adatkommunikáció speciális kezelést igényel. A YouTube ikonja mindegyik mobilon nagyjából ugyanúgy néz ki, a videók is hasonló minőségben látszanak, de a videót lejátszó kliensek teljesen másképp viselkednek az egyik telefonon, mint a másikon. Az Ericsson ezért az összes telefonon elemzi az alkalmazások viselkedését, hogy javaslatokkal tudja ellátni a megrendelőit, milyen hálózati technológiával érdemes kiszolgálni a videót letöltő készülékeket.

Ali Shah szerint azonban nem a mobilok kiszolgálásal a legnehezebb feladat, hanem a megfelelő üzleti modell kialakítása. A szolgáltatóknak elő kell állniuk olyan vonzó ajánlatokkal, amikért a felhasználó hajlandó többet adni. A vállalati partnerek, például tartalomgyártók prioritást kaphatnak, ami lehetővé teszi, hogy a weboldaluk vagy a szolgáltatásuk az átlagosnál nagyobb sebességen jusson el a fogyasztókhoz. Ez általában azt jelenti, hogy egy nemzetközi szolgáltató – mondjuk egy zenebolt – a tartalmait átmásolja egy helyi szerverre, hogy csökkenjen az elérési idő. Ez javítja a felhasználói élményt, és növelheti az eladásokat.

A szolgáltatók a fogyasztók oldalán is hasonlóképpen növelhetik a bevételeiket, ami Magyarországon is bevett gyakorlat. Az alapcsomagok sebessége arra elegendő, hogy a mobilon böngészni tudjunk, az igazán jó letöltési élményt nyújtó több tíz megabites letöltési sebességért drágább díjcsomagra kell előfizetni. Ez tulajdonképpen igazságos rendszer, hiszen elsősorban azokkal fizettetik meg a gyors mobilnet beruházási költségét, akiknek ez valóban fontos.

Naponta egy gigabájt

A Nokia Siemens Networks (NSN) arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a felhasználók száma nő, hanem a mobilinternetezők által generált adatforgalom is. Jelenleg a világátlag tizenöt megabájt fejenként, Magyarországon azonban (az NMHH által jelentett a havi 1,1 gigabájtos átlag alapján) ennek több mint a kétszerese. Ésik Róbert, az NSN ügyvezetője szerint 2020-ban már naponta 1 gigabájt lesz az átlagos adatforgalom. „Ennek 64 százaléka lesz videó, 21 százaléka böngészés, a maradékot pedig a többi online szolgáltatás viszi el" – mondta a szakértő.

HD videóval számolva a napi 1 gigabájt körülbelül 2 óra streamingnek felel meg, de a következő években elterjedő nagyobb felbontásokon (ilyen például 4K és 8K) rövidebb videókkal is jelentősen nő majd az letöltött adatmennyiség.

Ésik Róbert szerint kiszámíthatatlan, hol keletkezik felhasználói igény, ezért nagyon fontos lesz a szolgáltatóknak, hogy a meglévő kapacitásaikat térben és időben mindig oda tudják csoportosítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az NSN a londoni olimpia egyik beszállítójaként például olyan aktív antennákat telepít a brit fővárosba, amelyek jelnyalábja függőlegesen és vízszintesen is irányítható. A cellakapacitás ráirányítható egy kis helyen lévő nagyobb embertömegre, amikor arra van igény, de ha eloszlik a tömeg, akkor ugyanazzal az antennával nagyobb területet is le tudnak fedni.

Az NSN másik megoldása az alapsávok összevonása, amivel 100 gigabitesre növehető egy bázisállomás kapacitása. Budapest lefedéséhez körülbelül nyolcszáz állomás kell, ebből száz sorba kapcsolható, és úgy lehet elosztani a kapacitást, hogy például egy demonstráló tömeg haladás közben mindig jó sávszélességet kapjon, folyamatosan tudjon telefonálni és internetezni.

A fenti technológiákon kívül azért még egy dologra biztosan szükség van ahhoz, hogy a mobilnet a jelenleginél sokkal több felhasználóval is megbízhatóan működjön: elegendő frekvenciára. Ha nem elég nagy a spektrum, akkor egy adott cellában kevesebben tudnak egyszerre mobilozni, vagy a vártnál lassabb lesz a szolgáltatás. Az viszont már az állam dolga, hogy elegendő frekvenciát juttasson az üzleti szereplőknek, és ne álljon a műszaki fejlődés útjába.

A kormány ugyan kihirdette a telefonadót, de az iparági lobbinak köszönhetően és néhány technikai probléma miatt borítékolhatjuk, hogy nem vehetjük szó szerint a percenként és üzenetenként 2 forintos díjat. Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár a Hír TV-nek arról beszélt, hogy lesznek kedvezmények és eltérések.

A távközlési piac nagyon bonyolult, és a mobilok fele kártyás, vagyis a felhasználó előre fizet. Ez esetben csak előre lehet befizetni a telefonálás adóját, anélkül, hogy egy percet is beszélgettünk volna. Lehetetlen forgalom alapján meghatározni az adótartalmat, mert senki nem tudhatja előre, hogy a feltöltőkártya összegét mire költjük el. Beszélhetünk tíz percet külföldi számmal, vagy húszat belföldivel.

A Nemzetgazdasági Minisztérum még dolgozik a részleteken, de elképzelhető, hogy eltérően adóznak majd a vezetékes és a mobil számok. Valamit kezdeni kell a nulla percdíjas csomagokkal is, mert rengetegen vesznek igénybe ilyesmit. A családok az extra díj megfizetésével spórolnak, a cégek pedig a flottás díjcsomaggal növelik versenyképességüket.

Egy közepes vállalatnál, ahol cégen belül akár havi ezer percet is ingyen beszélnek, másfélszeresére is nőhet a telefonálás ára, míg a mikrovállalatok jelentős versenyhátrányba kerülhetnek, ha nem tudják ingyen átirányítani a kollégákhoz a bejövő hívásokat. A nagy vállalatokkal szemben nincs pénzük ügyfélszolgálatra, ahol mindig fogadni tudnák a potenciális ügyfelek hívását.

Ha túl sok az sms, az a legnagyobb baj?

