Novemberben az októberi 803 ezerről 865 ezerre nőtt a három magyar szolgáltatónál a mobilinternet-előfizetések száma, de ebből csak 666 ezer előfizetést használtak aktívan. Az egy előfizetőre jutó adatforgalom az októberi 1,56 GB-ról 1,53 GB-ra csökkent – írja a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kedden kiadott gyorsjelentése.

Miközben az összes előfizetés száma több mint hatvanezerrel nőtt, az aktív, vagyis az az utolsó három hónapban használt mobilnet-előfizetések száma kevesebb, mint negyenezerrel nőtt novemberben (627 ezerről 666 ezerre).

Novemberben a felhasználók mintegy 1 millió 17 ezer GB adatot forgalmaztak (közel 40 ezerrel többet, mint az előző hónapban), az egy előfizetőre jutó átlagos adatforgalom kismértékben, 1,56 GB-ról 1,53 GB-ra csökkent.

Előz a Pannon

Az összes előfizetőt tekintve a T-Mobile piaci részesedése az októberi 46,70 százalékról 46,39 százalékra, a Vodafoné pedig 26,61 százalékról 25,57 százalékra csökkent, míg a Pannoné 26,69 százalékról 28,04 százalékra emelkedett.

A forgalmazásban résztvevő  előfizetések alapján a Pannon részesedése az októberi 24,74 százalékról 25,04 százalékra, a T-Mobile részesedése 48,59 százalékról 48,89 százalékra nőtt, a Vodafoné pedig 26,66 százalékról 26,08 százalékra csökkent.

Az adatforgalom alapján a T-Mobile piaci része az egy hónappal korábbi 44,30 százalékról 45,78 százalékra emelkedett, míg a Pannoné 24,09 százalékról 23,73 százalékra, a Vodafoné pedig 31,61 százalékról 30,49 százalékra csökkent.

Novemberben a T-Mobile ügyfelei az októberi 433 ezer GB után 466 ezer GB adatot forgalmaztak. A Pannon ügyfeleinek forgalma az októberi 235 ezer GB-ról 241 ezer GB-ra emelkedett, míg a Vodafone ügyfeleinek forgalma 309 ezer GB-ról 310 ezer GB-ra nőtt.

A forgalmazásban résztvevő  előfizetések alapján számított egy előfizetőre jutó adatforgalom a Pannon esetében 1,52 GB-ról 1,45 GB-ra, a Vodafonnál 1,85 GB-ról 1,79 GB-ra csökkent, a T-Mobile-nál pedig 1,42 GB-ról 1,43 GB-ra nőtt.

A magyarországi előfizetők legszívesebben sms-ben küldik el karácsonyi jókívánságaikat, szilveszter éjszakáján azonban a legtöbben felhívják családtagjaikat, ismerőseiket – derül ki a Napi Gazdaság körképéből.

Mindhárom szolgáltatónál úgy nyilatkoztak, hogy a szokásosnál jóval nagyobb forgalom lebonyolításához hálózati többletkapacitásokra van szükség. 
A Pannon már december elején tesztelte hálózatát, s ezért zökkenőmentes forgalomra számít az év végén is. A Vodafone is már jóval az ünnepi szezon kezdete előtt felkészítette hálózatát a forgalomnövekedésre, átmeneti bővítésekkel erősítette meg a szolgáltatás műszaki hátterét. Jelentősen forgalomnövekedésről számolt be a T-Mobile is: az előfizetők egy átlagos naphoz képest ötször több szöveges és multimédiás üzenetet küldtek december 24-én.

Karsten Nohl titkosítási szakértő hétfőn bejelentette, hogy elkészült a 3,5 milliárd ember által használt GSM-technológia törése, és a telefonhívások mostantól könnyebben lehallgathatók. A kutató ezzel az akcióval csak a mobiltechnológia hibájára akarta felhívni a figyemet, és újításra akarja ösztönözni a szolgáltatókat.

Másfél évtizede ismert a GSM mobilhálózat biztonsági hiányossága, és most már mindenki hozzáférhet azokhoz a kódokhoz, amelyek a telefonbeszélgetések lehallgatásához szükségesek. Karsten Nohl informatikai szakértő a berlini Chaos Computer Congress hekkertalálkozón hatszáz ember előtt mutatta be a GSM töréséhez szükséges információkat.

Az úgynevezett A5/1 titkosítási technológiát kifejlesztő GSM Association szerint nincsenek veszélyben a mobilhívások. Más szakértők is úgy látják, hogy a kiadott kódkönyv önmagában nem veszélyes, de a kormányoknak és a vállalatoknak meg kell győződniük arról, hogy az általuk használt telefonhálózatok biztonságosak-e.

Védett vonalak

Nohlnak nem ez az első ilyen akciója. 2008-ban az otthoni vezetéknélküli telefonok titkosítását vizsgálta, és annak frissítésére akarta rávenni a gyártókat. Világszerte körülbelül 800 millióan használnak rádiós telefonokat. Persze a GSM feltörése sokkal nagyobb dobás, mert ez a világ legelterjedtebb mobilkommunikációs technológiája: körülbelül 3,5 milliárd ember használja.

Augusztusban Nohl egy amszterdami hekkertalálkozónbeszélt a tervéről, hogy fel akarja törni a GSM-et. Arra kérte a kollégáit, hogy segítsenek neki, és huszonnégyen beszálltak a projektbe. Nohl mindvégig igyekezett a törvényesség határán belül maradni, azaz pusztán tudományos célból célból törte fel az algoritmust, a kutatás eredményét közzétette, és az információt egyszer sem használta hívás feltörésére.

Nem is javasolja senkinek, hogy megpróbálja kihasználni ezt az új ismeretet, hiszen a lehallgatás törvénysértő. A GSM-algoritmus kódkönyve egyébként felkerült a fájlcserélő hálózazatokra, bár Nohl maga nem tette közzé azt a tárhelyet, ahol az adat elérhető.

Elkészült az ellenszérum

A feltört A5/1 algoritmusról azt érdemes tudni, hogy egy 64 bites bináris kód, és a 3G-hálózatok már 128 bites titkosítást használnak. Az A5/3-as algoritmus 128 bites, és készen áll arra, hogy leváltsa az elavult A5/1-et.

A titkosítási kulcs önmagában nem elegendő a hívás rádiós lehallgatásához, mert a bázisállomáson folymatban lévő több ezer hívás közül ki kell tudni választani a megfelelő digitális jelfolyamot. Ez bonyolult feladat, mert a hívások 60 frekvencián ugrándoznak, hogy a szolgáltatók a lehető legjobban ki tudják használni a rendelkezésükre álló sávszélességet.

A kémkedésre készülő hekkereknek szükségük van rádiós eszközökre és szoftverekre is. Egyes szakéretők szerint a nyilvánosságra hozott kód felkeltheti a bűnözők érdeklődését, és a gazdagabbak kifejleszthetik maguknak a szükséges eszközöket. A hívások feltörésének ideje hetekről órákra csökkenhet, mondta Simon Bransfield-Garth, a titkosításra szakosodott Cellcrypt nevű cég igazgatója.

Novemberben 9 ezerrel csökkent az előfizetések száma, mégis 66 ezerrel több lett a mobilozó, közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH).

Folytatódik a piac tisztulása, az emberek kivonják a forgalomból nem használt SIM-kártyákat, és csak azokat az előfizetéseket tartják meg, amelyekre valóban szükségük van. Ennek köszönhető, hogy novemberben 9 ezerrel csökkent az előfizetések száma.

Ugyanakkor a szolgáltatók mintha kezdenének talpra állni a év elejére jellemző visszaesés után. Az aktív, tehát az utolsó három hónapban hívást indító, vagy fogadó SIM-kártyák száma október után novemberben is nőtt. A forgalmat generáló ügyfelek száma a novemberi 66 ezres növekedés ellenére 59 ezerrel maradt el az egy évvel korábbi és 285 ezerrel a 2008 végén mért értéktől.

Ennél sokkal nagyobb mértékben csökkent a nem használt SIM-kártyák száma: tavaly november óta 262 ezerrel, 2008 vége óta pedig 537 ezerrel.

Az összes SIM-kártyát számítva a Vodafone piaci részesedése az októberi 21,60 százalékról 21,87 százalékra, a Pannoné pedig 34,12 százalékról 34,18 százalékra nőtt, míg a T-Mobilé 44,28 százalékról 43,95 százalékra csökkent. Ha csak az aktív előfizetéseket nézzük, akkor a Vodafone 22,16 százalékról 22,27 százalékra növelte piaci részét, míg a T-Mobile részesedése 44,71 százalékról 44,64 százalékra, a Pannoné pedig 33,13 százalékról 33,08 százalékra csökkent.

A három mobilszolgáltató ügyfelei novemberben 5846 számot hordoztak. A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint a 2004. május 1. óta igénybe vehető számhordozás eddig összesen 303 085 mobilszámot érintett.

Öt hónap alatt megduplázódott az Android Marketben elérhető szoftverek száma, és meghaladta a húszezret. Ez még mindig nagyon távol van az Apple App Store százezres kínálatától. A legnagyobb fejlesztői aktivitás novemberben volt, amikor az USA-ban megjelent a Motorola Droid.

Biztosan folytatódik a növekedés, mert jövőre még több mobilon lesz Android, jelentősen bővül a szoftverek piaca. A fejlesztőknek persze jól jönne, ha a fizetős programok több országban lennének elérhetők.

