A Nokia kedden bemutatott két új okostelefont, és kiadott egy javítást a Symbian operációs rendszerhez is. Nem volt meglepő az újabb symbianos telefonok érkezése. Stephen Elop, a finn vállalat vezérigazgatója év elején ugyan bejelentette, hogy a csúcskategóriában teljesen átállnak a Windows Phone 7 platformra, de a boltokat addig is meg kell tölteni valamivel.

Az X7 egy multimédiára és játékra kihegyezett modell, 4 hüvelykes érintőkijelzővel, rozsdamentes acél házzal. Előre feltelepítik rá az Asphalt 5 autós játékot és a Galaxy on Fire-t. A kamerája 8 megapixeles és 720p felvételeket készít.

Nokia X7

Az E6 a sikeres  E71/E72 utódja, és a vállalati felhasználóknak készült. Ennek csupán 2,46 hüvelykes és VGA felbontású a kijelzője. Van rajta Mail for Exchange levelező, Microsoft Sharepoint hozzáférés, illetve mobilos Powerpoint, Word és Excel. Az új mobilok pár hónapon belül a boltokba kerülnek.

Nokia E6

A Symbian frissítése (ami Anna kódnéven ismert) gyorsabb böngészést ígér, megváltoztatja az ikonokat, javítja a biztonsági funkciókat és az Ovi Térképek működését.

Pénteken hatályba lépett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének első olyan rendelete, amelyet a szervezet saját hatáskörben alkothatott meg. A frekvenciahasználati díj számítása változik meg április 1-től, és az NMHH szerint az új, sávos díjszabás ösztönzi a mobilszolgáltatók beruházásait és javítja az ország versenyképességét.

Mindhárom magyar mobilszolgáltató évek óta keményen kritizálta a hazai díjszámítási rendszert. Eddig bázisállomásonként kellett frekvencia-használati díjat fizetni, és úgy tudjuk egyetlen 3G állomás éves díja nagyjából 300 ezer forint volt. A Telenor eddig ötmilliárd forintot költött el évente a frekvenciadíjakra.

A korábbi számítással az volt a gond, hogy amikor bekapcsoltak egy bázisállomást, az rögtön elkezdte vinni a pénzt, még azelőtt, hogy bárki használni kezdte volna - mondta Drozdy Győző, a Telenor stratégiai tanácsadója. Még így is a magyar frekvenciadíj lesz a legmagasabb Európában, de ezentúl nem lesz gátja a bővítéseknek - tette hozzá.

A Telenornál a ZTE-vel elkezdett hálózatfejlesztési projekt nyitja meg a lehetőségét annak, hogy kihasználják a rendeletet. Drozdy Győző azt mondta, hogy a modernizációt a rendelettől függetlenül kezdték el, és az új díjszabás hatására nagyobb kapacitással működhet majd az új mobilhálózat.

Nemcsak a Telenor készült a rendeletre, hasonló beruházást jelentett be március elején a Vodafone is. A mobilszolgáltató a hálózatfejlesztés utolsó fázisába lépett, és amellett, hogy teljes EDGE-lefedettséget épít ki, még négyszáz új bázisállomást is telepít, hogy javítsa a lefedettséget. A Vodafone célja, hogy az ország lakosságának 99 százaléka elérje a szélessávú mobilinternetes szolgáltatását.

Ez már nem is femtocella, hanem otthoni mikrocella

Jöhetnek a femtocellák

A frekvenciadíj azt is lehetővé teszi, hogy a mobilszolgáltatók a jelenlegieknél sokkal kisebb területet lefedő bázisállomásokkal, úgynevezett femtocellákkal bővítsék a hálózatukat. Ezekkel a miniatűr bázisállomásokkal 4-5 éve kísérleteznek a gyártók, és fejlett országokban már kaphatók a szolgáltatóknál. Eredetileg beltéri használatra fejlesztették ki, ideális eszköz lehet például egy irodában, ahol a munka alapfeltétele a mobilhívások jó hangminősége és gyors mobilnetes hozzáférés.

Hivatalosan is megérkezett Magyarországra a Nokia E7, a vállalati szférában méltán népszerű Kommunikátorok utódja, és április 11-től kapható a márkaboltokban. A finn gyártó nem siette el az E7 piacra dobását, hiszen a kütyü tavaly szeptemberben jelent meg a nagyközönség előtt. Persze az elmúlt fél év zűrös volt a Nokiánál, hiszen kiderült, hogy az E7-en is futó Symbian helyett ezentúl egy új operációs rendszerre, a Microsoft Windows Phone 7-re koncentrál a cég. Magyarán az E7 lehet az egyik utolsó symbianos készülék, ha nem változik meg a Stephen Elop cégvezér által kitűzött menetrend.

A Nokia bizonyos szempontból lemaradt a riválisai mögött, mert nem tudta elég gyorsan megújítani a Symbian interfészét, és a rendszer nem nyújt olyan felhasználói élményt, mint egy iPhone vagy az Android. Az utóbbi két platform mágnesként vonzotta magához a fejlesztőket és a felhasználókat, és ennek köszönhetően a Symbian piaci részesedése csökkenni kezdett.

Hozta a nyarat

Az E7 ettől függetlenül elég jó telefon, mert a hardver strapabíró és nagyon jó képességei vannak. Nyolc megapixeles és HD filmeket rögzít a kamerája, HDMI kimenettel tévén is lejátszhatunk filmeket vagy prezentációkat, 4 hüvelykes a kijelző, 16 GB-os a belső memóriá, és usb pendrive-ot köthetünk a mobilra, így roppant egyszerűvé válik a fájlok megosztása.

Az E7 menendzsereknek szánt telefon, és előny lehet a Symbian elterjedtsége, ismertsége és széles körű támogatottsága. A Nokia egyébként az üzleti alkalmazások terén évek óta együttműködik a Microsofttal, például a Mail for Exchange segítségével minden email, naptárbejegyzés és névjegy a telefonra kerül, és csatlakozni lehet a vállalati címtárakhoz. A készüléken látható a munkatársak naptár szerinti státusza is, tehát kiderül, hogy érdemes-e a ötvenszer megcsörgetni a kolléga mobilját, vagy jobb emailt küldeni neki.

Természetesen nem minden területen maradt le a Nokia a riválisok mögött, az például egyedülálló, hogy 80 országban lehet ingyen navigálni az E7 segítéségével. Emellett a Nokia elég sok helyi szolgáltatást kínál. A szerdai sajtótájékoztatón az Index és a CEMP csoport volt a főszereplő – a Bookline alkalmazás segítségével néhány gombnyomással lehet vásárolni, a Portfolióval a tőzsdei információk, az Index appjával a világ hírei érhetők el a mobilon. E programok heteken belül megjelennek az Ovi Áruház szoftverboltban. A Random Capital szofverével a mobilról rögtön részvényt is vehetnek a szolgáltatás előfizetői, míg a Budavár Tours programjával Lisztferihegyre menet, a taxiból lefoglalhatják a repjegyet és a szállást.

Néhány kattintás a könyvvásárlás

Ezerrel jön a Windows Phone?

Egy nappal a Nokia bemutatója előtt meglepő jóslattal állt elő az IDC: 2015-ben a Windows Phone lesz a második legnépszerűbb platform a Google Android után, és a Microsoft operációs rendszerének pont akkora lesz a részesedése – 20,9 százalék – mint most a Symbiannak. Elég nagy merészség öt évre előre jósolni, és az is nagyon szúrja a szememet, hogy az IDC szerint kizárólag a Symbian és a Windows Phone részesedése változik meg jelentősen. A HP által felkarolt webOS például eltűnt az egyéb platformok között, és így 4,6 százaléknál kisebb részesedést jósol neki az IDC.

Nehéz elhinni, hogy az Apple, a HP és a RIM ölbe tett kézzel nézi majd a Nokia-Microsoft koprodukciót, és egyelőre az is csak egy szép álomnak tűnik, hogy a korábban Symbiant használó emberek mind átállnak majd Windows Phone 7-re.

A Microsoft mobilos operációs rendszere, a Windows Phone 7 négy év alatt a mostani 5,5 százalékról 21 százalékra növeli majd piaci részesedését, jósolják az IDC piackutató cég szakértői. Elemzésük szerint az okostelefonok piacán az Android erősödő dominanciája várható, a Blackberry és az iPhone enyhe visszaesése, a Symbian halála, és a Windows szárnyalása.