A mobilszolgáltatóknál jelentős eltérések vannak a hasonló árú díjcsomagok jövőbeni adótartalmában, ha a kormány eredeti elképzelésével, 2 forint per sms és perc alapon számolunk. A Vodafone, a Telenor és a T-Mobile két-két tarifacsomagját hasonlítottuk össze, amelyekben van mobilinternet is, mert ezek adómentes online kommunikációra is lehetőséget adnak.

Azt feltételeztük, hogy az emberek maximálisan kihasználják a havidíjat, tehát igyekeznek annyit beszélni és üzenni, amennyi percet és sms-t a díjcsomag tartalmaz, és kiszámoltuk, hogy ez esetben mennyit visz el az állam. A legjobb esetben a befizetett díj 30-31 százaléka csorog az államkasszába, a legdurvább esetbenazonban 41 százalék. (A T-Mobile esetében csak megsaccolni lehet, hogy mennyi sms-t vagy percet haszál el az ügyfél. A Vodafone esetében is a legkisebb és legnagyobb lehetséges bónusszal számoltunk.)

A díjcsomagok közül a Telenoré a leginkább jövő- és adóálló. A díjban lévő adatforgalmon kívül korlátlan emailezés és böngészés van a csomagban, és ez határozottan az újfajta kommunikációs eszközök felé tereli az ügyfeleket. A Vodafone előfizető a legtöbb percet vagy sms-t vehetik igénybe, de az új adó miatt nem érdemes kihasználniuk a díjcsomagjukat, mert rengeteget fognak adózni.

Több távközlési vállalat is próbálja elérni a kormánynál, hogy forgalomalapú díjazás helyett inkább előfizetésenként vesse ki a tervezett telefonadót. Ez jelentősen megkönnyítené az elszámolást, hiszen csak meg kell számolni az előfizetéseket, és számot meg kell szorozni egy másikkal, az adó mértékével.

Feltételezhető, hogy a kormány egy árva forintról sem akar lemondani, és ismert, hogy ezzel az adóval idén 30 milliárd, jövőre körülbelül 52 milliárd forinttal akarja növelni a költségvetés bevételeit. Ez alapján éves szinten körülbelül 3,5-4 ezer forint, azaz körülbelül havonta 300 forint jut egy felhasználóra, mivel körülbelül 11,5 millió mobilelőfizetés és 2,9 millió vezetékes vonal létezik az országban.

Az előfizetésalapú adó felvetése azonban több szempontból is problémás. Amint az előfizetések száma is mutatja, a magyar lakosság létszámát bőven meghaladja a SIM-kártyák és vonalak száma, mert sok embernek van céges, magán és vezetékes telefonszáma. Ezek az emberek így két- vagy háromszorosan fizethetik majd a távközlési adót, akkor is, ha mindegyik vonalon teljesen átlagos a fogyasztásuk. Ez még talán lenyelhető – majd legfeljebb lemondanak néhány százezer előfizetést.

Ennél sokkal nagyobb gond, hogy a havi 300 forintos emelés a kis keresetűeknek túlságosan nagy teher lenne. Egy alap díjcsomag 1000-1100 forintos árához képest ez brutális drágulást jelentene. Azt pedig a kormány nehezen magyarázná meg a nyugdíjasoknak – akiket a fogyasztás alapú adó kevésbé érint –, hogy ezentúl többe kerül az unokák és gyermekek hívásainak fogadása.

Nyártól egy híváslista is elegendő lesz hazafiságunk bizonyítására, hiszen a telefonszámla világosan megmutatja majd, hogy az adott hónapban hány ezer forinttal támogattuk az állam működését. Akinek ez sovány vigasz, az új távközlési adó hatására tovább faraghat kiadásain, javíthat hatékonyságán. Összegyűjtöttük néhány nem ortodox kommunikációs módszert, amikkel ki tudjuk váltani megadóztatott telefonbeszélgetéseinket – bár mindegyik megdoldásnak vannak komoly korlátai.

Teamspeak a Counter Strike-ban

Virtuális kommandósok nap mint nap kiélezett helyzetben használják videojátékokban a Teamspeak technológiáját, ezért biztosak lehetünk abban, hogy a rendszer az átlagos vállalati igényeket is ki tudja szolgálni. Ha igazán szórakoztató beszélgetést akarunk, érdemes feltelepíteni mellé egy Counter-Strike-ot is. A telefonálás soha nem volt olyan szórakoztató, mint egy jó CS-parti közben, és a Dust 2 pályán egy jól irányzott lövéssel tárgyalópartnerünk tudtára adhatjuk, nem vagyunk vevők az ajánlatára. Jó tudni, hogy a Teamspeak a telefonklienst nemcsak játékosoknak szánja, hanem valódi katonáknak is.

Magas presztízsű iparágakban inkább a Facetime és az iMessage kombinációja ajánlott, mert ezekkel rögtön ki lehet szűrni a komolytalan beszédpartnereket. Akinek nincs pénze az Apple termékeire, az ne is álljon szóba velünk! Nem kell sokat bajlódni a telepítéssel és a beállítással, mert az iPhone, az iPad és a Mac gépek legújabb verziói alapból tartamazzák ezeket a kommunikációs eszközöket.

Percek helyett kilobájtok

Térjünk át a komolyabb online telefonszolgáltatásokra, ilyen például a Skype és a Viber. Ezek közül a Viber némiképp korlátozottabb, mert csak iPhone-on és Androidon fut, míg a Skype az előbbi két platformon kívül Symbianon is elérhető, és Mac OS X-re, Windowsra meg Linuxra is van kliens. Sőt, a Microsoft már készíti az Xbox 360-on futó verziót, és nagy erőkkel dolgozik egy böngészőben futó html5-ös változaton, hogy ne kelljen szoftvert telepítenünk a telefonáláshoz.

Viber androidos telefonon

A Skype és a Viber a tesztünkben körülbelül 440-460 kilobájt adatforgalmat generált percenként és telefononként. A háttérforgalom ehhez képest elenyésző, egy óra alatt körülbelül 70 kilobájt. Nem tudjuk kiszámolni, hogy megéri-e mobilneten alapuló appokra váltani a 2 forinttal dráguló telefonálás helyett, mert ez túl sok változótól függ. Ha van wifi otthon és az irodában, akkor valószínűleg a telefonszámla nagy része megspórolható. Telefonálási szokásainktól is függ, hogy érdemes-e belevágni a váltásba, és attól, hogy milyen mobilnetes díjcsomagunk. Nem biztos, hogy évente pár ezer, esetleg tízezer forintnyi spórolás érdekében érdemes okostelefont venni 60-80 ezer forintért.

