További Cyberia cikkek
Final Fantasy - A harc szelleme: a cselekmény világvége utáni tájakon pereg, űrhajókban, távoli bolygókon, a Földön. Egy-két jelenetsor New Yorkba kalauzol. Kihalt utcákat, néptelen tereket, romépületeket látunk. Hajdani nagyságunk mementóit, mindent túlvészelő tömböket, ikertornyokat.
A Város áll, s különösebb jövőbelátó készség nélkül jósolhatjuk, 2050-ben is állni fog - ikertornyok nélkül ...
Jóslatok: az utóbbi nyolc napban gombamód szaporodtak el az önkéntes Nostradamus-szakértők. Állítólag mindent előre látott, nincs katasztrófa, szörnyek évadja, amelyet ő ne vetett volna papírra. Úton-útfélen idézik, némileg módosítanak rajta, aztán még egy keveset, majd még egy csöppet, szinte észrevétlenül, s máris kibontakozik az 1500-as évek végén (napra pontosan) felvázolt 2001. Holnap talán azt is tudni véljük, hogy szeptember 11. A Próféciákban biztos a nyomára bukkanunk, csupán keresni kell. Minél homályosabb, minél jelképesebb, annál használhatóbb, tanulságosabb a szöveg - ugyanazok a sorok alkalmasint más tragédiákra is ráhúzhatók. (S ha nem Nostradamus, akkor ott a Jelenések Könyve, többértelmű kinyilatkoztatásban Szent Jánosnál sincs hiány.) Nem számít, hogy a tudós francia a kései reneszánszból indult ki, de az se, hogy az Apokalipszis Babilonja a "parázna" Római Birodalom.
Nostradamus-szakértők uszályában-árnyékában kártyavetők, tenyérjósok és számmisztikusok is színre léptek. Lám, lám, rájuk kellett volna hallgatni, ők bizony megmondták, felfedték a 911-es New York-i segélyszám valódi jelentését. Hogy előtte senki nem hallott róluk? Apróság, a próféciák általában utólag pontosak.
Elszabadult szörnyek
2001 - Űrodisszea: a világűrben vagyunk, David Bowman, az egyetlen túlélő a Jupiter irányába tart, a legénység többi tagja Hal, az elszabadult mesterséges intelligencia áldozata.
Mesterséges intelligencia, robotok és androidok, különös ember-gép hibridek, cyborgok és társaik egyre gyakrabban riogatnak. Fellázadnak ellenünk, öldöklő angyalokként pusztítanak, nem ismernek irgalmat. Kegyetlenek, irracionálisak, legalábbis a filmekben.
Miért ez a pszichózis? Miért sulykolják rendületlen hévvel, hogy a fejünkre nőnek, hogy leigáznak, hogy írmagunkat se hagyják? Miért félünk annyira az intelligens technológiától?
Hiszen nem attól kéne rettegnünk, ami még nincs, amit keretek közé zárhatunk, szabályozhatunk, programozhatunk. Mi magunk vagyunk a veszély, bennünk szunnyadnak a démonok.
Ostobaságnak és fanatizmusnak hívják őket.
Nincs az a csúcstechnológia, mely megvédene ellenük. Hiába modellezzük káosz- és hagyományos matematikai alapokon a jövőt, hiába készülnek naponta toptudományos prognózisok, egyszer csak előbukkan tizenkilenc - modelleket, prognózisokat semmibe vevő - papírvágó késekkel, konzervnyitókkal felfegyverzett lowtech fanatikus. Nem mesterséges intelligenciák, nem robotok és nem androidok, nem ember-gép hibridek, nem cyborgok. Emberlények, ember-véglények.
Jönnek vakon, mert még náluk is elvakultabb véglények küldik őket. Jönnek és pusztítanak "szent céljaik" érdekében, haláluk (s ártatlan ezrek halála) életük apoteózisa. Akárhol feltűnhetnek, akárhol lecsaphatnak: nincs arcuk, csak álarcuk, személytelen közkatonákként vegyülnek el a tömegben.
Egész életükkel a halálra, önmaguk és - főként - mások halálára készülnek. Érzelmeiket, képességeiket, tudásukat, ügyességüket a halálnak vetik alá. Hiába hirdetik mentoraik, hiába magyarázzák apologétáik a megmagyarázhatatlant, ők nem civilizációkért, nem vallásokért, nem elnyomott népekért, nem a szegényekért, nem a gazdagok ellen harcolnak, hanem a pusztítás és az önpusztítás perverz gyönyöréért. Általános félelemért, létbizonytalanságért, rossz közérzetért, recesszióért, gazdasági válságért, káoszért, rendőrállamért, középkorért. Vagy még azért sem: sohasem valamiért, mindig valami ellen.
Hálózatok
Láthatatlan szervezetekbe tömörülnek, a szervezetek behálózzák a világban, ha valahol egy fejet lecsapnak, újabbak nőnek helyette másutt. Furcsa hibridet képeznek: egyrészt mellérendelő tagozódásban működnek, mint a világháló, másrészt, hierarchikus struktúrákban fonódnak össze, mint a legrémisztőbb tekintélyuralmi rendszerek. Az individuum lényegtelen, kizárólag a (félreértelmezett, mert - az álmuszlim, fundamentalista diskurzus dacára - nem értékekért, de értékek ellenében önmeghatározó) közösség számít.
Történelmi modelljük a középkori asszaszinok terrorszervezete. A (francia assassin "gyilkos") szó arab eredetije (hászkhyon) "hasisevőt" jelent, az arabul "boldogítószer" hasist bevetés előtt élvezték a fiatal harcosok. Kellemesen elbódultak, gyönyörű ifjú hölgyekkel hancúroztak, napokon keresztül a Paradicsomban érezték magukat. Miután "visszatértek" a Földre, a beavatók elmagyarázták nekik, mindezt csak akkor érhetik el, ha hitükért vakon harcolnak is. Orvharcoltak: a vezetők politikai ellenfeleit, gyanútlan vallási méltóságokat, emírek hosszú sorát tették el láb alól. Távoli, egymástól független sejtekként működtek, követve a láthatatlan központból érkező utasításokat. Nem számított az emberi élet, a maguké se, a Paradicsomban úgyis hurik várják őket, miközben rettegésben tartották az egész Közel- és Közép-Keletet. Mindent, akár öngyilkosságot is a spirituális vezető útmutatásai szerint ...
Örökké égnek és cafatokra robbannak a gépeltérítők |
Örökké égnek és cafatokra robbannak a gépeltérítők.
Hétfőn a CNN már sugárzott reklámokat, kinyitott a New York-i tőzsde, a harmadik világháború csak az őrültek és paranoidok fantáziája, nem áll le a globalizáció, Colin Powell higgadtan, de kellő szigorral nyilatkozik, a világ nem őrült meg, eltérítésbiztos (automata) repülési technikákat terveznek a Szilícium-völgyben, az Egyesült Államok a terrorizmus elleni harcra összpontosít ...