A Windows felemelkedésére a jelenlegi erős növekedése és a Nokiával kötött milliárdos megállapodás ad okot, de az elemzők szerint a Microsoftnak ennek ellenére sem sikerül majd a megszűnő Symbian teljes piaci részesedését átvenni, mert annak bő negyedét az Android szívja majd fel. A Blackberry és az iOS hanyatlása mögött az áll, hogy a két operációs rendszer zárt, csak az RIM, illetve az Apple néhány készülékén fut, így a teljes okostelefon-piac bővülési ütemével nem tudják tartani a lépést. A teljes piac növekedését évi 20 százalékra teszik az elemzők.

Ha bejön az IDC számítása, négy év múlva már majdnem minden második okostelefonon Android fut majd. Persze erre nem garancia még az sem, hogy a cég általában megbízhatónak számít, hiszen a tavaly ilyenkori hasonló elemzésükben 2014-re jósolták az Android 25 százalékos piaci részesedését, ami a valóságban 2011 elején jött el, és várhatóan idén év végére 39 százalékra nő.

Múlt héten új közösségi hálózat indult Color néven, és a média rögtön felkapta a sztorit. Ha egy cég 41 millió dolláros kezdő tőkével dobja piacra a termékét, akkor abban lehet valami.

Alig néhány órával a Color megjelenése után kiderült, hogy az új közösségi hálózat hitelesítési rendszere pillanatok alatt feltörhető. Ehhez nem is kell szoftverkódot módosítani, vagy bármilyen elektronikus bűncselekményt elkövetni. A felhasználónak csupán le kell töltenie egy kis programot, amivel meghamisítja a tartózkodási helyét.

Chris Wysopal, az informatikai biztonsággal foglalkozó Veracode műszaki igazgatója azt mondja, hogy iPaden sikerült módosítania a tartózkodási helyét, és így az adott helyen megnézhette, kik készítettek fotókat. Ezzel a módszerrel sikerült megtalálnia Bill Nguyent, a Color alapítóját is, és végignézhette a róla és a családjáról készült fotókat. Ezzel a módszerrel be lehet sétálni a celebek által is látogatott zárt körű klubokba is.

Nem ígértek semmit

A Color azzal védte meg magát, hogy ők rögtön az elején közölték, minden fénykép nyilvános. Az alkalmazás e trükk nélkül is használható arra, hogy végignézzük az emberek ismeretségi hálózatát. Sőt, a Color fejlesztői is gondolkoztak a távolba kukkolás bevezetésén, hogy a felhasználók egy másik helyre, vagy mások fotógyűjteményébe is átugorhassanak. Persze ezt úgy képzelték el, hogy csak a célszemély engedélyével lehessen megtekinteni az albumokat.

Wysopal szerint az általa kitalált trükk könnyen kivédhető, ha a Color kiszűri a váratlan helyváltozásokat. Nagyon úgy tűnik, hogy máris figyelembe vették a tanácsát, mert amikor kedd reggel áthelyeztem magam az Index.hu irodájából New York közepére, nem sikerült fotót feltöltenem. Helyes koordinátával viszont azonnal megjelent a fotóm.

Örök barátok?

Hétvégi tesztünkön más kellemetlen hibát is észrevettünk a Color rendszerében. Hancu kollégámmal a szerkesztőségben készítettünk néhány fényképet, amelyeket a Color összefűzött, észlelve, hogy nagyjából egy helyen vagyunk. Később készítettünk pár olyan képet is, amelyeken sem egy időben, sem egy helyen nem voltunk.

Ezek a fényképek is automatikusan megjelentek a mobilunkon. A Color már 7-8 közös fotó alapján úgy gondolta, hogy mi barátok vagyunk, tehát egészen biztosan látni akarjuk, mi történik a másikkal, amikor nem vagyunk egy helyen. Hancu így megtudta, hogy hazafelé menet a Móricz Zsigmond körtérnek csúfolt építési területen haladtam át, én pedig azt láttam, hogy Hancu a munka fáradalmát egy korsó sör mellett piheni ki.

A Color nem lesz túl szórakoztató, ha egy koncert után több száz vagy ezer idegen ember fotói áramlanak majd a mobilunkra, és a végén fél Budapest az ismerőseink közé kerül. Emiatt egészen biztos, hogy a családomról, a barátaimról és a legszemélyesebb élményeimről nem a Colorral osztom meg a fotókat. Ugyanakkor a szélesebb közösség érdeklődését felkeltő képek - például amelyek a Móricz Zsigmond körtér rettenetes állapotáról készültek - a lehető legjobb helyen vannak a Color nyilvános adatbázisában.

A legnagyobb amerikai mobilszolgáltató, az AT&T egy hete jelentette be, hogy 39 milliárd dollárért (7400 milliárd forint) felvásárolná a T-Mobile amerikai leányvállalatát, így messze a legnagyobb szolgáltatóvá válna Amerikában. A sajtótól az AT&T&T becenevet kapott óriáscégnek, ha a versenyhivatal engedélyezi az összeolvadást, 130 millió előfizetője lesz, míg a maradék két nagy piaci szereplő, a Verizon és a Sprint alaposan lemarad a versenyben, 95, illetve 50 millió ügyféllel.

Az üzlet ellen most a Sprint tiltakozik hivatalos közleményben, azt állítva, hogy az összeolvadás, és a piac háromfősre szűkülése súlyosan sértené a felhasználók, illetve a mobilos cégeket kiszolgáló beszállító vállalatok érdekeit, és a megerősödő AT&T túl nagy befolyással bírna a piacon, ami korlátozná a versenyt. A cég szerint az AT&T 25 éve azon dolgozik, hogy elhozza az új Ma Bell-monopóliumot - ez a cég volt több mint száz éven keresztül Amerikában a legnagyobb (sokáig az egyetlen) telefonszolgáltató, 1984-ben a szövetségi bíróság monopóliumellenes döntése értelmében feldarabolták.

Bár hivatalosan még be sem jelentették a készüléket, az elmúlt négy év tapasztalatai alapján mindenki azt várta, hogy a következő generációs iPhone első bemutatása tavasszal, a piacra dobás pedig nyáron esedékes, ahogyan az eddigi négy verziónál is. Úgy tűnik azonban, az Apple változtat a bevált stratégián, és az ötödik iPhone késik.

A jólértesültségéről híres Techcrunch techblog szellőztette meg belsős információforrásokra hivatkozva, hogy az iOS operációs rendszer, és az ötödik generációs iPhone premierje egyaránt 2011 őszére csúszik. Hogy ez stratégiaváltást jelen-e a cég részéről, vagy egyszerűen nem készül el a szokásos nyári időpontra a telefon és a szoftver, nem tudni.

A késés jól jöhet a konkurenseknek, akik ezzel több hónapos előnyt kapnak a saját készülékeik bevezetésére. Elemzők szerint a HP, és a Blackberryt gyártó RIM járhat legjobban az Apple csúszásával, előbbi a Palm felvásárlásával megszerzett WebOS platform új verziója, utóbbi a Blackberry-alapú táblagép, a Playbook bevezetése miatt.

A kiszivárgott hírek szerint az iPhone 5 a négyesénél jóval erősebb, kétmagos processzort, és újratervezett grafikus rendszert kap, elképzelhető, hogy nagyobb lesz a kijelzője (3,5 inch helyett 4), szoftveres oldalon pedig a telefonnal való fizetés lehetősége lesz az egyik nagy újdonság, a másik pedig az, hogy többé nem lesz kötelező a számítógépre telepített iTunes, és az azzal való szinkronizálás.

A Color csak az egy helyen tartózkodó felhasználókat köti össze, szemben a korábbi hasonló képmegosztókkal, amelyeknél baráti listákat kell létrehozni, és csak az ismerősök látják egymás képeit.

Az iPhone-ra és Androidra kiadott közösségépítő programban egyáltalán nincsenek baráti listák, nem lehet senkit követni. Minden megosztott fénykép azonnal nyilvánossá válik, és egy algoritmus számolja ki, hogy kik az ismerősök. Akik elég sokat lógnak együtt ugyanabban a kocsmában, szaunában vagy pártszékházban, valószínűleg találkoztak már egymással.

Sajnos pont ez az új alapelv bukott meg az első napon. Hiába lehet a Colorral sok idegen felhasználót megismerni, az emberek magányosnak érzik magukat a meglévő barátaik nélkül, ha pont nekik nem küldhetnek fotókat.

Bár a felhasználói igényeket nem találták el pontosan, a hírverést nagyon profin kivitelezték. Az alkalmazás Magyarországon máris megszerezte az első helyet az App Store közösségi szoftverei között, és kilencedik az összes ingyenes szoftver listáján. Már ez is sokat segíthet a Coloron: hamar megtelik képekkel, ha sokan elkezdik használni.