Nincs ingyen garancia

A mobilcégeket kiveri a víz a hálózatukat kihasználó megoldásoktól, mert úgy nyomják lefelé az árakat, hogy közben nyolcvanas évekbeli szolgáltatási színvonalat nyújtanak. A távközlési cégek igyekeznek 99 százalékos rendelkezésre állást biztosítani (a pontos vállalás benne van az általános szerződési feltételekben), míg a webfejlesztők és alkalmazásgyártók az „igyekszünk, de semmit nem garantálunk" hozzáállással viszonyulnak az ügyfelekhez.

Skype PC-n

Éppen ez az, ami miatt – függetlenül attól, hogy havi 100 vagy 1500 percet telefonálunk – nem érdemes teljesen átállni appokra és webes alkalmazásokra. Nincs ügyfélszolgálat, így ha valami nem működik, legfeljebb fórumokon tombolhatunk mérgünkben. Ha túlterhelt a cella, akkor arra a mobilneten futó telefonalkalmazások sokkal érzékenyebben reagálnak, mint a hagyományos mobilhívás.

Az online telefonálással máris vannak rossz tapasztalataink, például egy beszélgetés közben beérkező email bontotta a vonalat, és volt olyan is, hogy a Viber megakasztott minden hívásfogadást. Az is előfordult, hogy amíg nem töröltük a programot, az okostelefon ostoba volt, mint egy kődarab – valószínűleg a középkategóriás hardver nem bírta a terhelést, talán elfogyott a memória.

A telefonadó végső kikerülése az lehet, ha belátjuk, hogy teljesen felesleges telefonálni, sőt veszélyes is. Ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben ki hisz szóban megkötött megállapodásoknak? Már belefutottunk olyan problémába, hogy egy bank ügyfélszolgálatosa rettenetes minőségű vonalon próbálta ránksózni az ajánlatát – hogy mit, arról fogalmunk sincs, mert csak minden második szavát értettük. Küldjünk csak minden írásban, emailben vagy cseten (ezzel az sms-ezést is elkerüljük), és csak végső esetben tárcsázzunk.

A Dallasban található Texasi Egyetem kutatói olyan fejlesztést mutattak be, ami lehetővé teszi számunkra, hogy Superman módjára átlássunk a falakon. A kutatók által készített szenzor olyan kicsi, hogy mobiltelefonba is beleépíthető, és annak kijelzőjét tudja használni a kép megjelenítésére, de a technológia a gyakorlatban egy sor komolyabb területen is használható lehet, mint a bemutatón elhangzó röntgenszemű mobil. Így például a röntgen kiváltására orvosi felhasználásnál, hamis bankjegyek azonosítására, vagy reptereken a csomagok biztonsági átvilágítására.

Az amerikai kutatók megoldása az elektromágneses spektrum egyik kevéssé használt tartományát, a terahertzes hullámhosszt használja; ez az infravörös és a mikrohullámú tartomány között helyezkedik el. A hullámhossz különlegessége, hogy a kibocsátásához és az érzékeléséhez is kevés lencsét, és aránylag kis méretű szenzort igényel. Ez pedig egy olcsó CMOS feldolgozócsippel alkalmassá teszi olyan kicsi és költséghatékony szerkezet megépítését, amit akár mobiltelefonba is be lehet építeni.

A technológia persze komoly személyiségi jogi aggályokat vet fel, ezért a kutatócsoport egyelőre a nagyon rövid hatótávolságú, nagyjából tíz centire ellátó, de a lehetőségekhez képest nagy felbontású képet adó változatán dolgozik.

Több szempontból is rossz irány az új távközlési adó, ami forgalom alapján adóztatja meg a felhasználókat – mondták el az Indexnek iparági szakértők. A kormány által hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 programban az áll, hogy minden megkezdett perc és elküldött sms/mms után 2 forint adót kell fizetnünk. Ettől az állam 2012-ben 30 milliárd forint bevételt vár, 2013-tól éves szinten 52 milliárdot.

Az új adót már júliusban be kell szedni a felhasználóktól, tehát a szolgáltatóknak két hónapjuk van arra, hogy átállítsák a számlázási rendszereiket. Ennek technikai megoldása bonyolult feladat, a céges előfizetések esetében már komoly kihívásnak tekinthető. A flottacsomagokra előfizető cégek alkalmazottai most ingyen hívhatják egymást, de a kétforintos adóval megszűnik ez a lehetőség.

Két számjegyű drágulás

Az emelés természetesen nemcsak a dolgozókat érinti, hanem mindenkit. A kétforintos emelés a legolcsóbb előfizetés esetében körülbelül 5-6 százalékkal, a legdrágábbnál nagyjából 10 százalékkal növeli a szolgáltatás árát. A nagyfogyasztó kedvezőbb árú csomagjainál már masszívan két számjegyű lesz a drágulás. Úgy tudjuk, a távközlési cégek felvetették, hogy az adót inkább az előfizetők száma alapján kelljen befizetni, mert az átláthatóbb, és kevesebb informatikai problémával jár, de az NGM dokumentuma alapján úgy tűnik, ezt a megoldást a tárca elvetette.

Iparági szakértők szerint az adó beépül majd a szolgáltatás árába, ami növeli az inflációt, és a drágulás sokakat arra késztet majd, hogy kevesebbet telefonáljanak. A percek alapján számított adó negatívan hat a call centerek versenyképességére is, ami azért érdekes, mert korábban kormányzati cél volt, hogy hazánkba csábítsák ezeket a vállalatokat.

Másra tervezték

A felhasználók máris keresik az alternatív megoldásokat, az okostelefonokról például nagyon jól lehet telefonálni az ingyenes Skype és Viber segítségével. Kipróbáltuk, a belvárosban egy több tíz megabites mobilinternetes csomaggal is működnek, az otthoni és az irodai wifin pedig már egész jó minőséget kapunk. Ha nagyon elterjednek az alternatív módszerek, akkor az adó hazavághatja a távközlési iparágat, és a mobilcégeknek még azzal a problémával is meg kell birkózniuk, hogy a hálózatjaikat nem skype-oló tömegek kiszolgálására készítették fel.

