Natália
-3 °C
7 °C

Cyberia belassult tavaly

2003.01.02. 11:09
Egyre kevesebb cyborg-vízió, mind erőteljesebben nyomuló biotechnológia. Új ösvények a robotikában, emberklónok a láthatáron (és a valóságban is?), technofília vs technofóbia, ahogy már megszoktuk. Cyberiai trendek, 2002.
Egyre jobban távolodunk az ezredfordulótól, egyre ritkábbak a látványos, időnként próféciába hajló jövőképek. Hétköznapi transzhumanizmusban élnénk máris? Mert nap mint nap találnak fel újabb bioszenzorokat, nanocsövecskéket, közelítenek a "most aztán tényleg valódi" Mesterséges Intelligencia felé, fejlesztenek ki csodatévő (például vakoknak látást ígérő) implantátumokat.

Chatbotok, agyépítők

Ray Kurzweil változatlan hévvel, de még nagyobb gyakorisággal ontja évek óta alig módosult prognózisait, sőt, hamarosan soros könyve is megjelenik, Közel a Szingularitás címmel. Ugyancsak 2003-ra várható, egy másik (Kurzweil-közeli, de Marvin Minsky-től se távoli) válogatás-kötet, az AI-konzervativizmusnak hadat üzenő AGI (Artificial General Intelligence) szószólóitól, a pár éve még (viccből) elnökségre is törő Ben Goertzel, illetve Cassio Pennachin szerkesztésében. "Itt a jövő" - hirdetik a manapság abszolút közhelyesen hangzó frázist, a virtuális gyerek HAL-re, valamint a mostanra várható bonyolult gépitanulás-algoritmusra (Agyra), HAL 2003-ra hivatkozva. Ha bővebb információra vágyunk bármelyik HAL-személyiségről, nyugodtan faggassuk Alant, a segítőkész chatbotot.

De bátran hivatkozhatnának, és hivatkoznak is a jelenleg a Utah Egyetemen dolgozó, a következő évekre fejlődőképes, a mindenkori legújabb high tech hardwarehez kapcsolható, s így hozzávetőleg milliárd neuronból álló, mesterséges agy létrehozására képes neuronhálót, s általa majd "második generációs agyépítő gépet" (BM2) fejlesztő Hugo de Garis professzorra is.
Vagy az AI-kutatással közeli rokon robotikára.

Háztartási mindentudóktól a svábbogárig

Rodney Brooks
Merthogy változatlanul, megállíthatatlanul - az otthonokban és a laboratóriumokban egyaránt - hódítanak a robotok. Versenyeket írnak ki nekik, labdarúgókupákban (RoboCup) vesznek részt, önállóan kiporszívózzák a lakást, nyírják a füvet, megtalálják az autókulcsot, behozzák a sört a konyhából.

A nevezetes porszívó bölcsőjét a tudományág talán leghíresebb szakértője, Rodney Brooks, "a robotok ura" (Lord of the Robots) is ringatta. Különös módon, még a legminimálisabban se hasonlít a tudós korábbi, szintén az MIT AI laboratóriumában fejlesztett humanoidjaira, Cogra, Kismetre, meg a többiekre.

A jövő robotjai egyre kevésbé hasonlítanak majd ránk - legalábbis a svábbogarakra emlékeztető masinákat tervező kaliforniai biológus, Robert J. Full szerint. Sokkal gyorsabban mozognak, lényegesen stabilabbak két lábon járó rokonaiknál. Ilyen fura irányt venne a robotevolúció?

A kulcsszó: evolúció

Az "evolúció" szót egyébként nemcsak a robotikában, de Cyberia szinte összes zegzugában hallhattuk naponta százszor: evolúciós biológia, evolúciós algoritmusok, evolúciós számítógép-tudomány talán a legtrendibbek. És természetesen az ilyen jellegű kutatások központjának számító Santa Fe Intézet, Stuart Kauffmannal az élen. A különböző evolúciós módszereket pedig mind sűrűbben alkalmazzák a profán hétköznapokban.

Szorosan kapcsolódik az evolucionista tudományokhoz Stephen Wolfram monumentális (csaknem húsz évig írt, összegző) kötete, az Egy új típusú tudomány is. A világmindenség matematikai egyenletek helyett számítógépprogramokon alapul, ráadásul a legprimitívebb programok is generálhatnak intelligenciát, és komplexitást. Hogyan alakulhat ki az élettelen anyagból élet? - Wolfram hatására szinte azonnal a Manuel de Landa által tanulmányozott, bőségesen elemzett problémakörre asszociálunk. "És ha nemcsak a matematikán, de a computer-programokon is túl kellene kutakodnunk?" - teszi fel a kérdést Rodney Brooks.
Nanoszinthez közelítve, kvantumvilágok felé araszolva.

Csalás, ámítás és biotechnológia

Ki így, ki úgy. Például a Bellnél dolgozó (immáron kirúgott) Jan Hendrik Schon adatokat hamisítva, s ezzel hatalmas tudományos botrányt kavarva.

Ugyancsak ámításszagú az örök emberi életben hívő raeliánus szektához közeli Clonaid cég szenzációszámba menő karácsonyi bejelentése Eve-ről, az első klónbébi világra-jöttéről, valamint arról, hogy a közeli jövőben három további klónozott újszülött várható. Más kérdés, hogy - tiltás ide, tiltás oda - a törekvéseket előbb-utóbb úgyis siker koronázza majd. Dolly "atyja", Ian Wilmut is hasonlókon munkálkodik, igaz, szerényebb léptekkel, egyelőre csak petesejt-kísérletekre kérve engedélyt.

A biotechnológia viszont annál ölesebb léptekkel fejlődik megosztva a tudományos világot, eltérő, egymással néha élesen ellentétes következtetésekre késztetve neves gondolkodókat. Míg Gregory Stock, az UCLA kutatója igennel, addig a történelem végét bő tíz éve hirdető Francis Fukuyama nemmel voksolt a "homo perfectusra."

A Jurassic Parkkal elhíresült Michael Crichton szintén a poszthumán jövő szörnyűségeivel, pusztító nanorajokkal, meg hasonlókkal riogat. Kritikusai, elsősorban Drexler, Kurzweil és az extrópiánusok viszont a technoludditákhoz, vagy éppen Bill Joy-hoz hasonlítják.