Az Android Market kínálatának 37,7 százaléka fizetős, a programok 62,3 százaléka ingyenes.

Szinte mindenki lemásolta már az Apple által bevezetett érintőkijelzőt, tehát ideje továbblépni. A Synaptics prototípuson mutatta be a jövő mobilos interfészét.

Ismerős lehet a Synaptics neve, ők gyártják a laptopok érintőpadját, valamint az okostelefonok érintésérzékeny felületét is. A vállalat szerint hamarosan a mobilok egész felülete tapogatásra érzékeny lesz, és a készülékeket szorongatással, rázással és forgatással is irányíthatjuk.

A Fuse nevű prototípushoz - ami hangsúlyozottan nem létező mobil, hanem csak egy kísérleti eszköz - az Astonishing Tribe készített háromdimenziós kezelőfelületet. Ők készítették az Android interfészét, és mindegyik nagy mobilgyártóval dolgoztak már projekteken.

Érdekes újítás a készülék hátoldalán lévő érintőfelület, amivel úgy lehet lapozni a weboldalakon, hogy közben nem takarjuk el a kijelzőt. A szorongatással való vezérlésből pedig az következik, hogy a jövő mobiljainak a burkolata ruganyos lesz, mint a radírgumi.

Drágán megfizetett a T-Mobile a két héttel ezelőtti hálózati problémáért. A közvetlen kár is százmilliós nagyságrendű, de még ennél is többe kerülnek a cégnek azok az ajándékpercek, amivel az ügyfeleit kárpótolja.

Emlékezetes esemény a magyar távközlés történetében a T-Mobile december 4-i leállása. "Nagyon kínos történet volt, nagy erőpróba egy szolgáltató számára" - mondta Winkler János, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese szerdán a cég évzáró sajtótájékoztatóján.

A hálózati probléma 160 millió forint közvetlen kárt okozott, a teljes költség 700 millió forint, amiben már benne vannak a felhasználóknak adott ajándékpercek is.

Winkler János nem mondott sok újat az akadozás okáról: egy hibás szoftver feltöltése okozta a hálózati problémát. A hiba kijavítása több órán keresztül tartott, a leállás nem volt teljes, a forgalom 28-30 százalékkal esett vissza.

Hangsúlyozta, hogy a hálózat nem omlott össze, de sokan nem tudták használni a telefonjukat. Winkler János elmondta, hogy minél jobban belemegy a mobilipar az informatika világába, az ilyen jellegű hiba a szakértők szerint annál gyakrabban előfordulhat.

A világon elsőként Norvégiában és Svédországban indították be a negyedik generációs mobilszolgáltatást. Finnországban jövőre indul a tesztüzem.

A TeliSonera skandináv mobilszolgáltató bejelentette, hogy a stockholmi és az oslói városközpontokban elkészült a negyedik generációs mobilhálózata, amely az úgynevezett LTE (Long Term Evolution) technológiára épül. Ezzel elvileg akár 100 megabit per másodperces letöltési sebesség is elérhető, de a TeliSonera a hirdetéseiben csupán 20–80 megabitet ígér.

Az előfizetőknek már csatlakozhatnak, de egyelőre egy usb-s Samsung-modemet használhatnak, ami csak a 4G-s hálózatra tud csatlakozni. Jövőre jelennek meg azok az eszközök, amelyek a 4G-t és a 3G-t is ismerik.

Az akciós időszakban (2010. július elsejéig) Svédországban a havi előfizetési díj 4 korona (105 forint) és a modem ingyen jár, július 1. után a 30 gigabájtnyi letöltést biztosító szolgáltatásért 599 koronát (körülbelül 15 800 forintot) kell fizetni havonta, és a modemért is külön kell fizetni. Norvégiában drágább lesz az akció után, ott közel húszezer forintnak megfelelő norvég korona lesz a havi díj.

A stockholmi hálózatot az Ericsson, az oslóit a Huawei adja. Az ígéretek szerint jövőre már összesen 25 svéd és 4 norvég városban, illetve turistaközpontban lesz elérhető a szolgáltatás. A TeliSonerának egyébként megvan a 4G-s licence Finnországra is, ahol 2010. elején indul a tesztüzem.

Az LTE nagy ugrás előtt áll jelenleg: 2010-ben világszerte tizenhét 4G-s hálózat indul el, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Koreában, Dél-Afrikában, Örményországban és az említett Finnországban.

Az Apple viszontkeresettel válaszolt a Nokia által októberben elindított szabadalombitorlási perre.

Az iPhone gyártója azt állítja, hogy nem ők használják jogosulatlanul a finn mobiltelefongyártó fejlesztéseit, hanem éppenséggel a Nokia teszi ezt tizenhárom Apple-szabadalommal. Az Apple szerint a finn cég az iPhone felhasználói felületének lemásolásával próbálja lefaragni a hátrányát az okostelefonok szegmensében.

Minták, színek, csipek

Az Apple szerint a Nokia azért veszített a részesedéséből az okostelefonok piacán, mert a régi típusú modelleket erőltette egy olyan időszakban, amikor az újszerű interfészek egyre népszerűbbé váltak. Szerinte a Nokia többek között a telefon és a számítógép összekötését, a telekonferenciát, az érintőképernyős menüket, a csipek energiafogyasztásának csökkentését, valamint a grafikus felhasználói felületen a minták és színek absztrakcióját leíró szabadalmakat sérti.

A Nokia októberben tíz, alapvető mobilkommunikációs technológiákat (gsm, 3G) leíró szabadalom megsértése miatt indított pert. A finn gyártó szerint az Apple többszöri megkeresés ellenére sem volt hajlandó megvenni a technológiák felhasználási jogát, és ingyen akar élősködni a Nokia fejlesztésein.

Adok-kapok

A szabadalombitorlási pereket gyakran csak arra használják a cégek, hogy nyomást gyakoroljanak a riválisaikra, ha zátonyra futottak a tárgyalások. Viszontkereset esetén általában peren kívül megegyeznek. A Nokia egyelőre nem kommentálta a hírt, csupán annyit közöltek, hogy tanulmányozzák a periratot, és „kellő időben” reagálni fognak.

Korábban cáfolta a Google, hogy saját mobiltelefont készít, most mégis előkerült néhány raklapnyi készülék. Az első szállítmányból ugyan csak a keresőcég mérnökei kaptak, hogy a mobillal való játszadozás közben felderítsék a hibákat, de 2010 elején mások is hozzájuthatnak.

Pénteken megjelent néhány kép egy titokzatos mobilról, amin Android fut, és hamar felbukkantak a Twitteren a készülékről szóló bejegyzések. A rövid megjegyzések többnyire a Google alkalmazottjaitól érkeztek, mert most még csak ők férnek hozzá a mobilhoz. Ez az ajándékozás a Google fejlesztési politikájának a része: megeszik, amit főztek, azaz a mobillal lehetőséget adnak a dolgozóiknak, hogy kipróbálják az általuk fejlesztett Androidot, teszteljék a rajta futó szolgáltatásokat.

A Wall Street Journal kiderítette, hogy a Google mobilját - amit évek óta vár a nagyközönség - jövőre piacra dobják Nexus One néven. A név valószínűleg nem végleges, hanem csak egy fejlesztői kódnév, és a Blade runner című film droidjaira utal. Az üzleti napilap szerint a hardvert a tajvani HTC gyártja, ami nem meglepő, hiszen ők készítették el a világ első androidos mobilját, a T-Mobile G1-et is.

Akáminek is hívják a Google mobilját, a legfontosabb összetevője a szoftver lesz. Állítólag minden egyes részét a Google tervezte meg, a programok kódjától egészen az interfész dizájnjáig.

Sokan azt várják, hogy a Google csúcskategóriás mobilja olcsó lesz, mert reklámok is megjelennek rajta. Ezt a feltételezést részben alátámasztja, hogy a Google nemrég megvette a mobilreklámmal foglalkozó AdMob nevű céget, és a saját mobilján szabadabban garázdálkodhat a hirdetésekkel. Az epés megjegyzések szerint félperces reklámblokkot kell majd végignézni minden egyes telefonhívás előtt. Ez nem valószínű, mint ahogy az sem, hogy a Google egyedül küzd majd a vevőkért. Az All Things Digital úgy tudja, hogy a keresőcég mobilszolgáltatókkal is együttműködik, és az USA-ban a T-Mobile lesz a partnere.

Kevés információ szivárgott ki a hardverről. A Google-mobil vékonyabb az iPhone-nál, és öt megapixeles a kamerája. A TechCrunch szerint Snapdragon processzor van benne, ennek az 1 GHz-es változata van többek közt a HTC HD2-ben is. A nagyfelbontású OLED-kijelző 3,7 hüvelykes, felülete kapacitív, azaz a finom érintés érzékeli, Még nem biztos, hogy több ujjal vezérelhető, mint az iPhone. Nincsenek rajta gombok, de aki nem szeret virtuális billentyűzeten gépelni, az akár diktálhat is a beszédfelismerővel felszerelt mobilnak.