A távközlési ipar leginkább azt kifogásolja, hogy a júliusi kezdés miatt egyszerre kell megfizetniük a korábbi és az új adót. Ráadásul a tervezett bevétel nagyon emlékezteti a szakértőket egy másik összegre, amit az állam a negyedik mobilszolgáltató létrehozására költ el.

Külsőre olyan, mintha tizenöt évvel ezelőttről maradt volna itt – egészen a bekapcsolásáig, akkor ugyanis kiderül, hogy valami másról van szó. A Panasonic időseknek ajánlott mobilja, a KX-TU301 sok olyan extrát tartalmaz, amely megkönnyíti a használatot olyan felhasználóknak is, akik rosszul látnak vagy rosszul hallanak.

A telefon külseje is árulkodó nagy gombjaival, amiket könnyű megnyomni. Kijelzője színes, de nem viszik túlzásba a színeket (128*160-as kijelzőn nehéz is lenne), a lényeg, hogy jól lehessen látni a betűket és számokat. A kijelzőn megjelenő karakterek viszonylag nagyok. Első használatkor kevés dolgot kell beállítani, a nyelvet (amely automatikusan a magyarra ugrik), a dátumot, az időt és máris használatra kész a mobil.

Alapból hangosra van állítva a készülék, hogy a rosszabbul hallóknak se kelljen ezzel bajlódni és bárhonnan meghallhassák, ha cseng a telefon. Ezen kívül a beszélgetés hangereje is kellően hangos ahhoz, hogy mindenki hallja, amit a vonal másik végén mondanak.

A készülék menüje nagyon egyszerű, csak a legalapvetőbb funkciókat pakolták a telefonba, mint a telefonkönyv, üzenetküldés, híváslista, beállítások, óra/dátum beállítása és eszközök. Az Eszközök menüpont alatt is csak a SIM-kártyával kapcsolatos beállítások találhatók. Nincsenek rajta játékok, színes háttérképek, egyéb alkalmazások, melyek amúgy elengedhetetlen részei egy mai átlagos mobilnak.

A mobillal nem lehet internetezni, nincs rajta bluetooh, infra, wap vagy bármi hasonló funkció. Nincs a telefonban kamera, nem lehet rajta képeket nézegetni. Ez tényleg arra való, hogy telefonáljanak és üzeneteket küldjenek rajta. Zseblámpája azért van, de ez akár érthető is lehet, ha azt nézzük, hogy a sötétben be sem kell kapcsolni a mobilt, a telefon oldalán van egy nagy gomb, azt kell megnyomni és máris felvillan a lámpa.

A mobil egyik legfontosabb funkciója a hátulján lévő hatalmas vörös gomb, ami egy segélyhívó. Hozzá lehet rendelni egy személyt, akit egy gombnyomással fel lehet hívni, ha erre szükség van. Olyat is be lehet állítani, hogy öt különböző telefonszámot hívogasson egymás után, amíg valamelyik fel nem veszi – tehát akár több családtagot, esetleg orvos telefonszámát is be lehet programozni.

Bár nagymama-telefonnak nevezik, a készülék nem az ötvenes-hatvanas generációnak készült, hanem az idősebbeknek, akik már nemcsak az unokákkal, hanem a dédunokákkal szeretnék tartani a kapcsolatot telefonon vagy sms-ben és már nem tudják használni az érintőképernyős csodamasinákat.

A RIM szerződést kötött a Milbank, Tweed, Hadley & McCloy ügyvédi irodával, hogy segítse a szervezeti átalakulást. A folyamatban eladhatnak részlegeket, szabadalmakat licencelhetnek.

A kanadai okostelefonokat gyártó cég már régóta bajban van, ezért döntöttek úgy, hogy megpróbálják teljesen átalakítani a szervezeti felépítést és a stratégiát. Ettől azt várják, hogy megnőnek a bevételek és nyereséges lesz a cég.

A Reuters forrása szerint négymilliárd dollár bevételt remélnek a BlackBerry 10 operációs rendszerből és a szolgáltatókkal kötött megállapodásokból.

A RIM 125 millió dolláros veszteséget jelentett a legutóbbi negyedévben, de még ennél is nagyobb veszteséget okozott a PlayBook tabletjük sikertelensége. A cég részvényeinek értéke 75 százalékkal csökkent az elmúlt egy évben, ezzel a RIM értéke hétmilliárd dollár alá csökkent.

Az elmúlt néhány hónapban számtalan ügyvédi iroda jelentkezett a RIM-nél, hogy segédkezik az átalakításban, de a cég most a Milbank, Tweed, Hadley & McCloyt választotta. Egyik cég sem akarta kommentálni a Reuters értesüléseit.

Márciusban 13 ezerrel 11,634 millióra csökkent a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizetőszáma. A forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 46 ezerrel lett kevesebb, ez a szám 11,013 millió volt a vizsgált hónapban – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Az NMHH gyorsjelentése szerint 2012 márciusában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 116,8 SIM-kártya jutott.

A mobilellátottság az elmúlt 12 hónapból tízben csökkent, a kivételt a karácsonyi szezon, november és december jelentették. A feltöltőkártyás modell lassan, de biztosan szorul vissza, 2009 elején még az összes hazai mobiltelefon 60 százaléka volt ilyen, mostanra pedig többségbe került az előfizetős modell, az előre fizetett kártyával működő mobilok az összes 49,2 százalékát tették ki.
Március végére a teljes ügyfélszám, azaz a hívásfogadásra alkalmas kártyák alapján számolva a T-Mobile részesedése 45,32 százalék a Vodafone-é 22,88, a Telenoré 31,81 százalék volt.

Péntek délelőtt tartja első sajtótájékoztatóját az MPVI Mobil Zrt., az ország leendő negyedik mobilszolgáltatója, amit a Magyar Posta (10%), a Magyar Villamos Művek (45%) és az MFB Invest (45%) konzorciuma hozott létre. Az már a tájékozatató előtt kiadott sajtóanyagból kiderült, hogy a társaság hang és adat alapú szolgáltatást is nyújt majd.