Az is lehet, hogy elcsendesülnek a felhasználók, és ráéreznek a Color új lehetőségeire. Könnyen híressé válhat, aki a város szinte minden sarkán jó fotókat készít és értelmes gondolatokat oszt meg. Egy meccsen is érdekes lehet megnézni a gólt mások szemszögéből.

A Color fejlesztői azzal próbálnak javítani a helyzeten, hogy dinamikusan méretezik a felhasználó környezetének tekintett területet. A szoftver a semmi közepén nagyobb távolságban keres más felhasználókat, mint a sűrűn lakott városokban, ahol nagyobb eséllyel kerül a közelünkbe még egy júzer. A Color most 45 méteres körzetet vizsgál, de az új rendszerben fél kilométerre is nőhet a távolság, amikor egy kis faluban járunk.

Februárban körülbelül húszezerrel nőtt az aktív mobilnetezők száma, és a T-Mobile ügyfeleinek száma átlépte a félmilliót. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság gyorsjelentései közül a mobilinternetesben vannak a legizgalmasabb adatok, mert ez a piac elég dinamikusan növekszik, és teljesen más erőviszonyok alakultak ki, mint a mobilos hanghívások piacán.

Ha azt feltételezzük, hogy a mobilinternet-szolgáltatásban csalódó ügyfelek egy idő után a fiók mélyén temetik el a SIM-kártyájukat, akkor a Vodafone van a legjobb helyzetben. Ennél a szolgáltatónál 283 ezer aktív ügyfélre csupán 57 ezer passzív ügyfél jut - az utóbbiak közt azok vannak, akik nem forgalmaztak adatot a kártyájukon az elmúlt 3 hónapban. Ugyanennyi passzív előfizetés volt a szolgáltatónál 2009 augusztusában, amikor még csak 141 ezer aktív ügyfele volt, vagyis jelentősen javítani tudott az arányon.

Sokkal rosszabbul áll a Telenor, ahol szinte minden harmadik mobilinternet előfizetés passzív. 2011 februárjában 243 ezer aktív előfizetőre 112 ezer passzív kártya jutott. Mivel a legtöbb mobilnetes díjcsomagot előre kell fizetni, a Telenor így is megkapja a pénzét, de nem lenne meglepő, ha itt komolyabb lemorzsolódás lenne.

Nem szerencsés, hogy a Telenornál most van folyamatban a mobilnetes hálózat teljes cseréje. Bár a ZTE modern eszközeivel gyorsabb lesz a letöltés és javulhat a felhasználói élmény, a hálózatépítő szakiknak nagyon oda kell figyelniük, hogy ne legyenek komolyabb leállások. Akadozó mobilnettel - amire volt is példa mostanában - ügyfeleket veszíthetnek el.

Nem panaszkodhat viszont a T-Mobile, hiszen ő a piacvezető, de nála nem olyan jó az aktív és a passzív ügyfelek aránya, mint a Vodafone-nál, mert 509 ezer aktív kártyára 144 ezer passzív jut. Az viszont komoly teljesítmény, hogy februárban a T-Mobile 12 ezerrel növelte az aktív ügyfeleinek számát, miközben a Vodafone és a Telenor csak 3-3 ezret növekedett.

A Motorola Mobility felvett több programozót, hogy rakjanak össze neki egy weben működő operációs rendszert - mondta egy neve elhallgatását kérő informátor az InformationWeek teches portálnak. A pletyka forrása szerint az amerikai mobilgyártó az Android alternatíváját akarja elkészíteni. A projekt létét a Motorola sem cáfolta, viszont azt mondja, elkötelezett az Android mellett.

A Motorola az elmúlt kilenc hónapban az Apple-től és az Adobe-tól is sok szakértőt felvett, akik alkalmasak lennének egy új operációs rendszer létrehozására. Egyik mobilgyártónak sem előnyös, ha egyetlen platformtól függ, az viszont nem valószínű, hogy a Motorola visszatérne a régi kerékvágásba, amikor egyszerre tucatnyi különböző operációs rendszert kellett folyamatosan fejlesztenie.

Elképzelhető, hogy az Android körüli bizonytalanság vette rá a Motorolát a lépésre, hiszen az Oracle és a Microsoft is perekkel kóstolgatja a Google platformját használó gyártókat. A web sok szempontból jó irány, hiszen rengeteg programozó ért hozzá, és sokféle eszközzel fejleszthető.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Motorolának van egy Atrix nevű telefonja, amely dokkolóba helyezve úgy működik, mint egy számítógép. A telefonként használt készüléken Android fut, míg a dokkolóban egy Linux indul el. Az utóbbi elég kezdetleges rendszer, csak egy Firefox fut rajta. Logikus lenne az Atrix tudását a weben bővíteni, hiszen az online szolgáltatások Androidról és a Linuxról egyaránt elérhetők.

Az okostelefonokon működő Color fejlesztői csapatát Bill Nguyen építette fel. A Szilícium-völgy legendás szakértője már tucatnyi kis céget felpörgetett, legutóbbi nagy dobása Lala.com eladása volt, amiért az Apple nagyjából 80 millió dollárt fizetett.

A Color weboldalán rögtön látszik, hogy itt már nem a Facebook és Linkedin oldszkúl üzleti modelljéről van szó. Nincs ott semmilyen portál, csak két link az iTunes App Store és az Android Market szoftverboltokra. Bár egészen biztos, hogy lesz ott valamilyen portál is, az üzenet egyértelmű: ez a pc utáni világ közösségi hálózata.

A color.com nyitólapja

Képben mondom el

A Color másban is szakít elődeivel, ugyanis fényképek és videók megosztásával lehet rajta közösséget építeni. Ez önmagában még nem nagy szám, mert láttunk már néhány közösségi képmegosztó programot. Az iPhone-osok jelenleg az Instagrammal, az androidosok a PicPlz-zel osztják meg a képeiket. A Color azonban teljesen más elven működik.

Minden fotó és videó egy online tárhelyen landol, és szinte azonnal láthatóvá válnak az összes olyan felhasználó előtt, akik a közelben tartózkodnak. Nem kell felhasználói azonosítással bajlódni, számítógépre szinkronizálni, baráti listákat kezelni. Nincs jogosultság-kezelés, minden azonnal publikus. Persze a Color azt ígéri, szűri majd a sértő tartalmakat, nehogy ez legyen az új Chatroulette, ahol főleg maszturbáló perverzek ültek a webkamera elé.

Nagyon sok lehetőség van a Color technológiájában, például egy élő koncerten vagy sporteseményen különböző szemszögekből is megnézhetjük az eseményeket. Ha egy focimeccsen elég sokan használják a Colort, akkor a gólok azonnal láthatók a pálya minden sarkából. Feltéve persze, hogy a nézők elég szemfülesek, és minden komolyabb akciót felvesznek a mobiljukkal.

A videókat és fényképeket a keletkezésük időpontja szerint rendszerezi a Color, és a felhasználók visszatekerhetnek az időben. Így tíz-tizenöt év múlva, amikor az Etele téren már egy élettel teli városközpont áll majd, végignézhetjük, hány évig kellett ott kerülgetni a ledózerolt épületeket és munkagödröket.

Get a life

Bill Nguyen úgy véli, a Color leszakítja az embereket a mobiljukról, és visszahelyezi őket a való világba. Hogy ezt megértsük, érdemes végigszaladni azon, miként használjuk a Facebookot és a Twittert. Fogjuk a mobilunkat, és készítünk vele egy fotót, majd írunk hozzá egy sommás véleményt, és feltöltjük az egészet a Facebookra. Ezt néhány ismerősünk percekkel vagy órákkal később észreveszi, reagál rá, mi pedig újabb percek vagy órák elteltével megnézzük, hogy milyen reakciók születtek. Ez a folyamat arra késztet minket, hogy folyamatosan a mobilunkkal bíbelődjünk, ne csak akkor és ott, ahol éppen valami érdekes, megosztani kívánt gondolatunk támad.

Ezzel szemben a Color valós időben és valós helyen osztja meg az élményeket. Amíg a Facebookon virtuális barátok is vannak, akikkel lehet, hogy többhavonta csak egyszer találkozunk, a Coloron azok az emberek jelennek, meg, akik az adott pillanatban is ott tartózkodnak, ahol mi. A Color egyik lehetséges üzleti modellje, hogy pénzt kér azoktól a boltoktól és éttermektől, amelyek be akarják illeszteni fotóikat a felhasználói képek közé. Az alkalmazás az okostelefonok beépített szenzoraival akár azt is érzékelni tudja, hogy hosszabb ideje egy étteremben ülünk, és a fotók közé behelyezi egy somlói és egy gőzölgő kávé képét, hátha megjön a kedvünk a rendeléshez. Persze ez a modell is csak akkor működőképes, ha mégsem a való világgal és a környezetünkben lévő emberekkel foglalkozunk, hanem a Color miatt is állandóan a mobilunkat nyomkodjuk.