Két mikrofon van rajta, amelyekből az egyik a környezeti zajokat érzékeli. Ezzel a módszerrel kiszűrhetők a zajok, és javítani lehet a telefonhívások minőségét. A mobilban természetesen lesz műholdas navigáció, wifi, bluetooth, digitális iránytű. Ellentmondásos hírek érkeztek arról, hogy az Android melyik verziója fut rajta. Egyes feltételezések szerint ugyanaz, mint az USA-ban piacra dobott Motorola Droidon (2.0.1), míg mások szerint egy még nem nyilvános verzió, a 2.1-es fut a készüléken.

Emlékeznek a Wintel elnevezésre? A mozaikszó a Windows és az Intel közti kapcsolatra utal, ami körülbelül abból állt, hogy minden új Windows megvásárlásakor az emberek rohanhattak a boltba új Intel processzorokat venni. Az operációs rendszer ugyanis egyre erősebb processzort és több memóriát igényelt.

A gyengébb gépeken is futó Windows 7 véget vetett ennek az esztelen rohanásnak, de csak a számítógépeken. Most az okostelefonoknál hasonló az operációs rendszer és a hardver közti kapcsolat. A helyzet annyival bonyolultabb, hogy az extra szoftverek és szolgáltatások is növelik a rendszer erőforrásigényét.

Windows biturbó

Tesztünk alanya, a HTC HD2 megmutatta, hogy a Windows Mobile 6.5 operációs rendszer sokkal jobb is lehet, ha jó mellette a köret. Rögtön a megjelenésekor kipróbáltam a Windows Mobile 6.5-ot, de nem ájultam el tőle. Az új HTC HD2 egészen más reakciót váltott ki, az első pillanattól azt éreztem, hogy ezen az erős gépen még az ósdi alapokra épülő Windows Mobile is elég jól pörög, szerethető. Ez nem a Microsoft érdeme, a hardvert összerakó HTC szoftvereivel is sokat hozzáadott az felhasználói élményhez.

HTC HD2

A 180 ezer forintos mobil szinte bármilyen élethelyzetben a szemgolyóink elé tudja vetíteni a weben lévő tartalmakat, a reggeli kávé szürcsölgetése közben végigolvashatók rajta a reggeli újságok. Az Index néhány másodperc alatt betöltődik, a Facebookon pedig megnézhetjük, hogy ki mivel töltötte az előző estét. A gigantikus 4,3 hüvelykes kapacitív érintőkijelzőn és a 800x480 pixeles felbontáson élmény a tartalomfogyasztás.

Vannak persze hibák is, például a weboldalakon a legördülő menük kezelhetetlenek. A Portfolión például nem tudtam kiválasztani a megfelelő befektetési alapot, a Google News felületén nem lehetett magyarról amerikai hírekre váltani. A nagy felbontás miatt teljes nézetben túl szögletesek a betűk, igaz, a cikkekre nagyítva már szépek.

Sajnos a Flash alapú videókról le kell mondani, a YouTube külön kliensprogramban fut, más videós portál pedig sehogyan nem elérhető. Plusz egy csapás a videózni vágyó júzerre, hogy a Windows Mobile nem kezel alapból minden formátumot. A linuxos Nokia N900-nak meg sem kottyant egy dvd-ről lementett, átkonvertált videófájl, de a HTC HD2 nem tudta lejátszani. Úgy kell levadászni a kódolókat.

Sárkányos csapás

A HTC HD2 az operációs rendszere alapján közelebb áll a mobilokhoz, mint a számítógépekhez, de a hardvere alapján egyértelműen a zsebszámítógépnek nevezett N900 versenytársa. Processzora 1 GHz-es Snapdragon, aminek mindig érezhető az ereje.

Egyáltalán nem akadozik a menü megjelenítése attól, hogy az időjárásjelző modulon mozognak a felhők és borús időben potyognak a virtuális esőcseppek. A képnézegetőben tologatható képek azonnal reagálnak az érintésre, pontosan követik az ujj mozdulatát. Korábbi modelleken is voltak ilyen látványos hatások, de másodperces késéssel mozdultak el a képek.

A júzer minden parancsára azonnal reagál a készülék. Van benne 448 megabájt RAM, ennek köszönhetően egyszer sem sikerült kifogyni a memóriából, a HD2 tárhelye viszont csak akkora, amekkora microSD kártyát veszünk hozzá.

Hasonmásverseny

A HD2 nem attól jó, hogy Windows fut rajta, hanem attól, hogy HTC fut rajta. A tajvani gyártó kényelmesen használható, Sense nevű kezelőfelületén minden fontos funkció elérhető, csak a hardveres Windows-gomb és a start menü jele hívja fel a figyelmet arra, hogy a mobilhoz a Microsoftnak is van némi köze.

Nagyon okos döntés volt a HTC-től, hogy elkezdtek foglalkozni a kezelőfelülettel, mert ezzel tudja megához kötni a fogyasztót. Még ennél is jobb húzás volt, hogy az Androidon és a Windows Mobilon lévő kezelőfelülete egyre jobban hasonlít egymásra. Ezzel ugyanis a HTC csökkenti az operációs rendszer jelentőségét, és nem a Microsofthoz vagy a Google-höz, hanem magához köti a júzereket.

A Microsoft szempontjából viszont rossz hír, hogy a HTC már elkészítette a HD2 androidos verzióját, ami jövő januárban megjelenik.

A számítógépeken a Firefox a második legnépszerűbb az Internet Explorer után, de a mobilokon késve jelenik meg a nyílt forráskódú böngésző. A norvég fejlesztésű Opera Mini az olcsóbb mobilokon népszerű, míg az okostelefonokon a Webkit-alapú brózerek vannak többségben: ilyen az iPhone, az Android és a Nokiák böngészője is.

Jay Sullivan, aki a Mozilla mobilos fejlesztéseit irányítja, december közepére k ígérte a mobilos Firefox kiadásra jelölt változatának a megjelenését (ez az RC, azaz Release Candidate). A Mozilla nem támad teljes erőbedobással, a brózer eleinte csak az új Nokia N900 zsebszámítógépen lesz futtatható. Windows Mobilon jövőre jelenik meg, az androidos verzió fejlesztését pedig nemrég kezdték el.

A mobilos Firefox nagyon hasonlít a számítógépeken futó Firefox 3.6-ra, mert ugyanarra a kódra épül. A kapcsolatot erősíti, hogy a Weave nevű kiegészítővel elméletileg szinkronban lehet tartani a mobilon és a pc-n lévő könyvjelzőket, jelszavakat, sőt még a megnyitott böngészőfüleket is. A Firefoxra több mint 30 kiegészítőt telepíthető, ilyen például a hirdetéseket blokkoló AdBlock Plus és a No Script.

Erre a két kiegészítőre nagy szükség lesz, mert a Firefox bétaváltozata még a Nokia N900 erős hardverén is iszonyúan lassú, ha az Index.hu reklámokkal tarkított nyitóoldalát töltjük be rajta. Az oldalt 30-40 másodperc alatt tölti be, és ezután is hosszú másodpercek alatt lehet csak lejjebb gördíteni. Reklámok nélkül megy minden, mint a karikacsapás, feleannyi idő alatt betöltődött az Index.

Firefox Mobile

Kipróbáltam a Weave szinkronját, de egyelőre nem működött jól: a mobilos Firefox azt hazudta, hogy nincs szinkronizálható tartalom, pedig öt perccel előtte kézzel szinkronizáltam a pc-s böngészőt a Weave szerverével.Remélem a végleges változat jobb lesz a bétánál, mert jelenleg az N900 eredeti böngészője, ami szintén a Firefox kódjára épül, sokkal gyorsabb és használhatóbb.

A több jobb?

Természetesen sok műszaki újdonság van a Firefoxban, például össze tudja kötni a weboldalakat a telefonba épített GPS-szel, így például könnyebb lesz megtalálni a közeli éttermeket.

Jövőre belekerül a többujjas vezérlés támogatása, a mobil kamerájának a vezérlése, és a WebGL gyorsítja majd a 3D grafikákat. A könyvjelzőket szinkronizáló Weave már nem kiegészítő lesz, hanem beépítik a böngészőbe,  és gyorsabban futnak majd a JavaScript programok.

Kérdés, hogy ha a Firefox bétája a Nokia csúcsgépén küzd az animált reklámokkal, akkor milyen erős hardver kell majd az extrákkal kibővített böngésző futtatásához.

A Vodafone menedzsere lett a Twitter első ismert magyar áldozata. Mint megírtuk, a T-Mobile a pénteki leállása alatt nem tudott kommunikálni, így egész délelőtt fogalma sem volt az országnak arról, hogy a szolgáltató hálózatán miért csak akadozva lehet telefonálni. A T-Mobile egy Twitter-üzenetben közölte: "A hálózati problémával kapcsolatban lesz hivatalos tájékoztatás. Türelmeteket kérjük!"

Frappánsan reagált erre a Vodafone hivatalos Twitterét kezelő marketinges: "OK, csörögjetek ránk ;) RT"

Gondolom a poént nem kell elmagyarázni senkinek, ezúton is köszönjük a Vodafonnak a szórakoztató perceket. Még a Google hirdetéseiben is megjelent, hogy a leállás alatt Vodafonnál lehet telefonálni.

Óvatosnál is óvatosabb

A Vodafone délután hivatalosan közölte, hogy nincs köze a válaszokhoz. Viszont szívesen adnak segítséget a T-Mobile-nak.