Az MPVI a versenytársakhoz képest kisebb, rugalmasabb céget kíván létrehozni, de a működtetés minden területéhez keres szakembereket. Szükségük is lesz a rugalmasságra, mert egy telített piacra lépnek be. A vállalat az előfizetők elcsábításához olyan új szolgáltatásokat akar bevezetni, amiket a jelenlegi versenytársai nem kínálnak.

A társaság igazgatóságával kapcsolatban bejöttek a jóslatok, amelyekben az állt, hogy komoly szerepet kap majd Kalmár István, aki a kormányváltás után néhány hónapig volt a Posta vezetője, most pedig a NAV informatikai elnökhelyettese. Az igazgatóságnak tagja a korábban szintén említett Schmidt Pál is, aki 2010. júniustól 2011 júliusáig volt a Posta vezetője.

Az igazgatóságnak tagja még Lehoczki Gábor, az MFB Invest akvizíciós osztályvezetője, aki korábban a KPMG tanácsadója volt, valamint Majoros Sándor, az MFB Invest ügyvezető igazgatója, valamit Tokai Magdolna aki a Boston Consultingnál és a MOL-nál dolgozott stratégiai elemzőként, 2011-től pedg az MVM üzletfejlesztési osztályának vezetője.

Schmidt Pál elmondta, hogy minél versenyképesebben, hatékonyabban akarnak működni, hogy minél több ügyfelet szerezzenek. Intenzív fejlesztési időszak áll a vállalat előtt, hiszen év végére Budapest belterületén saját hálózattal kell rendelkezniük. A magyar piacon elérhető az a szakértelem, amivel megvalósítható a hálózat felépítése. Schmidt elmondta, „a sajtótájékoztató helyszínválasztása, a BME épülete is azt jelzi, hogy a szolgáltató nagyon számít a magyar egyetemek innovatív szolgáltatásokkal, gyakorlati kutatásokkal foglalkozó szakértelmére és az utánpótlásképzésére."

Schmidt egyelőre nem kívánta kommentálni, hogy a vállalat mennyit kívánt elköltenmi beruházásokra, amit azzal indokolt, hogy ez érzékeny üzleti információ, és még a beszállítók kiválasztása előtt állnak. A vállalat egyelőre nem tudja megmondani, mekkora piaci részesedés mellett tudnak majd nyereségesen működni, mert a mobiliparban nagyon gyorsan változik a technológia, és ez a versenyhelyzettől is függ majd. Azt mondják, a cég nem tartozik a közbeszerzés hatálya alá.

Az előfizetők terén a gépi kommunikációban lát az MPVI olyan növekedési területet, ahol a jövőben is bővülhet az előfizetések száma, és példaként elhangzott a villanyórák  mobilhálózaton keresztül történő távleolvasása. Egyébként előfizetőként még azokra is számítanak, akik szolgáltatót szerenének váltani.

Az MPVI egyelőre nem tudja pontosan megmondani, mekkora alkalmazotti létszámot akar fenntartani. A szolgáltatónak akár arra is van lehetősége, hogy a hálózat teljes üzemeltetését kihelyezze egy technológiai beszállítóhoz, erre számos nemzetközi példa van. A brit Orange hálózatát például a Nokia Siemens Networks, az amerikai Sprintét az Ericsson menedzseli. De dönthet úgy is az MPVI, hogy maga működteti a rendszereit, és más tevékenységeket helyez ki külső cégekhez.

Nem győzte meg az európai mobilszolgáltatókat a Nokia, hogy az új Lumia mobiljuk képes felvenni a versenyt az iPhone-nal és a csúcskategóriás androidos mobilokkal. A Reuters a négy legnagyobb szolgáltatót kérdezte meg a Windows-mobilról. Ezek azt mondták, nem elég jók a Lumiák ahhoz, hogy versenyezzenek az iPhone-nal vagy a Samsung Galaxy mobilokkal. A Lumiát karácsony óta árulják az európai piacokon, és most készül betörni az amerikai piacra is, ez adta a körkérdés apropóját.

A szolgáltatók szerint a mobilok túl drágák ahhoz képest, hogy nem túl innovatív termékek, a korai modelleknél pedig gondok adódtak az akkumulátorral, szoftverrel és kijelzővel.

A Nokia tavaly döntött úgy, hogy a Microsofttal áll össze és Windows operációs rendszerű mobilokat fejleszt. De senki nem megy be úgy a szolgáltatóhoz, hogy egy Windows-mobilt kér – mondja az egyik nagy szolgáltató vezetője. A Nokia próbálja utolérni az okostelefon-piacot, miután korábbi kísérleteivel csúnyán megbukott.

A szolgáltatóknak óriási a szerepe a piac alakulásában, ugyanis az ő támogatásukon múlik az európai és amerikai piacon, mi kerül a felhasználók kezébe. A szolgáltatók valódi versenytársat szeretnének az Apple és az Android ellen, nem csak az a céljuk, hogy nagyobb legyen a kínálatuk. Ha vannak versenytársak, akkor az ő alkupozíciójuk is javul a gyártókkal szemben.

Az amerikai szolgáltatók a mobilokat kilencven százalékos áron vásárolják meg, az európaiak 50-70 százalékon. Ezek után árengedménnyel adják tovább a felhasználóknak egy-két éves hűségszerződés fejében.

A szolgáltatóknak jó lenne, ha csökkenteni tudnák az Apple befolyását, állítja egy másik szolgáltató vezető tisztviselője, aki azért kérte nevének elhallgatását, mert nagyon kényes kérdésről van szó. Az Apple ugyanis arra használja vezető szerepét, hogy kiköti, a szolgáltatóknak minimum mennyi iPhone-t kell venni és a felhasználóknak adott kedvezmény maximális mértékéről is ők döntenek. A felhasználók ezek után egy-két éves hűségnyilatkozattal próbálják nyereségessé tenni a megállapodást.

A Lumia-tesztek vegyesek voltak a szakoldalakon. Volt aki arra biztatta olvasóit, hogy Nokiát vegyenek Andorid- vagy Apple-mobiljaik helyett, de sokan kritizálták az akkumulátort és a kijelző minőségét.