Kedden bemutatkozott az új Samsung Galaxy Tab 10.1 táblagép, amit a gyártó eléggé áttervezett, hogy méretben és súlyban is fel tudja venni a versenyt az Apple tabletjével. Az új Tabnak nagyobb és jobb felbontású a kijelzője, mint az iPad 2-nek, ugyanúgy kétmagos 1 GHz-es processzora van, de csupán 595 grammot nyom. Az Apple iPad 2 wifis változata ezzel szemben 601 grammos. A Tab körülbelül 8,38 milliméter vékony, az iPad 2 viszont 8,63 milliméteres. Apró különbség, de éppen elég ahhoz, hogy a Samsung legyen a rekorder, ne az Apple.

Ennél is fontosabb a Galaxy Tab 10.1 ára, a 16 GB-os wifis verzió ugyanis pont annyiba kerül, mint az iPad 2 wifis és 16 GB-os verziója: 499 dollárba. A Samsung ráadásul még egy versenyzőt indított az iPad 2 ellen, egy 8,9 hüvelykes kijelzőjű Tabot, amelyben ugyanaz az 1 GHz-es processzor lesz, mint a 10.1 hüvelykes modellben.

A Samsung kamerája jobb, mint az iPadé, és a Flash is fut rajta. Már csak azt a hátrányt kell ledolgozni, hogy az iPadra több mint 60 ezer programot lehet letölteni, míg az androidos táblagépekre optimalizált szoftverek száma egyelőre a százas nagyságrendben mozog. Sajnos az új verzió kipróbálására még várni kell, az USA-ban júniusban dobják piacra.

A Research in Motion bejelentette, hogy több mint húszezer boltban előrendelhető a Blackberry Playbook. A táblagép wifivel és 16 gigabájtos tárhellyel 500 dollárba kerül, 32 gigával már 600 dollárba, 64 gigabájttal pedig 700 dollárba. Az alig több mint 400 grammos gép kijelzője 7 hüvelykes, az operációs rendszere egyszerre több programot tud futtatni, és van rajta Adobe Flash. A táblagépek várhatóan április 19-én érkeznek meg a boltokba.

Kedden megnyílt az Amazon androidos telefonokra szánt szoftverboltja. A bolt az amazon.com/appstore címen érhető el, ahonnan a felhasználók egy programot is letölthetnek, amellyel könnyebb a vásárlás.

Az Amazon január óta gyűjti a programokat, és mindegyiket ellenőrzi. A kereskedőóriásnak nem mindegy, hogy milyen árut kapnak az ügyfelek. Jelenleg 3800 program van a katalógusban, ami elenyésző az Android Market több százezres kínálatához képest, de az Amazon szándékosan nem a mennyiségre, hanem inkább a minőségre hajt. Persze a legfontosabb fejlesztők már csatlakoztak, a boltban elérhetők a Gameloft játékai és a Handmark programjai is.

Nincs boltnyitás vevőcsalogató akciók nélkül - az Amazon App Store esetében az Angry Birds új verziója, a Rio tölthető le ingyen. Sajnos játék magyar rajongói ebből a körből (is) kimaradnak, mert az Amazon App Store egyelőre nem működik a régiónkban, noha az Amazon már hazánkba is szállít Kindle ekönyvolvasókat, és a felhasználók vehetnek is rajta könyveket.

Legalább öt éve hallgatunk különféle elemzéseket, tanulmányokat és prezentációkat arról, hogy jól jönne az országnak egy negyedik mobilszolgáltató, de az egymást követő kormányok legalább öt éve halogatják különféle okokra hivatkozva a parlagon heverő frekvenciák eladását. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nemrég elmondta, hogy rendezik a frekvenciák sorsát, és már azt is többször jelezte, hogy mindenkinek biztosítani kell hozzáférést valamilyen szélessávú kapcsolathoz.

Mobilon is menne

Kedden a Capital Consulting Group elemzőcég (CCG) azzal a provokatív felvetéssel állt elő, hogy az állam nem csak kényelmesen hátradőlve oszthatja szét a frekvenciákat, hanem aktívabb szerepet is vállalhat egy negyedik mobilszolgáltató piacra lépésében. Az új szolgáltatóra szerintük azért van szükség, mert beálltak a piaci részesedések, nem tombol a verseny. A mobilinternet piaca dinamikusan fejlődik és ott versenyeznek is a cégek, de az árak lehetnének alacsonyabbak is. A kisebb adatforgalmú, 1 GB-os díjcsomagok olcsóbbak az OECD átlagánál, viszont a havi 10 GB-os csomagok drágábbak (a tanulmány szinopszisa itt elérhető, pdf-ben).

Négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a CCG. Ezek közül a frekvanciapályázat és az aukció a két egyszerűbb megoldás. Az első modell, a negyedik szolgáltató megjelenése a CCG szerint irreális, mert becsléseik szerint egy 2 millió felhasználót kiszolgáló infrastruktúra felépítése 15 év alatt összesen 160 milliárd forint befektetést igényel. Nehezen elképzelhető, hogy ezt valaki bevállalja, mert ennyire még nem ért véget a válság és nagy az üzleti kockázat.

A második verzióban a jelenlegi három szolgáltató, a Vodafone, Telenor és T-Mobile jutna több frekvenciához.

Az erős állami szerepvállalást, mint harmadik lehetőséget, a CCG is csak gondolatébresztőnek szánja. Ebben a modellben egy állami vállalat működtetné a negyedik mobilhálózatot, és éppen az lenne a hátránya, ami az első verziónak is: rendkívül drága, ráadásul az adófizetők pénzéből kellene felépíteni a hálózatot. Előnye az lenne, hogy az állam a versenyserkentés érdekében a hálózatára vonzhatna virtuális mobilszolgáltatókat.

Hasonló elven működne a negyedik, a CCG szerint leginkább reális verzió, csak éppen korlátozott állami szerepvállalással. Magáncég építené ki a rádiós rendszereket, és előírnák neki, hogy be kell engednie a hálózatára a virtuális szolgáltatókat is. Ezért cserébe kedvezményes hozzáférést kapna az állami tulajdonban lévő gerinchálózathoz (a MÁV-nak és az MVM-nek is van ilyen).

A virtuális szolgáltatók azért előnyösek, mert új fogyasztói csoportokat is el tudnak érni. Rossz példa erre a Postafon, amely nem érte el a célját, körülbelül 10 ezer ügyfelet szerzett a várt 70 ezer helyett. Jó példa lehet azonban a TV2 által indított mobilnet-szolgáltatás, de még ennek is be kell bizonyítania, hogy életképes. Még bőven vannak lehetőségek, más országokban például vannak nemzetiségi szolgáltatók, amelyeknek zömmel bevándorlók az ügyfeleik, és az anyaország eléréséhez biztosítanak alacsony percdíjakat. Emellett vannak vállalati ügyfelekre, fiatalokra és kizárólag mobilnetre kihegyezett szolgáltatók is.

Miért pont egy negyedik?

Jók a CCG felvetései, de arról nem volt szó a sajtótájékoztatón, hogy az állam a meglévő három szolgáltatót is rákényszerítheti, hogy engedjék be a hálózatukra a virtuális szolgáltatókat. Ezt az aukción piacra dobandó frekvenciák felhasználási feltételei közt is előírhatják. A MÁV és az MVM gerinchálózatának kihasználtságát pedig most is növelhetné a kormány, ha kedvezőbb áron adna hozzáférést a szélessávú szolgáltatásokat nyújtó cégeknek.

A három jelenlegi szolgáltatónak kedvező aukciót valószínűsíti az is, hogy a cégek már nagyszabású fejlesztéseket indítottak vagy indítanak el. A hálózataikat úgy alakítják át, hogy azon szinte egy gombnyomással elindítható legyen a LTE 4G szolgáltatás, tehát az esetleges negyedik szolgáltatónak nem lesz sok műszaki előnye, még akkor sem ha a legmodernebb rádiós eszközökkel kezdene saját hálózatot építeni.

Hatalmas átalakulás várható az Egyesült Államok mobilszolgáltatói piacán, ha a versenyhatóság is áldását adja az AT&T nagyszabású tervére. Az ország vezető mobilszolgáltatója 39 milliárd dollárért megvenné a nála sokkal kisebb T-Mobile USA-t.

A felvásárlás hatásait valószínűleg alaposan megvizsgálja az amerikai versenyhatóság. Könnyen lehet, hogy nem engedélyezik a két cég egyesülését. Az amerikai kereskedelmi hatóság tavaly nem azt állapította meg, hogy a mobiszolgáltatók lázasan versenyeznek egymással, és az ügylet csak bebetonozná a jelenlegi viszonyokat.