Először azt hittem, hogy ez is a poén része. Nyilvánvaló, hogy a T-Mobile a hálózata közelébe sem engedi a rivális Vodafone embereit, még akkor sem, ha segítenének. A vállveregetés ilyenkor nem segít, de a Vodafone Twitteres válasza talán egy fanyar (na jó: igen fanyar) mosolyt kicsalt a T-Mobile kommunikációs gárdájából. Egy null oda, visszakapjátok - gondolhatták a T-Mobile sajtósai.

Aki figyeli az amerikai mobilszolgáltatók hirdetéseit, ennél sokkal élesebb támadásokat láthat, nemrég például a Verizon ment neki az AT&T-nek, és a balhé a bíróságot is megjárta. A megtámadott AT&T végül inkább visszavonult.

A Vodafone úgy értékelte, hogy a twitterező menedzser engedély nélkül és sportszerűtlenül nyilatkozott a versenytárs problémájáról. A viselkedése ellentétes a tisztességes versennyel, és úgy ítéltük meg, hogy ezért elbocsátás jár, mondta az Indexnek Suba János a cég kommunikációs igazgatója.

Magyarországon és az Európai Unióban jó az infrastruktúra, mondta Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. Szerinte a politikának most már főleg a tartalomszolgáltatás segítésével kell foglalkoznia, mert még mindig sok embert nem érdekel az internet. Közben persze meg kell teremteni a következő európai sikertörténetet, a 4G-s szolgáltatást.

Fontos időszakot zárt le az Európai Unió, amikor két év munka után minden szinten elfogadták az új hírközlési keretrendszert, valamint több más fontos lépést. Ezzel egységesebbé vált az európai távközlési piac, jövőtálló lett a szabályozás, és megteremtődött a negyedik generációs mobilhálózatok alapja.

Nagy siker, hogy az összes európai ország támogatta a digitális televíziózás bevezetésével felszabaduló frekvenciasáv felszabadítását, mondta Pataki Dániel. Ebből ugyanis egy 72 MHz szélességű sáv akár a negyedik generációs mobiltechnológia, az LTE bevezetésére is felhasználható lesz. Ez lehet az EU következő sikertörténete, ha ugyanúgy sikerül világszerte elterjeszteni, mint a most több milliárd ember által használt gsm-et.

A következő időszak európai szinten a szabályozásban csendesebb lesz, hiszen most kezdődik az a 18 hónapos időszak, amikor a tagállamok a saját jogrendjükbe ültetik át a most meghozott szabályokat , emellett ebben az időben áll majd fel az új európai távközlési hatóság is, immár várhatóan az új biztos, Neelie Kroes irányításával.

A következőkben pedig nem elsősorban  az infrastruktúra szabályozásán lesz a fókusz, hanem a tartalmakon és a fogyasztókon.

Pataki Dániel szerint Európa és Magyarország is nagyon az infrastruktúrára koncentrált az elmúlt időszakban, de hiába van viszonylag nagy kapacitású szélessáv az otthonokban elérhető áron, ha a fogyasztók jelentős része nem használja ezeket a szolgáltatásokat, ha nem érdeklődnek az internet és az internetes lehetőségek iránt.

Ezt  a helyzetet mindenképpen kezelni kell, hasznos és motiváló tartalmakkal, oktatással.

Még mindig a sáv

Magyarországon viszont most a legforróbb téma még mindig az infrastruktúra, ezen belül is a GSM-szolgáltatásra használt 900MHz-es sáv újrahasznosítása. Az EU ugyanis már megengedi, hogy ezen a frekvencián is működhessen 3G, és így olcsóbban lehet hálózatot építeni.

Ezzel kapcsolatban Pataki Dániel elmondta, hogy a következő időszakban sok frekvencia  áll majd a szélessávú technológiák rendelkezésére, hiszen a 900MHz-en és a digitális tévé bevezetésekor felszabaduló 800MHz-en kívül még a 2,6 GHz-es tartományban is lesz szabad frekvencia. Viszont ezzel egy időben a mobilnet sávszélessége és vele együtt az  igények is nőnek. Az NHH feladata egy stabil, kiszámítható szabályozási terv megalkotása, ami továbbra is fenntartja a versenyhelyzetet.

Nagyon sok feladata van a magyar kormánynak és az NHH-nak, a frekvencia használatát ugyanis a szomszéd országokkal is egyeztetni kell, emellett át kell tekinteni a hazai frekvenciadíjak rendszerét is és az egyes blokkok távközléspiaci szerepét és lehetőségét.

Pataki Dániel szerint a mostani frekvenciadíjrendszer egy korábbi távközlési világban alakult ki, és változtatásra szorul, mert a jelenlegi modell nem ösztönzi kellően a szélessávú hálózatok fejlesztését, ez pedig nem segíti elő a növekedést, a vidéki területekre való benyomulást. Az NHH ezért azon gondolkozik, hogy miként lehet kiszámítható, a beruházásokat és a fenntartható versenyt ösztönző díjstruktúrát kialakítani.

Tíz évre szóló kutatási stratégiát készített a magyar mobiltechnológiai cégeket tömörítő Mobilitás és Multimédia Klaszter. A terveket kedden mutatják be a Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatalnak (NKTH), és nem mellékesen olyan nemzetközi befektetőknek, akik úgy 50 milliárd forintnyi tőkét képviselnek. Lemák Gábor, a klaszter igazgatója elmondta, hogyan készülnek 2020-ra.

Több mint hatvan cég tagja a klaszternek, hogyan lesz ebből közös statégia?

A gazdasági válság közepette nehéz megmondani, hogy 2020-ig minek kell megtörténnie. Nem vagyunk hozzászokva. Bármennyire is a magyar mobiltechnológiai cégek krémjéről van szó, egy kezemen meg tudom számolni, hogy a 62 tagból mennyinek van két évnél hosszabb időre szóló stratégiája. Naivan azt hittük, hogy összeülünk, a nagyok megmondják, hogy mi a jövő, a kicsik megmondják, hogy tudnak-e csatlakozni. Ehhez képest a legtöbben a napi túlélésre vannak felkészülve, hogy holnap kifizetik a Mancikát.

Mi ennek az oka?

Lemák Gábor (fotó: Barakonyi Szabolcs)

Ma Magyarországon nem létezik a vállalkozói kultúra. A vállalkozások valószínűleg több mint 90 százaléka lelkesedésből létrejön, megcsinálják az ötletet, de megáll a sztori, amikor ezt el is kellene adni. Nincs hasznosítás, mert nem értünk a piacelemzéshez. Rengetegen jöttek, hogy van egy ötletük, és sokszor meg kellett kérdezni: a Google.com-ot ismered? Beírná legalább magyarul a keresőkifejezéseket, egy csomó magyar cikket kapna, hogy az ötletet már nem kell feltalálni. Vagy ha mégis szétnézett, akkor nem tudja megmondani, hogy mennyi pénzre van szüksége. Rávágja, hogy százmillióra, de azt nem tudja megmondani, hogy miért.

Csak ezek után jön a kérdés, hogy miként tervezi a következő két évet, amikor megjelennek a versenytársak is, és lemásolják. Meg kell tudni mondani,  hogy mitől fogsz túlélni, és nem három hónapos sztorivá válni, mint egy zenei album. Sajnos nem jött létre az az intézményrendszer, ami a világpiacra tudna kipörgetni magyar sikereket. Az elmúlt öt évben 40 milliárdot osztottak ki regionális tudásközpontoknak, és nincs világpiaci eredmény.

Ezért ilyen távoli időpontra, 2020-ra határozták meg a célokat? Kell idő, amíg egyáltalán képesek leszünk 5 éves stratégiát készíteni?

Négy év alatt nem lehet semmit sem csinálni. Az izraeli technológiai inkubációs program, ami a második legjobb a Szilícium-völgy után, 8 évig veszteséges volt. Két évvel ezelőtt még nem volt MM Klaszter. Az egész irodát, menedzsmentet 100 millió forintból finanszíroztuk, felét a tagok, felét az állam fizette. Most 10 olyan nagy projektünk van, aminek a teljes értéke 4 milliárd forint, ennyibe kerül a megvalósításuk. Nagyon remélem, hogy újabb 2 év alatt eljutunk oda, hogy ebből a 10 projektből 8-at sikeresen megvalósítunk, és sikeres lesz, piacra lehet vinni. Az utána a következő két évben ebből szeretnénk elérni 10 milliárdos árbevételt. Ez 6 év, ennyire szükség van.

Lehet jövőbiztosan tervezni? Rengeteg más ország kutatói dolgozhatnak hasonló projekteken.

Azt vettük észre, hogy 2020 nagyon közel van. Az Európai Unió, bármennyire is bürokratikus és lomha, egy valamit jól csinált. A Future Emerging Technologies programban összegyűjtötte azokat az alapkutatásokat, amiket ma kell elindítani, hogy 10 év múlva termék legyen belőlük. Amikkel megverhetjük USA-t, Japánt. Megnézték, hogy miben vagyunk a legjobbak, és ezeket elkezdték finanszírozni. A stratégia megalkotásakor mi is megnéztük, hogy az EU a milyen programokba fektetett súlyos eurómilliókat, ilyen például az agyinterfész, a kontextustudatos technológiák. Aki az iparágunkban nem veszi figyelembe a FET-et, az széllel szembe pisil, és ez vagy bejön, vagy nem. Az esetek többségében nem jön be.

Ezen belül kell olyan területeket keresni, amit még nem vittek el mások?