Februárban mintegy ezer mobiltelefon-felhasználó körében végeztek felmérést Nagy-Britanniában, ahol 2008-ban jelent meg a nomofóbia kifejezés. A megkérdezettek 66 százaléka mondta azt, hogy szorong a mobiltelefon elveszítésének gondolatától. A SecurEnvoy mobiltelefon-biztonsági cég megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás során megkérdezett 18 és 28 év közötti fiatalok körében 76 százalékos volt ez az arány. A megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy két mobiltelefonja van.

„Az okostelefonok és a korlátlan átalánydíjak megjelenésével a jelenség csak tovább erősödött. Mindenkinek egész sor szolgáltatáshoz van hozzáférése. Hol vagyok? Van-e étterem a közelben? Megveszem a vonatjegyet a hétvégére, megtervezem az esti programomat” – összegezte Damien Douani, a FaDa ügynökség újtechnológia-szakértője. „Néhány éve az sms volt a nomofóbia egyik formája. Az internetes okostelefon azonban az sms tízezerszeresével ér fel. A Google-reflex mobiltelefonra került – ha szükségem van egy információra, bárhol megtalálom a választ, ez a megtestesült lehetőség.”

Mobillal fotózzák a tengerészgyalogosokat afgán fiatalok Musa Qala városában

Fotó: Dmitry Kostyukov

A franciák 22 százaléka vallotta be, hogy nem képes egy napot eltölteni a mobiltelefonja nélkül egy, a Mingle cég által márciusban, 1500 felhasználó körében elvégzett felmérés szerint (a 15-19 évesek között ez az arány 34 százalékos volt). A megkérdezettek 29 százaléka válaszolta azt, hogy nehezen, de kibírja több mint 24 órán át a mobiltelefonja nélkül, míg 49 százalékuk gond nélkül megvan nélküle.

„Érthető, hogy az emberek függővé válnak az okostelefontól, hiszen benne van az egész életük, s ha elveszítik vagy elromlik, a világtól teljesen elzárva érzik magukat" – hangsúlyozta Phil Marso író, a február 6-8-ig évente megrendezett mobiltelefon-mentes világnapok szervezője. "Ez az eszköz elembertelenít. Láttam egyszer egy embert, aki az okostelefonján nézte a városnegyed térképét, ahelyett, hogy megkérdezte volna tőlem, hol az az utca, amelyet keres" – mesélte.

Damien Dounai szerint ezzel párhuzamosan a közösségi hálózatok közösségekkel teremtenek kapcsolatokat, ami az állandó aktualizálás és konzultáció igényét váltja ki. "Ha lenne a telefonon egy olyan számláló, amely mutatná, hogy hányszor nézi meg az ember, sokan meglepődnének." A szakértő szerint a függés területének valódi kiszélesedéséről van szó. „Megjelent egy új tünet: állandóan rajta vagyok a hálózaton, megnézem a telefonomat, hátha…"

„Robotszerűen működő társadalomban élünk, ahol egy sor dolgot kell egyszerre csinálni. A lakosság egy része azt hiszi, ha nincs bekapcsolva, lemarad valamiről. Márpedig ha lemarad az ember valamiről, vagy nem tud azonnal reagálni, szorongás, idegesség alakul ki. Az embereknek türelmetlenek" – mondta Phil Marso, aki 2004-ben első könyvét teljes egészében sms-ekben írta.

„Az okostelefon tönkretesz egyfajta fantáziát. Mindent tálcán kap az ember, nincs többé olyan spontaneitás vagy meglepetés, mintha az ember a mobiltelefonos keresés helyett betérne az egyik utcában lévő étterembe. Kiirtunk egyfajta váratlanságot az életünkből" – vélte az író.

A Google legalább tizenöt androidos alkalmazást távolított el az Android hivatalos szoftverboltjából, miután külsős szakértők azt jelentették, hogy kártékony trójaik lopják el a felhasználók telefonján tárolt emailcímeket és telefonszámokat. Az eset azért meglepő, mert a Google hónapokkal ezelőtt elindított egy kártékony programokat szűrő rendszert. Ennek ellenére két hete is találtak egy kártékony programot a társaság szerverein, a Chrome böngésző boltjában – egy böngésző-kiterjesztést, amivel a támadók lenyúlhatták a felhasználó Facebook-profilját.

A McAfee vírusirtó cég által is átvizsgált androidos szoftverek videolejátszónak átcázták magukat, játékok bemutatóit és anime videókat kínáltak a felhasználóknak. Az appok azonban figyelmeztetés nélkül lemásolták a telefon egyedi azonosítóját, a felhasználók számát, a névjegyzékben szereplő összes adatot, és azokat egyszerű szövegként elküldték a fejlesztők szerverére. A Google Play statisztikája szerint legalább hetvenezren letöltötték a programokat.

Népszerű célpont

Ezek az esetek ismételten arra hívják fel a figyelmet, hogy a Google szervereire gyakorlatilag bárki feltölthet tartalmakat, nagyon könnyű oda bekerülni. A kritikusok rendszeresen felhozzák a rivális Apple App Store példáját, ahol sokkal szigorúbban átvizsgálják a programokat, és nincs panasz trójaikra és más kártevőkre. Ugyanakkor az Apple szoftverboltjának kínálata azt mutatja, ez a szigor nem veszi el a fejlesztők kedvét, folyamatosan bővül a kínálat.

Hiába népszerűek a Lumia okostelefonok, ha egyelőre mínuszban van a Nokia mobilgyártó tevékenysége. A Nokia csökkentette a 2012 első negyedéves előrejelzését, mert arra számít, hogy a készülékekért és szolgáltatásokért felelős részlege körülbelül 3 százalékos mínuszt ért el. A társaság korábban nullszaldós negyedévre számított.

A Nokia meg is nevezte a veszteség okát: a piaci verseny negatív hatással volt a mobilok eladására. Különösen rossz a helyzet a Közel-Keleten, Indiában és Kínában. Ezeken a területeken az olcsó készülékek keledők, és a Nokia-vezér Stephen Elop elmondta, hogy az alsó kategóriás, egyre olcsóbban kapható androidos készülékek komoly kihívást jelentenek.

A következőkben sem számít sok jóra a finn vállalat, 2012 második üzleti negyedéve hasonló vagy még rosszabb lesz. Vannak azért jó hírek is, például az, hogy kétmillió Lumiát sikerült eladni 220 eurós átlagáron. A drágább készülékek körében is kihívásokkal néz szembe a Nokia, mert a minőségi érintőkijelzős (nem okos-) telefonok szegmensében még nincs versenyképes terméke.