2010 végén az AT&T-nek 95,5 millió előfizetője volt, míg legnagyobb versenytársának, a Verizon Wirelessnek 94,1 millió ügyfelet szolgált ki. A T-Mobile USA ügyfélbázisa 33,7 milliós, tehát az üzlettel 129,2 milliósra duzzadna az AT&T ügyfélköre.

Korábban kiderült, hogy az USA harmadik legnagyobb szolgáltatója, a Sprint is érdeklődik a T-Mobile iránt, de úgy látszik az AT&T jobb ajánlatot tett. Az új fejlemények alapján valószínű, hogy a Sprint is beolvad egy másik cégbe, például a Verizonba vagy a Comcastbe - írja a Business Insider.

A T-Mobile-osok részben jól járnának, mert az AT&T vadonatúj LTE-hálózatát is használni tudnák, és egyszerűen jutnának iPhone-hoz. Ugyanakkor veszítenének is, mert a T-Mobile USA eddig agresszív árpolitikával próbált versenyezni a nagy riválisaival. Ha egyesül az AT&T és a T-Mobile, akkor senki sem próbálja majd lenyomni az árakat.

A hálózati berendezések gyártói, az Ericsson, az Alcatel-Lucent és a Nokia Siemens Networks is rosszul járnak. Ha csak egy nagy cégnek kell eszközöket szállítaniuk, nem tudják magasan tartani a profitjukat, rosszabb alkupozícióban lesznek.

A GigaOM hírportál szerint a Google sem örülne, mert az AT&T valószínűleg saját alkalmazásboltot nyitna az Androidon, és arra kényszerítené az ügyfeleit, hogy csak onnan vásároljanak. Az USA elveszítene egy innovatív, új technológiákkal kísérletező mobilszolgáltatót, és kapna egy erősebb, monopóliumban gondolkodó céget.

A kereskedőóriás Amazon szeptemberben jelentette be, hogy saját szoftverboltot nyit az Android platformon, és a Wired.com értesülése szerint március 22 lesz a nyitás napja. Most az Android Marketből lehet szoftvereket letölteni, de a Google nem ellenőrzi a minőséget, ezt a feladatot a felhasználókra bízza. Ezzel szemben az Amazon minden egyes programot megvizsgál.

Az Amazon nem őrzi jól a titkait. A héten egy Android-rajongó rátalált a leendő szoftverbolt weboldalára, ahol 48 program volt látható. Az ügyfelek közvetlenül az Amazon.com weboldalon vagy a cég Androidra telepíthető alkalmazásából vehetnek majd szoftvereket. Azok a programok, amelyekből továbbiakat lehet letölteni, nem kapcsolódhatnak a Google-féle Android Markethez. Az extra progtramokat is át kell vinni az Amazon boltjába.

Nyílt rendszer

A Google nem tiltja, hogy mások is szoftverboltot indítsanak az Androidon. Egyesek szerint az Amazon boltja zavarba hozza majd a felhasználókat, hiszen több választási lehetőségük lesz. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ellenőrzött programok vonzóbbak lehetnek, mint a Google szabad piactere, ahonnan nemrég több tucat kártékony programot kellett kitörölni. Raádásul az Amazon boltja több országból elérhető, mint a Google Checkout online fizetőrendszer, amivel az Android Marketen lehet vásárolni.

A TechCrunch hírportál szerint az Amazonnak azért van szüksége a boltra, mert hamarosan androidos táblagépet dob piacra.

A Bloomberg értesülései szerint a Microsoftnak egymilliárd dollárjába került rávenni a Nokiát, hogy a telefonjaira 2012-től Windows Phone 7 operációs rendszert telepítsen. A Nokia saját operációs rendszere, a Symbian fejlesztése nem bírta a tartani a lépést a konkurensekkel, így a finn cég a váltás mellett döntött. Két lehetőségük volt: a Google-féle Android és a Windows. Végül a Microsoft fizetett többet.

Az egymilliárdért cserébe a Nokia minden egyes eladott windowsos telefonja árából 15 dollár jutalékot fizet a Microsoftnak, vagyis a befektetés 67 millió telefon után térül meg. Mivel a Nokia 2010-ben becslések szerint nagyjából 100 millió symbianos mobilt adott el, még a bevezetés évében visszajöhet a Microsoft kasszájába a pénz. Az pedig már csak a ráadás, hogy a megállapodás értelmében a Bing lesz a Nokiák alapértelmezett keresője, és a Nokia szoftverboltja is beépül a Microsoft Marketplace-be.

Elemzők szerint az okostelefonok piaca általában véve jól járt a Nokia döntésével, mert így kiegyensúlyozottabbá válik a szegmens: az Android és a megerősödő Windows 7 mellett a két zárt, más gyártó készülékeibe bejutni nem próbáló Apple iOS, és a Blackberry OS is nagyjából hasonló súlyú versenyzőnek számít.

A Google marketingesei már sokszor ünnepelték meg, hogy az Android piacvezetővé vált az okostelefonos platformok között, gondosan kiemelve, hogy mennyire megverték a nagy rivális iPhone-t. Ezek a statisztikák azonban mindig az éppen aktuális eladásokra vonatkoztak, az összes eladott, és aktívan használt okostelefon között a több éves előnyben levő iPhone, vagy a Blackberry ha csökkenő előnnyel is, de mindig megelőzte.

Ennek a korszaknak ért most vége, legalábbis Amerikában: Android operációs rendszert futtató okostelefonból a ComScore piacelemző felmérése szerint már több van, mint iPhone-ból vagy Blackberryből. A januárral véget ért negyedév adatai alapján az Android 31 százalékra növelte a részesedését a piacon, az iPhone-család megmaradt a 25 százalékos szinten, a Blackberry pedig 30 százalékra csökkent. A Windows mobilos verzióit futtató telefonok a piac 8 százalékát fedik le.

A ComScore adatai szerint 65,8 millió okostelefon van jelenleg aktív használatban Amerikában, és ez a szám negyedévenként átlagosan 8 százalékkal nő, év végére elérheti a 90 milliót.

Még nincs végleges döntés a 900 MHz-es frekvencia értékesítésének ügyében, de a hatóság minden variációra felkészült, és már folyik egy árverező szoftver tesztelése - mondta Mátrai Gábor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese az MTI-nek.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter múlt pénteken beszélt arról, hogy a kormány hamarosan kiírja a 900-as frekvenciát, ami tovább növeli a szolgáltatási lehetőségeket a piacon.

Azóta egy másik területen is előrelépés történt, a hatóság végre társadalmi egyeztetésre bocsátotta a mobil frekvenciadíj-rendelet tervezetét. A terv az, hogy a mobil díjrendelet lehetőség szerint még áprilisban hatályba lép, és hosszútávon kiszámítható, sávos, előrekalkulálható díjakat tartalmaz majd.

Az NMHH weboldalán elérhető tervezet szerint "a pályázaton vagy árverésen elnyert, vagy azt követően továbbértékesített frekvenciasávok után a frekvenciahasználati jogosultság érvényességi ideje alatt a jogosítottnak 2011. április 1. napjától havonta sávdíjat kell fizetnie".

Ugyanakkor a tervezet szerint nem kell azonnal díjat fizetni a 1740,1-1920 MHz közötti frekvenciasávok után (a sávokról részletesebben ír a rendelet tervezete). E sávokért csak a használatba vétel kezdete után, de legfeljebb 2011. január 1. napjától számított négy év elteltével kell díjat fizetni.

Az androidos táborba tartozom, abban az értelemben legalábbis, hogy szeretek gépeket berhelni, és nem dobok hátast a szöveges parancssor láttán. Azt vettem észre, hogy az Androidot szerető emberek igen nagy részének hasonló a hozzáállása. Feltörik, és szoftveresen tuningolják az okostelefonjukat, szoftvereket írnak rá maguknak, vagy éppen másoknak akarnak szoftvert készíteni, és nagyon bejön nekik ez a nyílt(abb) platform. A mobilozó populáció nagyobbik része azonban nem ilyen, csak egy telefonra van szükségük – ami gyári beállításokkal is jól működik.