Nem tudunk mást csinálni, innen nem tudjuk alakítani a fő irányzatokat, a mainstreamet. Nézni kell, hogy a világban meghatározó kutatóhelyek, mint az MIT, vagy az ázsiai fejlesztőközpontok min dolgoznak, és a tudományos disszertációkból ki kell találni, hogy merre megy az USA, Kína, Japán. Ez nagyon kemény meló, viszont megkerülhetetlen. Nekünk azt kell keresni, hogy mivel mehetünk oda a svédekhez, milyen pici részre tudjuk azt mondani, hogy ebben jobbak lehetünk, és hozzá tudnánk adni a tudásunkat.

Egy éve feltették ezt a kérdést a svédek, erre Magyarország adott egy több oldalas anyagot arról, hogy mi találtuk fel az infokommunikációt, és hogy mi mindent tanítunk az egyetemeken. Na ekkor kiestünk. Nem tudtuk megmondani, hogy Magyarország miben jó. Mindent finanszíroztunk, a repülőgépgyártástól a kompzit anyagok feltalálásán át a géntechnológiáig.

Minden egy kicsit beindult, és kihullottak az életképtelen dolgok?

Az a gond, hogy mindenkinek kevés pénzt tudtunk adni, ezzel fragmentálttá vált a finanszírozási politika. Erre tavaly kitalálta az állam, hogy legyenek húzóágazatok, és az NKTH a platfomok közül kiválasztotta a legjobbakat. Végre eljutottunk oda, hogy meg tudjuk mondani, miben vagyunk jók. Mi is azzal kezdtünk foglalkozni, hogy mi az a kicsi, amiben a saját területünkön belül jók vagyunk. Voltak például prototípusversenyek is, ami olyan mint a Megasztár. A fejlesztő tíz percben elmondhatja, hogy mi a terve, és a fejesek elmondják, hogy mehet-e a következő fázisba. Négy prototípus eljutott oda, hogy közösen hasznosítják, háromnál pedig már van szerződés is.

Ezeket mikor láthatjuk kész termékként?

Már zajlik a tesztelés, az egyiket idén év végén bevezetik.

Ez a prototípusverseny végül nyilvános is lesz, mint a tévés Megasztár, és bevonják a társadalmat is a fejlesztésbe? Ilyesmiről is van szó a stratégiai összefoglalóban.

Ma a fejlesztők a pénzosztóhoz mennek kilincselni, aki néhány hónap múlva talán utánajár, hogy mi lett az ötletből. Erre kap egy papírt vagy egy cd-t, valami forráskóddal, és vakarhatja a fejét, hogy ez hogyan működik. Hol a termék? Na, az nincs, csak valami alfa verzió. Ezt el kell törölni. Azt szeretnénk, hogy ne adjanak előre pénzt. Működő dolgokat, béta verziókat díjazzanak.

Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, példának jó az Xprize. Ebben először 10 millió dollárt adtak az első magánűrhajósnak, és kellett 10 év, hogy megvalósuljon. Nem lapátolták a pénzt egy kutatóközpontba, hanem annak utalták át a pénzt, aki végül megcsinálta. Iszonyúan sokan rámozdultak, és mi lett az eredménye? Most már van tíz hasonló díj, a Google is beszállt.

Ezt akarjuk megvalósítani kicsiben?

A mi méreteinkhez igazítva, egy-egy meghatározott területen. Már látjuk, hogy mik az előnyeink, milyen területeken kellene megmozdulni. A verseny szólhat középiskolásoknak, egyetemistáknak, induló cégeknek is. Emellett kell nekik inkubációs intézmény is, ahová bemehetnek, segítenek nekik, és figyelmeztetik őket, hogy ezt majd el kell adni, kell marketing, üzleti terv. Ezen kívül kellenek pénzügyi igazgatók, akik gatyába tudják rázni a fejlesztőcégeket. Az ötletember kalandozik, eladósodik, nem tudja fizetni a számláit. A pénzügyi igazgató lecsupaszítja az álmodozást, és elmondja, hogy mennyi pénzből kell megcsinálni.

Vannak alulról jövő kezdeményezések is, mint a Fogasház, AKKU, Tűzraktér. Ezeket az Y generáció rakta össze, és nem magyar találmány, a világon mindenhol jól működnek. Ezekben a feltalálók és a művészek egymást segítve maszatolnak. Nagy dolgokat még nem raktak le, de nem szabad bántani, jó kezdeményezés.

És nyakunkon a Z generáció, akik már online videoszerkesztőt használnak, zeneszerkesztőt, és így kommunikálnak egymással. Ők már nem fognak versesköteteket bújni, de készítenek egy animált montázst, és azzal mondják el a másiknak, hogy szeretik. Halvány fogalmunk sincs, hogy ez a generáció milyen dolgokat fog lerakni, de nekik kell termékeket fejlesztenünk. Legszívesebben már az óvodába bevinnénk a Lego Mindstorms robotprogramozást. A lényeg a kreativitás, hogy a fiatalok új technológiákban tudjanak gondolkodni. Természetesen erősíteni kell a reáltudományokat, a PhD képzést, és meg kell adni az infrastrukturális hátteret.

Mennyi pénz kell minderre?

2010-2015 között körülbelül 12 milliárdot kell elkölteni, hogy 2020-ra legyen egy-két magyar hightech termék. A teljes magyar költségvetésben ez semmi.

Mik azok az irányok, ahol lehet esélyünk nagyot dobbantani?

Már majdnem mindenkinek olyan telefonja van, ami tele van szenzorral, mindegyikben van kamera, fényérzékelő, terjed a gps és a mozgásérzékelők. Öt év múlva még több ilyen telefon lesz, és az egész világ be lesz szórva szenzorokkal. Iszonyatos mennyiségű adat keletkezik, és ezeket az adatokat fel kell dolgozni. Ebben világelsők vagyunk,a Gravity például nemzetközi szinten az élen teljesített.

Nem hiányzik egy nagy multicég, aki kiviszi a magyar fejlesztést a világba?

Nem állunk rosszul, nemrég csatlakozott hozzánk a Nav n Go, amelynek vannak jó kapcsolatai. Be lehet jutni a nagyokhoz. Az a lényeg, hogy nem a levegőbe beszélünk, hogy majd mi fejlesztjük le a netbook 3.0-át. Sokan mondanak ilyet, aminek nincs alapja. Szerényen meg kell mondani, hogy mire vagyunk képesek, mit tudunk. Egy ilyen projektet kell végigcsinálni, egyszer kell nagyot dobbantani. Tudjuk, hogy bicskánk van és a dzsungelbe megyünk, de nagyon lelkesen.

A Magyar Telekom hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy a hiba mértéke nem haladta meg a vállalt 99,8 százalékos rendelkezésre állási mutatót, ezért nem keletkezett kötbérfizetési kötelezettség. A Magyar Telekom az általános szerződési feltételeiben a probléma jellegének megfelelő hiba kijavítására vállalt határidőt nem lépte túl.

Pataki Dániel, a hatóság elnöke elmondta: az ászf alapján 6-7 eset is vonatkozik a szolgáltatás ideiglenes szüneteltetésére és a hálózati hibákra, ezért egyelőre nem tud többet mondani az esetről. Mivel egy ilyen leállás nagyon sok ember életét megkeseríti, az NHH egyeztetést kezdeményez a szolgáltatókkal arról, miképpen lehet a legjobban kezelni egy ilyen üzemzavart.

A Magyar Telekom az MTI-nek azon kérdésére, hogy összesen hány előfizetőt érintett az üzemzavar, nem tudott pontos számot mondani, mivel a hiba nem állt fenn folyamatosan, és bizonyos, elsősorban a hálózaton belüli hívásokat érintett. Közölték, hogy az ügyfélszolgálat a probléma észlelését követően azonnal megkezdte a tájékoztatást, de a hiba tartalmának, kiterjedésének pontosítása időt igényelt.

Az NHH két hét múlva tájékoztat a részletekről.

Pénteken hívásindítási problémák voltak a Magyar Telekom mobilhálózatában - elsősorban a hálózaton belül -, ami csak délutánra szűnt meg. A T-Mobile előfizetői pénteken azt tapasztalták, hogy a hívott fél nem elérhető, mintha ki lenne kapcsolva, így sok esetben a hangposta jelentkezett be. Átmenetileg zavar volt az sms-ek továbbításában is. A Magyar Telekom a fennakadásokat kora délután egy előre tervezett éjszakai munka során keletkezett váratlan szoftverproblémával magyarázta.

A Telekom pénteki közlése szerint minden szükséges lépést megtett, és a hálózati hibából eredő kötelezettségeit is megvizsgálta. Bár a szolgáltatás kiesése miatt kötbérfizetési kötelezettsége nem áll fenn, az ügyfeleknek okozott kényelmetlenség miatt előfizetőnként 10, hálózaton belül lebeszélhető percet biztosít díjmentesen.

Az NHH októberi adatai szerint 11,696 millió mobil ügyfél volt Magyarországon, ennek 44,28 százaléka, csaknem 5,2 millió volt T-Mobile előfizető.

Egy modern embernél legalább két olyan hordozható eszköz van, amivel eléri az internetet. Menet közben böngészhetünk játékkonzollal, netbookkal, laptoppal, mobillal és médialejátszóval, vagy novellákat tölthetünk le a könyvolvasóra. Csakhogy nem használhatjuk több SIM-kártyán ugyanazt a korlátlan mobilnetes díjcsomagot, és a gyártók is inkább a wifit részesítik előnyben. Ha egyetlen előfizetéssel, de több kütyüvel akarunk netezni, akkor muszáj közbeiktatni valamit.