A készülékek és szolgáltatások divízió forgalma 4,2 milliárd euró körül várható, amiből az okostelefonok – a Windows Phone, a Meego és a Belle rendszerű készülékek, összesen 12 millió darab – 1,7 milliárd eurót hoztak. Az mindenesetre bíztató lehet, hogy a Lumia eladásai csak most ívelnek felfelé, hiszen azokat novemberben mutaták be, és még számos országban nem is kaphatók.

Jogerősen lezárult a 26 gigaherzes frekvenciasáv értékesítése, amire a Telenor, a Magyar Telekom, a GTS Hungary, a Magyar Villamos Művek és a Vodafone adott be érvényes jelentkezést. Az elnyerhető jogosultság időtartama a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt év volt. Egy jelentkező legfeljebb 6 alapblokkra tehetett ajánlatot.

Az elnyert frekvenciablokkok hozzáférési rendszerek (végfelhasználói állomások közvetlen kiszolgálása), rádiórelé-hálózatok, továbbá a mobil bázisállomásokat kiszolgáló belső hálózat létesítésére és üzemeltetésére használhatók.

A hatóság az ajánlatok értékelésénél négy fő szempontot vett figyelembe: az ajánlott pályázati díjat, a pályázó üzleti tervét, valamint a pályázó hátterét, valamint azt, hogy az ajánlatok milyen mértékben szolgálják a hatékonyabb spektrumgazdálkodás céljait.

A GTS Hungary két blokkot nyert, a teljes pályázati díj nettó 150 millió forint, a Telenor 4 blokkot nyert 332 millió 841 ezer 300 forintért. Az MVM és a Vodafone 6-6 blokkot nyert. Az MVM ezért 450 millió forintot, a Vodafone pedig 498 millió 600 ezer forint fizet. A Magyar Telekom egy blokkot vett 80 millióért.

A közlemény szerint a nyertesek a határozat jogerőre emelkedését, azaz április 5-ét követő 15 napon belül kötelesek befizetni az általuk elnyert felhasználói blokk pályázati díját.

A 26 gigaherzes frekvenciatartomány a mobilszolgáltatók illetve más piaci szereplők, vagy akár nagyvállalatok belső infrastruktúrájának fejlesztésében tölthet be fontos szerepet, és hozzájárulhat a magyar vezeték nélküli szélessávú internet-lefedettség jelentős növeléséhez.

Foghatták a fejüket a Nokia amerikai részlegénél, miután kiderült, hogy az AT&T-nek leszállított Lumia 900 okostelefonok közül néhánynak hibás volt a memóriakezelő szoftvere. A finn gyártónak különösen fontos lett volna a hibátlan bevezetés, mert új eszközeinek sikerén múlik, hogy az okostelefonok piacán sikerül-e visszakapaszkodnia a vezető gyártók közé. A Microsoftnak is fontos ez a készülék, mert a Nokia a Windows Phone 7.5 rendszert használja.

Chris Weber, a Nokia U.S. vezetője azt mondta, hogy a probléma csak az ügyfelek egy részét érinti, ennek ellenére mindenki százdolláros kreditet kap, aki április 21-e éjfél előtt vette meg a készülékét – függetlenül attól, hogy tapasztalt-e problémákat. A Nokia egyébként már elkészítette a szoftver javítását, ami április 16-tól lesz letölthető. Az új készülékeket pedig már javított szoftverrel gyártják.

A Nokia és a Microsoft a Lumia 900 elsöprő sikerére számít, már csak azért is, mert a tesztelőktől jó kritikákat kaptak, és igen komoly marketinggel támogatják a készülék piaci megjelenését. Mindezek fényében azonban meglepő, hogy a Lumiát hivatalosan húsvét vasárnapján dobták piacra, amikor a Microsoft és az AT&T boltjainak többsége zárva volt.

A Nokia Lumia 900 a finn gyártó csúcsmodellje, amiben 1,4 gigahertzes processzor van grafikus gyorsítóval, 512 megabájt RAM-mal és 16 gigabájt belső memóriával. Kijelzője 4,3 hüvelykes 800*480 pixel felbontással, és a szemközti kamera segítségével videotelefonálni is tudunk. A HSPA hálózatokon a legnagyobb sebessége 21 megabit per másodperces, a negyedik generációs LTE-n azonban 50 megabiten tölti le az adatokat.

Több százan küldték el az Indexnek a mobilszolgáltatókkal kapcsolatos panaszukat, és legtöbben azt írták, hogy csak az ablakra tapadva tudnak telefonálni. A probléma gyakoriságáról árulkodik, hogy egy olvasónk kisfia már ezt játssza a játéktelefonnal, az ablak felé lépkedve: „Halló? Hallasz? Nem hallasz? Így hallasz? Most jó? Nem? És most? Végre hallasz! Hogy vagy?”

Néhol segélyhívásra alkalmatlan szintre süllyed a térerő, és a több megabites mobilinternet sebessége két perc után 20-200 kilobit per másodpercre tud lassulni, írta felháborodott olvasónk, aki szerint ez szomáliai szint. Vannak bizarr számlázási anomáliák is, például egy fix havidíjas előfizetésen megjelent 18 forint tartozás, amit a szolgáltató hónapokig továbbgörgetett. A fix díjat mindig befizető ügyfél eléggé meglepődött, amikor tartozás miatt kikapcsolták a mobilinternetjét. Még jó, hogy nem küldtek behajtókat a lakására.

De a legfurcsább jelenség az, hogy a szlovák határtól 30 kilométerre lévő Gerecsében, illetve a román határtól hasonló távolságban lévő kishomoki térségben időnként a külföldi hálózaton roamingolnak a mobilok.

Pár száz panaszból természetesen nem lehet arra következtetni, hogy rossz a magyar mobilhálózat, sőt a mobilszolgáltatók még mindig azt állítják, hogy Magyarországon nagyon magasak az elvárások, és nemzetközi szinten is jó a hálózatunk minősége. Ennek ellenére meglepett, hogy a legutóbbi hasonló cikkem óta, amit öt évvel ezelőtt írtam, egyáltalán nem változtak a problémák, még mindig az alapfunkciókkal van a legtöbb baj. Kifogásolták is az olvasók, hogy minek hirdetnek a cégek 4G-t, Hipernetet meg Internet Édent, amikor sokszor telefonálni sem lehet.