A történelem ismétli önmagát

Mielőtt nekiállunk tableteket elemezni, lépjünk vissza az időben 2009-ig, amikor már több okostelefonon is megjelent az Android. A Google összerakott egy jól kezelhető rendszert, és a gyártók elkezdték ontani magukból az androidos okostelefonokat, ezek azonban tele voltak hibákkal, szoftveres és hardveres hiányosságokkal. 2010 elején, a Nexus One és az Android 2.2 bemutatásával vált kiforrottá a rendszer, majd újabb egy év múlva megjelent az Android finomra csiszolt 2.3-as verziója. Két év telt el, mire révbe ért az Android, de a kínálat még mindig nagyon vegyes. Ugyanolyan oprendszerrel is teljesen más élményt ad egy HTC, mint egy Samsung.

Most a táblagépek tartanak ott, ahol az okostelefonok tartottak 2009-ben. Éppen csak megjelent a táblagépekre átírt Android 3.0 (Honeycomb). Még senki sem használta hosszabb ideig. Nem tudjuk, hogyan működik több tucat alkalmazás feltelepítése után, tényleg jó ötlet-e harminc widgetet helyezni a főmenübe, egyáltalán, jól vannak-e megírva a szoftverek, vagy megint egy évet kell várni a böngésző optimalizációjára.

Sajnos, a Xoom rövid ideig volt a kezeim között, Barcelonában csak annyit tudtam meg róla, hogy valóban lejátssza a 1080p felbontású videókat, és nagyon szép 3D játékok futnak rajta. Azóta megjelentek külföldi tesztek, és nagyon vegyes a táblagép fogadtatása.

A Samsung Galaxy Tab 10.1-gyel azonban háromnegyed órát töltöttem el, bejelentkeztem rajta az azonosítómmal, megnéztem a Honeycomb alapprogramjait, a böngészőt, a térképet, a képgalériát, a kamerát, a levelezést és a naptárat. Első benyomásom az, hogy az ismert szoftverek nagy kijelzőn is kezesbárányként viselkedtek.

Az Appleblog azonban készített egy videót, amelyen a Galaxy Tab 10.1 böngészője szaggat az iPadéhoz képest, és lassabban fordul el a kép, amikor az oldalára döntjük a készüléket. Ez nekem egyáltalán nem tűnt fel, amire az lehet a magyarázat, hogy nem szoktam hozzá az iPad (állítólag) gyorsabb működéséhez. A Google Maps térképén gyorsan tudtam keresni, a böngésző is gördülékeny működött. Ugyanakkor, ha hihetünk a videónak, amely még az iPad első változatával készült, akkor a Samsung lépéshátrányba került, hiszen az iPad 2 processzora azóta kétszer gyorsabb lett. Sokat elárul a helyzetről, hogy az iPad 2 megjelenése miatt a Samsung újragondolja a Galaxy Tab 10.1 árát.

Készlethiány fenyeget

De nem is ez a lényeg. Az androidos tabletek sikerét vagy kudarcát nem a processzor, az sd-kártyával vagy usb-vel való bővíthetőség, vagy a gyári hdmi-csatlakozó fogja eldönteni. Az a kulcskérdés, hogy milyen gyorsan készülnek el a fontos szoftverek az Android 3.0-ra. Az iPhone, az Android, az okostelefon és a táblagép attól lesz igazán értékes, hogy rengeteg szoftverrel bővíthető tovább.

Nem állítom, hogy az iPad 2 előnye behozhatatlan, de tény, hogy az Apple gépére már van hatvanötezer működő alkalmazás, a menő játékoktól az ismert nagyvállalati rendszerek kliensein át az olcsó segédpropgramokig szinte minden elérhető. Akkor lesz értelme androidos táblagépet venni, ha elkészült rá az Amazon Kindle könyvolvasótól az Evernote tudúkezelőn át a Wired magazinig minden.

Ezek nagy része már androidos okostelefonon is elérhető, tehát nem nulláról indul a Honeycomb, de nem elég átméretezni a mobilra megírt szoftverek kezelőfelületét, teljesen át kell tervezni az interfészt. Jó példa erre a tabletre átírt Gmail, amelyben a kijelző nagy részét a megnyitott email foglalja el, és a bal oldalon van a levelek listája (az androidos okostelefonokon csak külön látható a lista és a betekintő).

Jó jel, hogy nagy mozgolódás van a fejlesztői közösségben, egyre több cég keres androidos programozókat. Kulcsfontosságú az is, hogy az Android Market ingyenes és fizetős programjai is minden országban elérhetőek legyenek, ahol tabletet piacra dobnak.

Sokkal nagyobb fejtörést okozhat a Google-nek, hogy még szinte semmit sem tud a táblagépezőkről. Ezzel szemben az Apple kilenc hónapja látja a felhasználók viselkedését: milyen programokat töltenek le, mire panaszkodnak a legtöbben, hol kell javítani a szoftveren, a beállításokon. Az Apple nyilván arra koncentrált az iPad 2 fejlesztésekor, hogy a felhasználók többségének az igényeit szolgálja ki (könnyebb és vékonyabb gép, erősebb processzor, kamerák), és nem a hangosabb, de szűkebb hardcore felhasználói réteg bajait akarta orvosolni (nincs Adobe Flash, usb port, sd-kártya, nem nőtt a kijelző felbontása).

Kína mindent elfoglal

Miközben a csúcson az iPad 2 és a Honeycomb-alapú tabletek csatáznak egymással, a piacra alulról is megpróbál betörni néhány gyártó. Távközlési szakemberek szerint ezek az olcsó gépek majd lenyomják az árakat, de ezt erősen kétlem. A legolcsóbb Opel soha a büdös életbe nem fogja lenyomni az SLK Mercedes árát, márpedig a táblagépeknél legalább ekkora különbség van az olcsó kínai és a csúcskategória között.

Több mint egy hete tesztelem a ZTE V9 nevű eszközt, amit a legnagyobb jóindulattal is csak hordozható mobilnetes képkeretnek neveznék. Annak sem túl jó. Kijelzőjének felbontása 800 × 480 pixel, azaz ugyanakkora, mint a csúcskategóriás okostelefonoké. Emiatt a megjelenített betűket csúnyán rajzolja ki a kijelzőre. Rosszabb volt rajta e-könyvet olvasni, mint a harmadakkora kijelzővel felszerelt Galaxy S okostelefonon. Az ZTE kijelzője rezisztív technológiával érzékeli az érintést , ezért nincs multitouch.

A kép nem fekete-fehér, a ZTE V9 kijelzője fakó

A ZTE játékra sem jó, mert nincs benne 3D gyorsítás. Az Angry Birdsöt is hamar letöröltem róla, mert nem volt jó a játékélmény, szaggatott, és multitouch nélkül nehéz volt vezérelni. Egyébként is túl sok helyet foglalt el a program, és a belső memóriában nagyon kevés hely van a telepítésre. Egy hét után folyamatosan azzal zaklat a készülék, hogy fogy a hely, pedig csak kilenc egyszerű programot telepítettem rá. A ZTE egyébként az Android 2.2-es verzióját futtatja, amit telefonokra terveztek, nem táblagépekre.

Fennáll a veszély, hogy az olcsó eszközök rossz felhasználói élményt adnak, és az emberek elbizonytalanodnak, szükségük van-e egyáltalán táblagépre. A gyártó és a forgalmazó is bizonytalan, látszik a ZTE V9-en, hogy nem kiszolgálni próbálják a célcsoportot, hanem csak piacra dobtak egy olcsó izét.

A ZTE egy tökös partnerrel és plusz pár hónap munkával javíthatott volna a helyzeten, ha legalább telerakták volna a táblagépet hasznos szoftverekkel. Az előre telepített, táblagépre optimalizál műsorújság, időjárás-előrejelző, menetrendek, navigációs programok és hírportálok nagyobb értéket adtak volna a táblagépnek. Mármint akkor, ha mindez nem a felhasználói tárhely rovására megy.

iPad 2 vagy Android?

Az Android-hívőknek azt javaslom, hogy kerüljék az olcsó és kompromisszumos megoldásokat, az Apple-hívőknek pedig csak akkor érdemes megvenni az iPad olcsóbbá vált első verzióját, ha biztosan tudják, nem lesz szükségük az új verzió extráira. Aki nem fog táblagépre programot írni, és a fájlkezelő hiányát is elviseli, ha a tableten enélkül is eléri a képeit, zenéit és videóit, az inkább próbálja ki az iPad 2-t.

Március elején nagy vihart kavart, amikor kiderül, hogy a Google mobilos letöltőközpontjába, az Android Marketre minden előzetes szűrés és ellenőrzés ellenére felkerült jó néhány vírusos alkalmazás. A DroidDream nevű kártevőt hordozó több mint 50 alkalmazást hamarosan kidobták a Marketről, és most második hullámban a Google távoli irányítással letörölte a fertőzött fájlokat a felhasználók telefonjairól is.