Ideális jelölt erre a feladatra a Novatel MiFi, ami öt másik eszközt tud ellátni hozzáféréssel, és saját akkuja van. Négy órán át bírja a terhelést, és körülbelül 40 óra készenléti időt biztosít.

A Mifi felcsatlakozik a mobilnetre, míg a laptop, a mobil és a többi kütyü wifin csatlakozik a Mifire. Ez sokkal egyszerűbb, mint a bluetooth, mert nem kell párosítani és hitelesíteni a hálózat tagjait, és a Windows sem akar eszközmeghajtót telepíteni. Beírjuk a laptopon a kódot, és máris van internet.

Van WEP-WPA2 titkosítás, és lehet kód nélkül is nyomulni, amennyiben nem gond, hogy a villamoson még négyen ezzel a hozzáféréssel fészbukolnak majd. Tapasztalatból mondom: modern embertársaink azonnal megtalálják a szabad hotspotot és rácsatlakoznak.

A Mifi nem lassította a hozzáférést, a Pannon hálózatán átlagosan 3,28 megabites letöltési sebességet és 1,14 megabites feltöltést mértem, 101 ezredmásodperces késleltetéssel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a kütyüvel lehetett játszani a World of Warcraft online játékban, és a mobilos böngészés sem lett érezhetően lassabb. A Mifit a Pannon árulja, egy éves Éjjel-Nappal Flexi előfizetéssel 40 ezer forintért.

Pénzégetők

Mobilból is lehet hotspot, és a legegyszerűbb megoldással a HTC vadonatúj Touch HD2 mobilján találkoztam. A 180 ezer forintos okostelefon pár kattintással hotspottá alakul, és máris lehet szörfölni a netbookon vagy a laptopon. Ezzel a telefonnal átlagosan 2,51 megabites letöltési sebességet és 1,04 megabites feltöltés mértem, ugyanolyan késleltetéssel.

A mobilos megosztás nem újdonság, a Nokia E51-emen fél éve használom a JoikuSpot nevű szoftvert, ami a Symbiant futtató mobilokat alakítja át hotspottá. Innen tudom, hogy a szoftveres megoldások használatakor nem szabad otthon felejteni a töltőt, mert gyorsan lemerül az akku, amit a kis kijelzős, alkalmi mobilnetezésre készítettek fel. A mobil ráadásul nem vágható zsebre, mert eléggé felforrósodik.

A Joiku fejlesztői itt nem álltak meg, már készül az új JoikuBoost, amivel lazán elszórhatjuk minden pénzünket mobilnetezésre. A szoftver a mobilos hotspot ötletének pont a fordítottja, mert nem egy eszköz ad többnek hozzáférést, hanem több eszköz egynek. Ezzel a szoftverrel akár öt mobil láncba köthető, tehát ha van öt mobilnetes előfizetésünk, akkor mindet egyszerre használhatjuk, és (elméletileg) összeadódik a sávszélességük.

Drágán gyorsítják a netet

Két mobilt kötöttem össze, egy Nokia E51 Pannonon, egy Nokia E97 T-Mobilon kapcsolódott a netre. A béta állapotú program nagyon kezdetleges, ugyanis csak 1,7 megabites letöltési sebességet és 0,5 megabites feltöltést mértem, aminél az E51 még egymagában is jobb volt. Nagyon úgy tűnik, hogy nem ez lesz a mobilnet jövője, persze még kifejlődhet belőle a wifi jövője, majd ha a gyártók mindenbe SIM-kártyát raknak, mi viszont csak egyetlen eszközzel akarunk netre csatlakozni.

Most még csak papíron léteznek a Nokia új érintőkijelzős eszközei, amelyek az iPhone-hoz hasonlóan működnek, de legfeljebb egy évet kell várni a megjelenésükre. A Nokia egy befektetőknek tartott fejtágításon elmondta, hogy nem a Symbiannal vannak problémák, hanem annak a kezelőfelületével, ami nagyon pontos felismerés.

Symbian4

A Nokia még nagyobb lendülettel fejleszti tovább a Symbiant. 2010-ben ujjal vezérelhető (multitouch) érintőkijelzős mobilokat dob piacra, és csökkenti a legfontosabb funkciók eléréséhez szükséges lépések számát, írja az Engadget kütyüblog. Kedvenc zenéinket és videóinkat például a mostani nyolc helyett két érintéssel elérjük majd.

Háromszor gyorsabb lesz az interfész, mint a mostani symbianos csúcskészülékeknél, és eltávolítanak 350 utálatos, fölösleges és zavaró figyelmeztetést, amelyekkel most agyonvágják a felhasználói élményt.

Teljesen átalakul a portfolió, és jövőre búcsút mondhatunk a szokványos felépítésű, azaz 9 számgombbal vezérelhető mobiloknak. Most a Nokiák több mint fele ilyen, 2010 végére kevesebb, mint negyede lesz szokványos. Helyüket érintőkijelzős és qwerty gombos mobilok veszik át. A Nokiák negyede lesz egyszerre érintőkijelzős és qwerty-s.

A Nokia szerint 1996 és 2006 között túl magas árat fizetett az lcd-kijelzőkért, mert a gyártók összejátszottak. A mobilcég ezért pert indított a Philips, Samsung, Sharp, Toshiba, Hitachi, LG, Seiko Epson és a Chungwa Picture Tubes ellen. A Nokia közleményben tudatta, hogy kártérítést követel, de a várt összeget nem árulta el.

Nem a finn mobilcég találta ki az árkartellt, az LG, a Sharp és a Chungwa Tubes az USA igazságügyi minisztériuma által indított perben elismerte, hogy rögzítették az áraikat. Emiatt 585 millió dolláros büntetést kellett befizetniük. Az amerikai AT&T mobilszolgáltató is kártérítést követel a cégektől.

Elméletileg olcsóbbak lehetnek a mobilok, ha a gyártók alacsonyabb áron jutnak hozzá az alkatrészekhez, például az lcd-kijelzőkhöz. A Nokia akciójának azonban már nem lesz hatása a jelenlegi árakra. A lcd-kartell ugyanis 2006-ig működött.

A Nokia ügyvédhadserege igen elfoglalt mostanában, a cég nemrég az Apple-t is beperelte. Ebben az ügyben az állítják, hogy az iPhone sérti a szabadalmaikat, és az Apple nem fizet azok használatáért.

A Világgazdaság szerint az 1991-ben alapított linzi családi vállalkozás saját fejlesztésű készülékeit a világ 22 országában, főként Európában forgalmazza, és az idén a tervek szerint félmillió darabot ad el belőlük.

Eveline Pupeter-Feller, a cég tulajdonos-ügyvezetője szerint a következő két évben a négyszeresére nőhet az eladható mennyiség, mivel az európai népességen belül nagy ütemben nő az idősek aránya.

A cég által fejlesztett telefonok menü nélkül működnek, kevés funkcióval bírnak, kijelzőjük nagyobb, csengőhangjuk erőteljesebb, mint a más korosztályoknak szánt készülékeké. Az időseknek szánt készülékek termékfejlesztésére az Emporia 2010-ig mintegy 14 millió eurót fordít.

Érvénytelen, illetve nem létező IMEI-azonosítószámok miatt milliós nagyságrendben tiltottak le mobiltelefonokat Indiában hatósági parancsra a múlt éjjel. A beavatkozásra azért van szükség, mert a helyi hírszerző források vizsgálata szerint terrorista csoportok pontosan ilyen készülékekről vezénylik támadásaikat az ország területén. A 15 számjegyű, minden eszköz esetében egyedi IMEI azonosító (International Mobile Equipment Identity) hiánya lehetetlenné teszi a hívó fél vagy a telefon helyzetének meghatározását, illetve a hívásinformációkhoz sem lehet egyértelműen hozzáférni – közölték a hatóságok.

Az azonosító hiánya egyáltalán nem újdonság a világ második legnépesebb országában. Az érvénytelen vagy semmiféle IMEI-számmal nem rendelkező mobilokat helyben gyártják, vagy Kínából importálják. A márkajelzés nélküli eszközök olcsók, így nem véletlen, hogy becslések alapján körülbelül 25 millió gagyimobil forog közkézen Indiában. Ez a teljes értékesített darabszám akár 30 százalékát is jelenti. Minden hónapban több millió új előfizető csatlakozik a szolgáltatókhoz, ezzel az állam a világ leggyorsabban növekvő mobilkészülékes piaca.

Rengeteg előfizető panaszkodik a hatóságok lépése miatt, mivel az ügyfelek vásárláskor nem kaptak arról tájékoztatatást, hogy a készülékeknek feltétlenül rendelkezniük kell (érvényes) IMEI-számmal.

Kemény játékos a Google, és ha valóban piacra dobja a saját mobiltelefonját, akkor a világ legnagyobb cégei fogják egy pillanat alatt megutálni. Egy szemtanú már látta a készüléket, és a Google már vett magának telefonszolgáltatáshoz szükséges technológiákat.

