Miklós
-7 °C
2 °C

Focizó robotok és klónviták

2002.07.01. 15:04
Júniusban is pörgött a cybervilág: már nemcsak botorkáló, ám két lépés után orra bukó, hanem környezetükkel (is) interaktív virtuális karaktereket fejlesztettek, Japánban robotokat állítottak ki, Cambridge-ben internet-agyon dolgoztak.
A NaturalMotion cég kutatói - felhasználva az angliai Oxford Egyetemen végzett kísérletek eredményeit - új módszert (Aktív Karakter Technológia) dolgoztak ki a filmek, illetve a játékok virtuális szereplőinek az animálására.

Okosabb játékfigurák

Számítógépes, interaktív karaktereik létrehozásában a mesterséges intelligencia-kutatásban alkalmazott neuronhálókat és egyéb optimalizáló módszereket (például a mesterséges evolúciót) alkalmazták.

Ellentétben a hagyományos számítógépes animációval, ahol a szereplők valamennyi mozdulatát előre kidolgozzák, az AKT segítségével az egész testet, így egyfajta (leegyszerűsített, a virtuális izomzathoz kapcsolt) agymodellt is szimulálnak, s az dönti el, miként reagáljon a karakter az adott helyzetben. Azaz sokkal életszerűbb, kevésbé kiszámítható a mozgása.

"Nem értjük, miért működik, de működik"

Az eredmények magukat a fejlesztőket is meglepték. "Hagyjuk, hadd végezze el az evolúció a munkát, aztán megnézzük. Nem értjük, miért működik, de működik" - nyilatkozta Torsten Reil, a NaturalMotion elnöke. Az AKT világpremierjére a júliusi Siggraphon (San Antonio, Texas) kerül majd sor.

Robotkezdőrúgás

Június 20-án, a japán Fukuokában megrendezett Robotrex 2002 kiállításon a RoboCup verseny kezdőrúgását Asimo, a Honda Motor robotja végezte el. A kiállításon számos kutató, tervező és fejlesztő vett részt. Legtöbbjük úgy látja, hogy a XXI. századi elektronikában a robotoknak ugyanaz a "vezető erő" szerep jut, mint az autóknak és a számítógépeknek a XX. században.

A hő korlátozza Moore törvényét

A Los Alamos Nemzeti Laboratórium tudósai szerint a hő előbb-utóbb korlátozó tényezőt jelent a Moore-törvény számára. 2010-re egyetlen chip egymilliárdnál több tranzisztort tartalmazhat, s ez azt jelenti, hogy ezer watt hőenergiát bocsát ki. Sokkal többet, mint egy atomreaktor, ha az eredményt négyzetcentiméterekre bontjuk.

A laboratórium jelenleg fejlesztés alatt álló harminc teraops kapacitású (különböző fizikai jelenségek, például az atomrobbanás teljes méretű, 3D-s szimulálására alkalmas) Q computere mintegy ötezer megawatt energiát igényel, az utána következő, száz teraopsos modell nyilvánvalóan még többet. Ezzel szemben, a százhatvan gigaops kapacitású, Transmeta chipeket használó Green Destiny hűtőrendszere mindössze öt kilowatt energiát fogyaszt.

Cambridge-ben e-mailben feltett kérdésekre válaszoló, illetve a site-ok között szörfölőket segítő mesterséges intelligenciaszerű "internet-agyat" (Metafaq) fejlesztettek ki. A rendszert először a Sony PlayStation-nél állítják csatasorba.

Genetikai agytérkép

A Kalifornia Egyetemen (LA) kutató Desmond Smith az agy genetikai aktivitását ábrázoló 3D-s "térképek" létrehozására alkalmas, "voxeláció" technológián dolgozik. Előrejelzése szerint mintegy öt év múlva lesz kész az egészséges ember agyát bemutató, nyolcezer voxelből álló genetikai térkép.

Ekkorra várható az egéragy háromszáz voxeles megjelenítése is. Ezt követően különböző agykárosodást szenvedett betegeket "térképeznek fel". Smith arra számít, hogy a teljes modellek segítségével az olyan betegségek, mint a skizofrénia, vagy az autizmus könnyebben kezelhetők lesznek.

Iránytű Alzheimer-kórosoknak

A Washington Egyetemen Henry Kautz irányításával az Alzheimer-kórosokat emberi asszisztens helyett segítő, kézi-szerkezeten, Aktivitás Iránytűn (Activity Compass, AC) munkálkodnak. A prototípus egy GPS-adóvevővel, vezeték nélküli modemmel ellátott palm. Használata viszonylag egyszerű: a beteg szokásait, mozgását ismerő AC képernyőjén az óhajtott helyet ábrázoló képre kell bökni, mire megjelenik a helyes irányt mutató nyíl. Távolabbi, öt évre tervezett cél az AC egyfajta mesterséges intelligenciává fejlesztése.

A Dél-kaliforniai Egyetemen az agy hippocampusának legfőbb funkcióit hardware-be "tömörítő" módszereken dolgoznak. A DARPA által támogatott projekt célja a kognitív betegségek, például az Alzheimer-kór, vagy az epilepszia hatékonyabb kezelése.

Klóneredmények

Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének tudósai, patkányokon kísérletezve, egérembriókból nyert őssejteket használva megváltoztatták a Parkinson-kór tüneteit. Egy másik tudós-team, a Minnesota Orvosi Egyetemen felnőtt emberi csontvelőből a test bármely szövettípusának létrehozására alkalmas őssejteket izoláltak. A két sikeres kísérlet megint felszította az emberi embriók gyógyászati célú klónozása körüli vitát.

Jön a nano

A Buffalo Egyetemen nikkelből néhány atom átmérőjű, nano-méretű, az adattároló-kapacitást ezerszeresre növelő, és már a jövő szuper-számítógépeit előrevetítő mágneses érzékelőt készítettek.

A Florida Egyetemen vékony szilikon-nanocsöveket tartalmazó, a rákellenes gyógyszerek hasznos és felesleges (vagy káros) összetevőinek elkülönítésére képes membránt hoztak létre.

"Nanotechnológia: nagy álmok, kis lépések" címmel jelent meg írás a BusinessWeek-ben. Alex Salkever, a cikk szerzője szerint a kővetkező öt évben főként a biotudományokban várható komoly előrelépés (diagnosztikai eszközök, érzékelők), tizenöt éven belül pedig komplexebb rendszerekre, nanoterápiás szerkezetekre számíthatunk.