A Google sosem csinált titkot abból, hogy a mobilos operációs rendszerébe beépített egy ilyen lehetőséget biztonsági célból, de ez az első eset, hogy éles helyzetben kell használni a rendszert (először tavaly nyáron aktivizálták, akkor használhatatlannak ítélt alkalmazásokat takarítottak el vele). A nagy rivális iPhone operációs rendszerében is van ilyen lehetőség.

Az Android fejlesztőcsapatának hivatalos tájékoztatása szerint a DroidDream személyes adatok lopására alkalmas, illetve elméletileg a telefon távolról irányíthatóvá válik a vírus gazdája által. A biztonsági rést, amit kihasználva működik, már hónapokkal ezelőtt az Android 2.2.2-es verziójában befoltozták.

Észtország korábban világelsőnek volt az informatika területén, és lehetővé tette a választóknak, hogy a voksolás napja előtt a neten leadhassák szavazatukat. Most már mobilon is szavazhatnak. Az elektronikus szavazáshoz egy speciális személyazonosító kártya kell, amely rögzíti a választó adatai, valamint azt, hogy élt állampolgári jogával.

Ezt a rendszert meglehetősen praktikusnak tartják, mert a szavazónak nem kell feltétlenül választókörzetében lennie voksának leadásakor, sőt akár külföldön is tartózkodhat.

A mostani választások előtt számítógépes szavazók február 24. és március 2. között adhatták le szavazatukat. Ezzel hozzávetőleg 140 ezer választópolgár élt, ami a választásra jogosultak több mint 15 százaléka.

A Postimees című napilap összesítése szerint külföldön tartózkodó észtek interneten keresztül Finnországból szavaztak a legtöbben, szám szerint 1541-en. Nagy-Britanniából 474-en, Németországból 337-en, az Egyesült Államokból pedig 305-en voksoltak. A kimutatás szerint érkeztek szavazatok olyan távoli országokból is, mint Trinidad és Tobago, Szingapúr vagy Uganda. Összesen 106 országból futottak be elektronikus szavazatok az észtországi központba. A mobiltelefonos szavazással 2690-en éltek az észt újság adatai szerint.

Az év első hónapjában 14 ezerrel bővült az aktív mobilnetes előfizetések száma. A legtöbb új aktív előfizetőt a T-Mobile szerezte (körülbelül 9500-at ), és januárban már majdnem félmillió mobilnetes ügyfele volt. A második legnagyobb bővülést a Telenor érte el, de a háromezres bővülés nem elegendő ahhoz, hogy megint a Vodafone elé kerüljön.

A Vodafone gyengén teljesített januárban, de még így is bőven tartani tudja második helyét. A szolgáltatónak 280 ezer előfizetője volt, negyvenezerrel több, mint a Telenornak. Nehéz lesz ledolgozni ezt a hátrányt.

Az elmúlt évben a legnagyobb bővülést a T-Mobile mutatta fel decemberben, amikor 30 ezerrel nőtt az aktív előfizetők száma. Az átlagos bővülés ennél sokkal gyengébb, a Telenor az elmúlt 12 hónapjának átlaga 4400-as havi bővülés, ezzel szemben a Vodafone átlaga havi 7200 plusz aktív ügyfél. A Vodafone és a Telenor közti távolság július óta folyamatosan nőtt, és csak most januárban tört meg a sikerszéria.

Leszázalékolás

Az aktív előfizetések alapján a T-Mobile részesedése 48,61 százalékról 48,87 százalékra emelkedett, a Vodafone részesedése 27,78 százalékról 27,56 százalékra, míg a Telenoré 23,61 százalékról 23,57 százalékra csökkent.

Januárban az adatforgalom alapján a Telenor piaci részesedése az egy hónappal korábbi 29,91 százalékról 30,52 százalékra, a Vodafoné pedig 27,01 százalékról 27,32 százalékra nőtt, eközben a T-Mobilé 43,08 százalékról 42,16 százalékra csökkent.

Újabb szakaszba lép a Vodafone hálózati modernizációs fejlesztése a pénteken bejelentett új beruházással. Egy év alatt lecserélik a második generációs (2G) hálózatot és a Vodafone teljes hálózatában elérhetővé válik az EDGE. Magyarán ott is viszonylag jó sebességgel lehet majd internetezni, ahol nincs modernebb 3G-hálózat. Eddig nagy problémát jelentett a Vodafone ügyfelenek, hogy a 3G lefedettségi területén kívül csak nagyon lassú GPRS sebességgel netezhettek.

Jelentősen bővítik a mobilnetezésre is alkalmas harmadik generációs (3G) hálózatot, 14,4 megabites letöltési és 5,2 megás feltöltési sebességre állnak át. Négyszáz új bázisállomást építenek, ennek köszönhetően a nagysebességű mobilnetes hálózatot a lakosság közel 99 százaléka eléri majd.

A hálózatot úgy készítik elő, hogy az később alkalmas legyen az LTE és a negyedik generációs mobilszolgáltatás bevezetésére. A mostani százmillió eurós nagyságrendű fejlesztéssel a Vodafone eddig magyarországi beruházásainak értéke eléri a másfél milliárd eurót.

Hatékonyan szórják a biteket

A sajtótájékozattón bemutattak egy aktatáska méretű Huawei bázisállomást is, amely a korábbi bázisállomásokhoz képest feleannyi áramot fogyaszt. A Vodafone elmondta, úgy építik meg a hálózatukat, hogy az áramfogyasztás is jelentősen csökkenjen.

Jön a frekvenciatender

Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője a sajtótájékozatón elmondta, nagyon fontosnak tartja, hogy a szélessáv fejlesztésével egy időben a garantált sebességek is növekedjenek. A tárca vezetője elmondta, a kormány hamarosan kiírja a 900 MHz-es frekvenciákra a tendert. A minisztérium javaslata készen van, egyeztettek az NMHH-val, és a következő napokban a szolgáltatók elé tárják a javaslatokat.

Egy távközlési kerekasztalt is létrehoznak, amely a 2012 utáni, vagyis az analóg tévéadás lekapcsolásának eredeti céldátuma utáni időszakra koncentrál majd, beleértve a tévécsatornák helyén felszabaduló frekvenciák hasznosítási lehetőségeit.

Naponta átlagosan 3 óra 9 percet töltenek el a böngésző előtt azok, akik hetente legalább egyszer interneteznek. A szörfölés 69 történik asztali pc-n, 30 százaléka már valamilyen hordozható eszközön (laptop, táblagép, palmtop és netbook), és csupán 1 százalék mobilon, derül ki a GfK Hungária felméréséből, ami 18-49 évesek körében végeztek el (a pdf itt elérhető).

Érdekes lenne egy olyan összehasonlítás, hogy a hordozható eszközök közül melyik a legnépszerűbb. A laptop nem minden esetben számít hordozható gépnek, sokan ugyanis az asztali gép helyett használják, kizárólag otthon. Hiszen már az is óriási előny, hogy bárhol a lakásban netezhetünk. Ebben az esetben pedig nem lett mobilabb a felhasználó, csak talán megszabadult egy fölöslegessé vált számítógépasztaltól.

A hordozható eszközök egyre szélesebb elterjedtsége az eszközök személyesebbé válását eredményezi. Azokban a háztartásokban, amelyekben csak asztali számítógép van, egyharmad azok aránya, ahol a pc-knek jellemzően csak egy gazdája van. Ezzel szemben a hordozható eszközt 60 százalék tartja személyes eszközének (a maradék 40 százalékban lehetnek a családi laptopok). A hordozható eszközök az asztali gépeket kapacitását is felszabadítják, és ahol hordozható és fix gép is van, ott az utóbbinak is csak egy gazdája van a háztartások 47 százalékában.

Elindult a Samsung Galaxy Store, ahol játékokat és más szoftvereket árulnak androidos okostelefonokra. A portálon olyan minőségi játékok kaphatók, mint például a NFS: Shift, Asphalt 5, Assasin’s Creed, Sims 3 és a Monopoly. Mivel a boltot a Samsung indította, a tartalmak csak az általa gyártott készülékekre telepíthetők. A Galaxy Tab táblagép, Galaxy 3, Galaxy S, Galaxy Spica, és Galaxy Ace tartozik ezek közé. Idén még bővülhet a kínálat, hiszen a Mobil Világkongresszuson bemutatkozott a Galaxy S 2, a Galaxy Gio és a Galaxy Tab 10.1-es táblagép is.

Hiánypótló a Samsung kezdeményezése, hiszen Magyarországon csak ingyenes programokat kínál az Android Market, és csak a operációs rendszer feltörésével (rootolással), segédprogramok telepítésével lehetett hozzáférni a teljes kínálathoz. A lépés egyben azt is jelzi, hogy a Samsung valamivel jobban figyeli a magyar vevők igényeit, mint a riválisai, amelyek androidos készülékein továbbra sem lehet programokat venni.