Öles léptekkel menetel előre a Google a mobiliparban, és a keresőcégből viszonylag könnyen globális mobilszolgáltató lehetne. Az Android kezdetnek jó volt, de a pletykák szerint már készül a következő nagy dobás, egy saját márkanéven piacra dobott telefon. A Gizmodo kütyüblog megbízható forrásból úgy értesült, hogy valóban létezik ilyen mobil, és az Android új, Flan kódnéven ismert verziója fut a készüléken.

A következő hetekben Androiddal feltöltött mobilok érkeznek majd a Google főhadiszállására, folytatja a jóslást a Gizmodo. Ezek közt lesznek nagy érintőkijelzős mobilok, és egy laptop is. Nem a kijelző mérete a fontos, hanem a készülékeken elérhető szoftverek. Egy Ashok Kumar nevű elemző például azt ejtette ki a száján, hogy a mobilban erős grafikus csip lesz, ami fontos a minőségi játékok futtatásához.

Ezek elég merész találgatások, de a Google korábbi felvásárlásai jó alapot biztosítanak az ilyen pletykáknak. A Google az Androiddal szolgáltatásokat akar eladni, és egy területre még nem tört be: nincs saját mobilszolgáltatása. Viszont már megvannak az ehhez szükséges technológiái.

A 2007-ben felvásárolt GrandCentral 2009 márciusában született újjá Google Voice néven, ez egy USA-ban elérhető internetes telefonszolgáltatás. A Google Voice összeköthető a hagyományos telefonszámokkal, és sok extrával kiegészítették. A hangposta üzenetei például számítógépről is meghallgathatók, és a felvételek elmenthetők. A hívások országon belül ingyenesek, nemzetközi irányban is csak néhány centet kell fizetni. Persze csak félig ingyenes a Google Voice, az internetért ugyanis fizetni kell (ahogy a Skype esetében is).

Ezt a szolgáltatást jól kiegészíti a Google által nemrég felvásárolt Gizmo5, amivel a Google Voice más internetes telefonhálózatokkal is összeköthető.

A Times cikke szerint a Google a világon elsőként építhet ki olyan mobilcéget, amely a rendszer minden egyes elemét irányítja - hardvert, az operációs rendszert, a szolgáltatásokat, a telefonszámokat.

Valami azt súgja, hogy a közeljövőben ez nem fog megvalósulni. Ha a Google saját mobilt gyártana, akkor a rivális hardvergyártók nem állnának szóba vele, esetleg az Androidból egy mozdulattal kihajítanák a Google szolgáltatásait. Ha mobilszolgáltatást indítana, akkor a készüléke biztosan nem kerülne be a többi szolgáltató kínálatába, és a riválisok kétszer is meggondolnák, hogy bármilyen más androidos mobilra adjanak-e vásárlási kedvezményt. Irreális lenne elvárni, hogy egy másik szolgáltatót segítsenek talpra állni.

A Google szabályzata nem teszi lehetővé, hogy az Android hivatalos szoftverboltjában erotikus tartalmak is megjelenjenek. Csakhogy a nyílt operációs rendszerre nem hivatalos forrásból is lehet szoftvereket telepíteni, amit külön engedélyezni lehet a beállításoknál.

Tehát a Google igazából nem korlátoz semmit, és ennek köszönhetően tudott a MiKandi nevű cég pornószoftverboltot indítani.

Androidos pornószoftverbolt

A MiKandival ingyenes és fizetős tartalmak is elérhetők, és valószínűleg ország szerint válogatják a tartalmakat. Szigorúan szakmai szemmel megnéztük a kínálatot, és a két kategóriában - erotika, közösség - csak egy-egy ingyenes szoftvert találtunk. Ezzel szemben a Phandroid.com androidos híroldal képein hat kategória van, mind tele szoftverekkel.

Az egyik Magyarországon is elérhető program a Dildroid, amivel vibrátort lehet irányítani, és sms-ben lehet vibráló masszázst küldeni. A szoftverboltban elérhető leírás szerint az Android logóját föl-le húzkodva lehet elérni a megfelelő hatást. A másik a My iPlayground nevű szoftver, amivel pornóoldalakra lehet előfizetni.

Már az éles hálózaton tesztelik a várhatóan jövő nyáron megjelenő új iPhone-modellt, legalábbis erre utal, hogy több hálózati forgalmat figyelő szoftver is új, magát iPhone 3.1 néven azonosító készülékeket fedezett fel San Francisco körzetében.

Az Apple-nek szokása az iPhone-verziószámokat csak akkor megemelni, amikor az új telefon kereskedelmi forgalomba kerül, a jelenlegi legfrissebb modell, a 3GS először 2.1-es számozással került tesztüzembe. Ezt a mostani esethez hasonlóan vették észre idén januárban. Az Apple hagyományosan nyáron dobja piacra a telefon új verzióját, ehhez mérten reális lenne, ha most kezdték volna azt tesztelni a kereskedelmi hálózaton.

A pletykák szerint ezzel a verzióval fog az Apple szakítani az eddigi, egy szolgáltatóhoz kötött modellel (Európában több országban elérték ezt már, de Amerikában továbbra is az AT& T-é a kizárólagosság), és egyelőre annyi szivárgott ki a fő újdonságokról, hogy a beépített térképalkalmazást szeretnék erősen feljavítani.

Az iPhone jelenleg a Google Mapset használja a gps-es tájékozódáshoz, de a szolgáltatásai jóval gyengébbek, mint az Android, vagy a Motorola Droid navigációja. Pár hónapja az Apple felvásárolt egy online térképes alkalmazásokat fejlesztő céget, és visszadobta a Google ajánlatát, hogy a Latitude szolgáltatást építsék be a telefonba.

Szintén a szoftveres támogatás megerősítésére utal, hogy az Apple csúcskategóriás játékfejlesztőkkel tárgyal, hogy azok ne az App Store-on keresztül, külső fejlesztőként készítsenek iPhone-játékokat, hanem a céggel szoros együttműködésben dolgozva, eredeti, kimondottan a telefonra specializált játékokat írjanak, amelyek akár a szériatartozékként, alapban telepítve is megjelenhetnek a következő generációs iPhone-on.

Finnországban és Nagy-Britanniában elkezdték leszállítani az előrendelt  a Nokia X6 zenemobilokat. Ezen a Nokián van először kapacitív érintésérzékeny felület, tehát a 3,2 hüvelykes kijelző érzékenyebben reagál a csupasz ujjak érintésére, mint a korábbi, rezisztív érintőkijelzők.

A csúcskészülékben 32 gigabájtos háttértár, 5 megapixeles kamera, tévékimenet, és multimédiás feladatokra felkészített interfész van. Mindez 450 euróba kerül, de az árban benne van a Nokia korlátlan zeneszolgáltatása is.

Egyre nagyobb adatforgalmat generálnak a mobilnetezők, októberben összesen 978 ezer gigabájt adatot mozgattak meg a hálózaton. Az egy főre jutó adatforgalom a szeptemberi 1,43 GB-ról októberre 1,56 GB-ra nőtt. Ezzel egy időben az előfizetői kör is bővült, 767 ezerről októberben 803 ezerre nőtt az ügyfelek száma.

Persze nagyon sokan nem használják az előfizetésüket: az aktív, tehát az utolsó három hónapban adatot forgalmazó kártyák száma csupán 627 ezerre nőtt az előző havi 605 ezerről.

Ha a felhasználóknál lévő SIM-kártyák számát vizsgáljuk, akkor a T-Mobile piaci részesedése a szeptemberi 47,11 százalékról 46,70 százalékra a Vodafoné pedig 27,44 százalékról 26,61 százalékra csökkent, míg a Pannoné 25,45 százalékról 26,69 százalékra nőtt. Ha viszont az aktív kártyákat nézzük, akkor a Pannon részesedése 24,19 százalékról 24,74 százalékra nőtt, míg a T-Mobile részesedése 48,68 százalékról 48,59 százalékra, a Vodafoné pedig 27,13 százalékról 26,66 százalékra csökkent.

Az adatforgalom alapján a T-Mobile piaci része az egy hónappal korábbi 43,30 százalékról 44,30 százalékra, a Pannoné 23,10 százalékról 24,09 százalékra nőtt, míg a Vodafoné 33,93 százalékról 31,61 százalékra csökkent.

Októberben a T-Mobile ügyfelei a szeptemberi 372 ezer GB után 433 ezer GB adatot forgalmaztak. A Pannon ügyfeleinek forgalma a szeptemberi 200ezer GB-ról 235 ezer GB-ra emelkedett, míg a Vodafone ügyfeleinek forgalma 294 ezer GB-ról 309 ezer GB-ra emelkedett.

A forgalmazásban résztvevő  előfizetések alapján számított egy előfizetőre jutó adatforgalom mindhárom szolgáltatónál emelkedett. A Pannon esetében 1,37 GB-ról 1,52 GB-ra, a Vodafonnál 1,79 GB-ról 1,85 GB-ra, a T-Mobile-nál pedig a 1,26 GB-ról 1,42 GB-ra. A forgalmazásban résztvevő ügyfelekre jutó átlagos adatforgalom a szeptemberi 1,43 GB-ról 1,56 GB-ra nőtt októberben.

A szolgáltatók általános szerződési feltételeiben (ÁSzF) szereplő, eltérő garantált le- és feltöltési sebességek alapján készült lefedettségi térképek az NHH weboldalán érhetők el.