Muszáj építeni, de tilos

Nem lett volna tisztességes, ha csak a felhasználókat kérdezzük meg a bajokról, és a szolgáltatók is egészen megdöbbentő sztorikat meséltek. A budapesti hegyvidéki kerületekben például olyan szigorú építési szabályzat van, ami megnehezíti, szinte lehetetlenné teszi a bázisállomások kiépítését – mondta Szabó Tamás, a Vodafone rádiós hálózattervezési és beruházási vezetője.

A gazdag környéken senki nem adná bérbe a saját háza tetejét, pedig antennák nélkül lehetetlen mobilszolgáltatást nyújtani. „Egy frekventált budai kerületben volt olyan terület, ahol nyolc-kilenc éven át próbálkoztunk állomásépítéssel, egy tízemeletest kellett volna befűzni, de ellenálltak. Ennek sok ezer előfizető látta kárát. Aztán egyszer csak csörgött a telefon, a közös képviselő mondta: anyagilag megszorultak, jöhet a bázisállomás" – fogalmazott Szabó.

A Telenor küldött egy képet arról, hogy az antennákat milyen jól el tudják rejteni. Nem fogják kitalálni: a házon látható egyik kémény nem füstöt ereget, hanem rádiójelet, az ugyanis az álkémény, ami több szolgáltató antennáit rejti.

Hasonló volt a helyzet egy prémium lakóparkban, ahol a korábban látott legmagasabb bérleti díjnak a sokszorosát akarták elkérni a bázisállomások és antennák elhelyezéséért, amibe a szolgáltatók nem mentek bele. Ezután a lakógyűlés megakadályozta a szolgáltatás kiépítését. Sok esetben azok az emberek okoznak gondot, akik befektetési céllal vesznek lakást, mert őket egyáltalán nem érdekli a lefedettség, hiszen nem laknak ott. Viszont attól tartanak, hogy az antenna elriasztaná a jővőbeni vevőiket.

Valami valahol nem ment

„Úgy kell dolgoznunk, mint az állatorvosoknak. A humán gyógyászat egy fokkal egyszerűbb, mert a beteg el tudja mondani, mi a gondja, hol fáj neki. Az állatorvos viszont csak annyi információt kap, hogy két napja nem eszik a kutya" – mondta Szabó Tamás.

Az ügyfél sokszor nem hajlandó elmondani, hogy a hibát hol és mikor tapasztalta, pedig információk nélkül a mérnökök nem tudnak elkezdeni dolgozni. Müllerné Székely Noémi ügyfélszolgálati igazgató elmagyarázta, hogy minél aktívabb egy felhasználó, annál pontosabban kell tudni, mikor tapasztalta a hibát. Aki óránként tízszer telefonál, annál nagyon hosszú adatsort kell végignézni.

A leggyakoribb panaszt, hogy nem épül fel a hívás, sok minden okozhatja, nem csak a szolgáltató hálózati eszközei. Az irodaházak vasbeton szerkezete, a fémgőzölt füstüveg ablakok, az alumínium redőnyök mind rontják a vételi viszonyokat. Az építőcégek ritkán figyelnek oda a leendő lakók és bérlők mobilozási igényeire, pedig már a tervezésnél sokat lehetne segíteni a szolgáltatóknak és a felhasználóknak. A Telenor azt mondja, sokat segít a szolgáltatás tervezésében, ha az ügyfélszolgálaton jelzik nekik, egy korábban lakatlan épületbe beköltöztek, vagy új ház épült, amit a hálózat megépítésekor még nem vehettek számításba. A cégnél régóta fut egy állomáspályázat is, amivel az épületek tulajdonosai önként jelezhetik, hogy a szolgáltató bázisállomást építhet oda.

Emellett az olyan, a szolgáltató által nehezen kiszámíthatató természeti jelenségek, mint a záporok, illetve a fák lombjai is akadályozzák a rádiójel terjedését.

Másra koncentrálnak

Sajnos a mobiltelefonok az elmúlt húsz évben egyre csinosabbak lettek, de – és ez különösen igaz a legolcsóbb modellekre – műszakilag egyre kommerszebbek. Ma már senki nem gyárt antennás telefont, pedig a jó vételhez megfelelő méretű antenna kell, amit nem takar el a felhasználó tenyere vagy a készülék borítása. Ehhez a T-Mobile hozzátette, az okostelefonok esetében a gyártók inkább az új használati funkciókra, a maximális átviteli sebesség növelésére törekednek, és előfordulhat olyan, hogy egy később megjelenő, optimalizált és javított szoftver jobb felhasználói élményt hoz.

Megoldás lehet még egy külső antenna felszerelése, ami a T-Mobilnál díjmentes azokon a területeken, ahol a térkép szerint lennie kellene beltéri lefedettségnek. A térképről még azt kell tudni, hogy – bár komoly és összetett számítások alapján készülnek – csak egyfajta állapotra vonatkoznak. Ha más a készülék érzékenysége, ha azt zsebben vagy fiókba tartják, illetve nem az utcaszinten, hanem egy árnyékolt épületben van a felhasználó, akkor eltérések lehetnek a térképhez viszonyítva. Üzleti előfizetőknek a mobiltársaságok olyan jeltovábbító berendezéseket vagy femtocellákat tudnak ajánlani, amivel jelentősen javítható a beltéri lefedettség.

Végezetül van néhány praktikus tanácsunk is azoknak, akik nem jutnak dűlőre a szolgáltatójukkal, és valóban csak az ablaknál tudnak telefonálni. Egy olvasónk módszere az, hogy rácuppant az ablakra egy autós telefontartót, és belehelyezi a készüléket, hiszen ott jó a térerő. Ezen kívül egy bluetooth fülhallgatóra van szükség, mert így szabadon járkálhatunk a lakásban. Hasonló módszerrel oldható meg az internetezés: érdemes mobil hotspotot használni, mert az ablaknál lerakott eszközzel nemcsak a vétel lesz jobb, de még a Windows-probléma is elkerülhető – nem okoz gondot a számítógépes driverek telepítése.