A galaxystore.hu weboldalat a mobilok böngészőjében kell betölteni, a vásárláshoz netkapcsolatra, My Samsung profilra és online fizetésre alkalmas bankkártyára van szükség. A Samsung a hazai fejlesztőket arra buzdítja, hogy töltsék fel szoftvereiket a boltba. Ingyen csatlakozhatnak, a Samsung a bevétel 30 százalékát tartja meg, ugyanúgy, mint a Google.

Egy héttel a Mobile World Congress után tajpejben ült össze a mobilipar krémje, hogy véglegesítsék az LTE-Advanced szabványt. Ha ez megvan, világszerte elkezdhetik legyártani az álló helyzetben 1 Gbps, menet közben 100 Mbps adatátviteli sebességet nyújtó eszközöket. Ezen a hálózaton biztosan nem őszülnénk bele a Blade Runner Final Cut letöltésébe, a fullextrás bluray 4-5 perc alatt a merevlemezünkön lenne. Az LTE-Advanced eszközök közvetlenül egymással is tudnak majd kommunikálni. Ezt elsősorban arra használnák, hogy például a telefonunkkal adatokat tudjunk lekérdezni a környezetünkben lévő szenzorokról.

Hagyjuk inkább elszállni a gigabites álmokat, mert az LTE-Advanceddel egy ideig csak prototípusokon találkozunk, és a technológiának még éles bevetésen, például akadályokkal teli városi környezetben is bizonyítania kell a képességeit. Bevezetéséig a mobilnetes díjcsomagoknak is változniuk kell, mert gigabites sebességen pár perc alatt elhasználnánk az 5 GB-os keretünket, ami viccnek is rossz.

Addig is itt van nekünk a jól bevált HSPA, és nem lehet okunk a panaszra. Az Ericsson a barcelonai mobilkiállításon 168 megabites letöltési sebességrekordot ért el egy kereskedelmi forgalomban kapható hálózati berendezéssel és egy prototípus kütyüvel. Ez már szinte elérhető közelségben van. A rivális Nokia Siemens Networks pedig azt ígéri, hogy a HSPA sebessége a jövőben akár 672 megabitig is feltornászható.

Ide veled, régi kardom

Miért foglalkozunk még mindig a HSPA-val, amikor a fejlett országokban már elkezdtek átállni LTE-re? Anders Runevad, az Ericsson nyugat- és közép európai régiójának vezetője elmondta, hogy a következő években még a legtöbb fejlesztési erőforrás HSPA mögött lesz, és - ahogy azt a fenti példák is mutatják - a technológiában még nagyon sok tartalék van.

Az LTE terjedését nagyban befolyásolja, hogy elérhetők-e a szükséges frekvenciák, néhány országban pedig műszaki oka is van az LTE bevezetésének. Az Egyesült Államokban használt CDMA technológia fejlődése leállt, és jelentősen nőtt a mobilinternet iránti igény. Úgyis le kellett cserélni a hálózatot, és akkor már logikus volt átugrani a HSPA-t, és rögtön a legmodernebb LTE-re váltani. Svédországban a laptopozóknak adnak LTE-n szélessávot, a távközlésben igen fejlett országban erre is van fizetőképes kereslet. Németország pedig egy harmadik üzleti modellt alkalmaz, a DSL-lel lefedetlen vidéki területeken vezeti be az LTE-t - mondta Runevald. Európában a németek az elsők, akik a korábban tévécsatornák által használt 800 MHz-es frekvenciatartományban indítanak szélessávú szolgáltatást.

A HSPA mellett szól az is, hogy olcsóbbak a készülékek. Még nem futott fel az LTE-csipek gyártása, csak drága csúcskategóriás készülékekkel vehető igényebe a hálózat. Ezzel szemben a HSPA-n tucatnyi középkategóriás okostelefon nyújt 7,2 megabites letöltési sebességet, és a csúcsmodellek már 21 megával töltik le a biteket. Runevald szerint idén megjelennek a 80 dollár alatti androidos készülékek is, természetesen HSPA-csippel.

Várakozó állásponton vannak a mobilszolgáltatók is azokban az országokban, ahol semmi sem kényszeríti őket az LTE bevezetésére. A Deutsche Telekom például erősen támaszkodik a HSPA-ra, és idén már tíz európai országban lesz 21 megabites, majd később 42 megabites szolgáltatása. A szolgáltató stratégiájának fontos eleme a wifi, a Magyar Telekom révén hazánkban is több száz publikus hotspotot működtet, és vizsgálja olyan új üzleti modell lehetőségét, amellyel a vendéglátóhelyek is könnyen csatlakozhatnának az átalánydíjas szolgáltatásához.

Mikrocellák viharában

Nincs értelme a gyorsításnak, ha ettől drágább lesz a szolgáltatás, ezért a berendezésgyártók újabb és újabb trükkökkel próbálják csökkenteni a hálózatépítés költségét. Anders Runevad szerint az egyik legfontosabb idei fejlesztés az aktív antenna, amellyel csökkenthető a bázisállomás energiafogyasztása és kisebb cellák alakíthatók ki. A jelenlegi nagy adótornyok sok energiát elpazarolnak , de az aktív antennák ezt a problémát kiküszöbölik. Az elektronika nagy része bekerült az antenna házába, szinte nullára csökkentve az alkatrészek közti távolságot, és ez eltünteti a kábeleken fellépő energiaveszteséget. Az Ericsson szerint a 2011 második felében megjelenő Air 30 százalékkal lerövidíti az antennák telepítés idejét, és 42 százalékkal csökkentheti az áramfogyasztást.

Az Alcatel-Lucent apró bázisállomása

Izgalmas az Alcatel-Lucent újítása is, és a gyártók versenyében kissé lemaradt cégnek szüksége is van az ilyen innovatív megoldásokra. A vállalat a teniszlabda méretű LightRadio Cube bázisállomással rukkolt elő, amely apró mérete miatt köztéri lámpákon, épületek falán és tetején is elhelyezhető.

A bázisállomást azért tudták így összezsugorítani, mert bizonyos feladatokat - amiket hagyományosan az adótoronynál lévő hardverek végeznek el - központosítottak. A számításokat a felhőben, nagy szervereken végzik el, ami jelentősen növeli az alaphálózat adatforgalmát. A bázisállomásokat üvegszálas kapcsolaton kell kiszolgálni, tehát a Cube leginkább városi környezetbe való. A forradalmian új eszköz állítólag 30 százalékkal növeli a hálózat kapacitását, 50 százalékkal csökkenti az üzemetetési költségeket, de erre még várniuk kell a szolgáltatóknak, mert a teljes rendszer csak 2013-ban lesz kapható.

Nem valószínű, hogy mindegyik bázisállomás aktív antenna lesz - mondta Runevald. Ehhez annyit tudok hozzátenni, hogy ez még kevésbé valószínű Magyarországon, mert a jelenlegi szabályozási környezet egyáltalán nem kedvez a mikrocellláknak. A magyar szolgáltatóknak ugyanis minden egyes rádiós adó-vevő után plusz frekvenciadíjat kell fizetniük, így tehát jobban járnak, ha a ronda nagy adótornyokra koncentrálnak a decentralizált, modern hálózati megoldások helyett.

Március elsején indul a TV2 tévécsatorna mobilnet-szolgáltatása, amely meghatározott időtartamokra biztosít hozzáférést az ügyfeleknek.

A társaság a Vodafone mobilhálózatát használja. A tv2.mobilnet elnevezésű csomagok az ország összes nagy Tesco áruházában kaphatók lesznek, és bankautomatáknál vagy az interneten lehet feltölteni az egyenleget.

A szolgáltatás nem jár kötöttséggel, nincs fix  havidíj és hűségszerződést sem kell aláírni. Az ügyfelek az áruházakban ötezer, a Vodafone webshopjában négyezer forintért szerezhetik meg az alapcsomagot a netezéshez szükséges modemmel.

Akadozott a Vodafone angliai szolgáltatása, miután ismeretlen tettesek betörtek az egyik központjába és megrongálták néhány berendezését. A vállalat közleménye szerint néhány ügyfél leszakadt a hálózatról, telefonálni, sms-ezni és internetezni sem tudtak. A BBC egyelőre nem tudja, hogy mennyi ügyfelet érint a hiba, de a Twitteren az ország több részéről is jelentették, hogy nem tudnak mobilozni. A Vodafone mérnökei dolgoznak a hiba elhárításán, és a szolgáltató azt mondja, személyes adatok nem kerültek a bűnözők kezébe.