Mobilszolgáltatásokra is kiterjesztették az online pornó elleni kampányt Kínában. A közbiztonsági tárca illetékese közölte, hogy a szankciókkal záruló, szervezett vizsgálatok az év végéig tartanak, mivel a mobiltelefonról elérhető pornószájtokat gyakran nehezen követhető láncolatban, külföldi források alkalmazásával jelenítik meg, ami nehezíti a hatóságok munkáját.

A célterületek Sanghaj és Peking, illetve Kuangtung, Csöcsiang és Anhuj tartományok, mert ezeken a területeken van a legtöbb regisztrált wapszájt.

A wapos pornóval kapcsolatos bejelentések száma egyre növekszik. Eddig 1200 embert vettek őrizetbe, és hétezer weboldalt, illetve online rovatot zárattak be. Közülük 586 volt mobilos portál.

Néhány hete a Google is betört a navigációs piacra a Maps Navigation szoftverrel, ami eleinte csak az Android 2.0-ás verzióján volt elérhető. A Google most az 1.6-os verzión is elérhetővé tette a műholdas navigációt, igaz, még mindig csak az USA területén.

Sajnos nem mindegyik funkció működik, az 1.6-os verzióban például nem használható a "navigate to" hangutasítás. Vannak azonban rétegek, amelyekkel különféle adatok - például a Wikipedia cikkei - helyezhetők el a térképen.

Az új szolgáltatás béta állapotban van, tehát számítani lehet hibákra.

Megjelent az iPhone-ra az első kártékony féreg, ami hátsó kaput nyit a multimédiás mobilon. A rosszindulatú program észrevétlenül terjed, egyedi azonosítót ad a készüléknek, és összeköti azt egy litván szerverrel. Eltávolítását azzal akadályozza meg, hogy átírja a készüléken a rendszergazda jelszavát.

Akkor érdemes fertőzésre gyanakodni, ha az iPhone a megszokottnál gyorsabban lemerül, miközben wifire csatlakozik. Ilyenkor ugyanis a féreg nagyon sok online kapcsolatot létesít, azaz aktívan használja a hálózati erőforrásokat.

Popsztárból bankrabló

Az első iPhone-féreg még viszonylag ártalmatlan volt, csupán a 80-as években híressé vált Rick Astley fotójával riogatta a felhasználókat. A második, nemrég megjelent féreg azonban lenyúlja a szöveges üzeneteket, és van benne egy szkript, ami a bankok által kiküldött mTAN azonosítókat keresi meg. Ezt az egyszer használható azonosítót sms-ben küldik el a bankok, amikor az ügyfél be akar lépni a webes banki rendszerbe.

A régi és az új féreg is csak a feltört iPhone-okon terjed, amelyeken elérhető az SSH, és nem változtatták meg a root jelszót. A féreg magától terjed, a hálózaton át felismeri a támadható mobilokat, és észrevétlenül feltelepül rájuk. Az SSH arra jó, hogy távolról is be lehessen jelentkezni a rendszerbe. Általában rendszergazdák használják, akiknek így távolról tudják kezelni a rájuk bízott rendszereket. Ők biztosan tudják, hogy tilos meghagyni a gyári jelszót.

Az informatikai biztonsággal foglalkozó szakértők mindenkinek azt javasolják, hogy telepítsék vissza az iPhone gyári operációs rendszerét.

Többen megismerhetik a Google operációs rendszerét, mert a szolgáltatók kínálatában olcsóbb androidos mobilok is megjelentek. A keresőcégnek ez fontosabb lehet, mint a top kategória meghódítása.

Egy évvel ezelőtt gyengén indult az Android, de gyorsan felvette a mobilipar tempóját. A nyáron megjelent HTC Hero meggyőzött arról, hogy a Google operációs rendszerének van helye a csúcskategóriában. Azóta egy újabb csúcskészüléken, a Motorola Droidon megjelent az Android 2.0, tele újításokkal. Néhány szakértő szerint ez a telefon képes lesz kirángatni a Motorolát a béka segge alól, ahová az elmúlt években lecsúszott.

De egyáltalán nem az a Google célja, hogy a Motorolát az élre emelje. A keresőóriás a mobilipart akarja térdre kényszeríteni, és ehhez nem a csúcson, hanem a középkategóriában, majd a legalsó szegmensben kell nagyot durrantania. Az jelent sikert, ha a Symbian, Windows Mobile és más mobil operációs rendszerek helyett az Android lesz az uralkodó.

Magyarországon két androidos mobil próbálja meghódítani az átlagos felhasználókat: a Samsung Galaxy Spica és a T-Mobile Pulse. A Samsung Galaxy Spica a nagyjából 95 ezer forintos induló árával (előfizetés nélkül) jelenleg közelebb áll a felső kategóriához, de az árak néhány hónap alatt több tízezer forinttal csökkennek. Az is segítheti a Galaxy Spica terjedését, ha a szolgáltatók is felveszik a kínálatukba. Erre van esély, mert ez az első magyar nyelvű androidos mobil.

A T-Mobile Pulse nevéből nem derül ki, hogy a Huawei gyártotta, a kínai cég ugyanis a megrendelő, a Deutsche Telekom utasításait követte, és csak T-Mobile logók vannak a műanyag borításon. Ez a mobil listaáron 77 ezer forint, de hűségnyilatkozattal körülbelül 50 ezer forintért elvihető.

Szépségszalon

Rugalmasan alakítható az Android, a mobilgyártók és a szolgáltatók könnyen a saját imidzsükhöz igazíthatják. A Samsung azonban nem tett túl sok egyedi elemet a Spicába, épp csak a legfontosabbakat. A dél-koreai mobilok szinte kivétel nélkül lejátsszák a DivX kódolású videókat, ezért nem meglepő, hogy a Spica is képes erre. Fontosabb, hogy a Samsung magyar nyelvű kezelőfelületet készített. A T-Mobile nem volt képes erre, pedig korábban az iPhone kapcsán is elmondták, hogy a magyar nyelvű kezelőfelület hiánya nehezíti az eladásokat.

A Spicából teljesen hiányoznak azok a saját gyártású programok, amelyek például a HTC Hero kezelőfelületét egyedivé teszik. Ez nem feltétlenül baj, mert a Google által kitalált kezelőfelület sokkal jobb, mint amit a Samsung erőltet, például a Jet nevű mobilján. Az Androidon is lehet apró programokat - widgeteket - helyezni a menübe, de van egy nagyon lényeges különbség. A Samsung más mobiljain a widgetek össze-vissza elhelyezhetők, átfedhetik egymást, kilóghatnak a kijelzőről. Totális káosz. Az Androidon viszont minden widgetnek konkrét helyigénye van, és ha nincs elég szabad hely, akkor nem rakható le. Minden rendben tartható.

Részben az magyarázza a Spica magasabb árát, hogy erős a hardvere. RAM-ból csak 128 megabájt került bele, de a processzora 800 MHz-es, ami érezhetően gördülékennyé teszi a használatát. A Samsung az apróbb részletekre is figyelt, a fülhallgató szokványos 3,5 milliméteres jacken csatlakozik a mobilhoz, és a gyári füldugasz is jó minőségű. A Spica jó minőségű anyagokból készült, az akku jól bírja a terhelést.

A világ rózsaszínben

A Samsunggal ellentétben a T-Mobile teljesen áttervezte az Android interfészét, és a dizájnerek gyakran merítettek az ecsetükkel a magentás festékesvödörbe. A főmenü hat kijelzőnyi területet foglal el, tehát kétszer több ikon, widget és névjegy fér el, mint a gyári Androidon. Saját ötletük az a virtuális gomb, amellyel a legfontosabb névjegyeket lehet elérni, és a programok menüjét is másképp kell előhívni: egy gombnyomással rögtön megjelennek az ikonok, és nem a kijelző aljáról kell felhúzni a menüt, mint a Google által tervezett rendszeren.

Hat kijelzőnyi felület, és a főmenü

Áttervezték az ikonokat, a böngésző természetesen a web'n'walk márkanevet kapta, és rögtön a T-Mobile portálja jön be rajta.

Rögtön az iPhone jutott az eszembe, amikor először a kezembe fogtam a Pulse-t. Ugyanakkora a kijelző mérete, felbontása, tehát a T-Mobile portáljait egyszer kell méretre optimalizálni. Hasonlóan lekerekített a formája, de kopogósabb műanyagból van. A processzora gyengébb, ettől a mobil lassabban reagál a parancsokra, mint a Spica.

A kisméretű jack csatlakozó önmagában még nem katasztrófa, mert a csomagban van egy átalakító. Sokkal nagyobb hiba, hogy egy gagyi műanyag lifegő izé védi a csatlakozót. Ha megvenném a mobilt, rögtön kitépném a helyéről, ne fityegjen ott semmi. Ugyanakkor jó ötlet volt megtartani a kijelző alatti irányítógolyót, ami az első androidos mobilon, a G1-en is van. Ez nagy segítség, amikor egy kézzel kell használni a mobilt, és szerintem kényelmesebb, mint a Samsung Spica négyirányú gombja.

Iparági szakértők szerint 2010 lesz az Android nagy éve. A barcelonai Mobile World Congress szakvásáron Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója is beszédet tart, és az óvatosabb becslések szerint is legalább húsz új mobilt mutatnak ott be az operációs rendszerükkel. Kíváncsian várom a januári CES-t is, mert - ahogy másfél évvel ezelőtt megjósoltam - nemcsak mobilokon lesz Android, hanem tévéken, set top boxokon, képkereteken és médialejátszókon is.