Miklós
-7 °C
2 °C

Tanulmányok a Mátrixról

2003.04.04. 15:16
A Mátrix-trilógiában felmerülő filozófiai és vallási kérdéseket elemző tanulmányokat tartalmaz egy amerikai antológia. Cartagenában robotujjat, Los Angelesben agycsipet, a Stanford Egyetemen mesterséges szinapszist fejlesztettek. Míg Tucsonban a kvantuminformatika és a tudatosság kapcsolatát elemezték, addig Michael Shermer megfogalmazta a "klónozás három törvényét."
Taking the Red Pill: Science, Philosophy and Religion in The Matrix címen jelenik meg hamarosan egy izgalmas, különböző szerzők - tudósok, sci-fi írók, médiakritikusok, cyberguruk, futurológusok (Nick Bostrom, James Gunn, Robin Hanson, Bill Joy, Ray Kurzweil, Robert J. Sawyer, stb.) - tanulmányait tartalmazó, a sikeres film folytatását, második és harmadik részét kvázi-előkészítő, a moziban felvetett kérdéseket (is) elemző kötet. Szimuláció, szuperintelligencia, különösség, virtuális valóság, irodalmi hatások és előképek (a buddhizmustól, a képregényeken, a cyberpunk irodalmon keresztül Baudrillard szimulakrumjaiig) - néhány, a könyvben taglalt problémák közül.

Andrew Zolli az áprilisi Wired-ben (kissé ironizálva) két típusba sorolja a transzhumanistákat. Egyikbe az extrópiánusok, másikba a szingularitáriánusok tartoznak. Utóbbiak kedvenc tetoválása: Everybody Loves Raymond (Kurzweil).

Az arizonai Tucsonban március 15. és 19. között megtartott Quantum Mind 2003 konferencia résztvevői elsősorban a tudatosság és a kvantuminformáció / kvantuminformáció-technológia kapcsolatát, az agy és a kvantumfizika viszonyát elemezték.

Klóntörvények

Az Asimov-féle robottörvények mintájára, Michael Shermer, a Skeptic magazin szerkesztője (valamint az "Áltudományok szkeptikus enciklopédiájának" a főszerkesztője) kidolgozta a klónozás három törvényét: "1. Egy emberi klón emberi lény, ugyanannyira egyedi személyiség, mint egy egypetéjű iker. 2. Valamennyi, az ezzel a törvény szerinti és erkölcsi státusszal járó jog és kedvezmény megilleti. 3. Egy emberi klónnak ugyanaz a méltóság és megbecsülés jár, mint fajtánk bármely tagjának."

Robotkezek

Tooribio Fernandez Otero és Maria Teresa Cortés, a Cartagena Egyetem (Spanyolország) két tudósa "okos" polimer (polypyrrole) alapanyagú, elektromos áramra (a feszültség megváltozásával összhangban) reagáló, az érintés érzetével rendelkező robotujjat hoztak létre.

Mintha máris a Különvéleményt élnénk: a Microsoft mérnökei kézmozgással irányított - az MIT-n kutató Andy Smith szerint "a felhasználók többségének még túl radikális" - számítógépeket fejlesztenek. De (elkerülendő a csalásokat) speciális vonalkóddal ellátott "okos" fotóazonosító-kártyákon is dolgoznak. A Face Cert rendszer újdonsága, hogy a digitális arcképet a vonalkód (is) tartalmazza. Szintén Microsoft-projekt egy, a dolgozók munkahelyi mozgását, lokalizációjuk meghatározását célzó követőrendszer - adták hírül a Redmondban megrendezett TechFest krónikásai.

A Sony, a Sanyo és más high-tech vállalatok egy, 3D-s szabványokkal, biztonsági eljárásokkal foglalkozó konzorciumot hoztak létre. Céljuk, hogy az asztali, a hordozható computereken, illetve a mobiltelefonokon látható 3D-s képek, ilyen jellegű programok speciális szemüvegek és kiegészítő szoftverek nélkül is láthatók, futtathatók legyenek.

Az egyre dinamikusabban fejlődő két elosztott számítógépes technológia, a grid-számítás és a P2P jövőbeli elkerülhetetlen konvergenciáját veti fel Ian Foster (Chicago Egyetem) és Adriana Iamnitchi (Argonne Nemzeti Laboratórium. Állításukat a két megközelítés egymást kiegészítő jellegére alapozzák.

Linda Griffith
Az MIT-n dolgozó Linda Griffith és az ott tanuló Albert Hwa az eredeti (természetes) szervet modellező, miniatűr emberi májat építenek szilíciumcsipből. A csip gyártásától azt várják, hogy a hepatitiszre, a májrákra, valamint a génterápiára vonatkozó kutatásokban is hasznát vehetik.

Agypótlás

Theodore Berger és munkatársai a Dél-kaliforniai Egyetemen (Los Angeles) sérült agyszöveteket helyettesítő mesterséges hippocampuson kísérleteznek. Az első agybeültetést (agycsipet) egereken és patkányokon tesztelik majd.

Míg Kaliforniában agyimplantátumot, addig Mark Peterman és Harvey Fishman a Stanford Egyetemen egy négyzetcentiméteres szilíciumcsipen mesterséges szinapszist hoztak létre.

Ajay Sood
Az Indiai Tudományos Intézetben (Bangalore) dolgozó Ajay Sood és kutatótársai szénalapú nanocsövecskékkel végzett kísérleteikből vonták le a következtetést, hogy a pirinyó szerkezetek más, szintén miniatűr eszközök, sőt, pacemakerek elemeiként is alkalmazhatók. A csöveket gyenge áramlású folyadékba helyezték, ahol mintegy tíz millivoltig terjedő feszültséget generáltak. Az áramlási sebesség növekedésével a feszültség is nőtt.

Az emberi érrendszert kutató Charles Taylor (szintén Stanford Egyetem) és munkatársai a sebészek munkáját megkönnyítő kísérleti szoftverrendszert fejlesztenek. Az atomi mágnesesrezonancia-adatokon alapuló (azokkal a beteg anatómiáját pontosan leíró) eljárás lényege, hogy az orvos egyetlen vágás nélkül készíthet "szkeccseket", azaz kipróbálhat néhány lehetőséget. A program az adatokat egy, a vérkeringést/érrendszert reprezentáló numerikus hálózattá konvertálja. A sebész pedig ezen a hálózaton dolgozik.