Natália
-3 °C
7 °C

Mesterséges látás és feketelyuk-szimuláció

2002.02.08. 09:30
Kapcsolódó cikkek (1)
Marskutató játékrovarok, aknaszedő kígyórobot, feketelyuk-szimuláció, ufóknak szóló üzenet Kanadából. A januári termés a leghighabb hightech világból.
- Mesterséges látás. A Dél-kaliforniai Egyetem (Los Angeles) kutatói olyan chipen dolgoznak, amely képes részlegesen visszaállítani vak emberek látását. A mikroeletronika a retina mellé beültetve az egészséges látósejteket elektronikus jelzésekkel stimulálja, a képeket tartalmazó jeleket az agy felé továbbítja. A rendszer része egy miniatűr külső kamera is, amely a fényjelzéseket alakítja át elektronikus impulzusokká.

- Algakutató mikrorobotok. Szintén a Dél-kaliforniai Egyetemen, egy másik kutatócsoport másfélmillió dolláros ösztöndíjat kapott olyan mikroszkopikus (nanoméretű) robotok tesztelésére, amelyek a partközeli vizek kártékony algáit kutatnák fel. Az atomi szintű organizmusokat "lefényképező", azokkal "kapcsolatba lépő" szerkezeteket speciális érzékelőkkel szerelnék fel. A robotok természetesen nem magányosan, hanem több ezres, sőt, akár több milliós - hálózatba kapcsolt - rajokként dolgoznának.

- Játékrovarokkal a Marsra. A NASA mérnökei játékméretű, rovarformájú repülőrobotokat terveznek, amelyek távlati rendeltetése a Mars felkutatása, feltérképezése lenne. A nagyszabású projektben több felsőoktatási intézmény (Missouri Egyetem, vagy az angliai Cambridge) és kutatóközpont (Ohio Repülési Intézet) vesz részt.

- Aknaszedő kígyórobot. Japánban az afganisztáni aknamezőket kutató - és még a hatástalanított bombákat is érzékelő - hatlábú, esetleg kígyó formájú roboton munkálkodnak. A tervek szerint jövőre lesz működőképes a gép.

- Felderítő csészealj. Még egy Afganisztánnal kapcsolatos hír: a szökésben lévő terroristák kézre kerítésére, de polgári célokra is alkalmas, új (a repülő csészealjakhoz és a Star Trek űrjárgányaihoz hasonló) kémrepülőket (SiMiCon Rotor Craft, SRC) teszteltek sikeresen a Norvég Tudomány és Technológia Egyetemen, Trondheimben.

- Nanocsöves oszcillátor. Kaliforniai és kínai kutatók kimutatták, hogy hengerekké formált, és így - mint az orosz babák - egymásba helyezett szén nanocsövek gigahertzes oszcillátorrá alakíthatók, s a száloptikás rendszerekben ultragyors szűrőkként alkalmazhatók.

- Klónozóchip. A kaliforniai Aegen Biosciences egyszerre több száz klónozott embrió létrehozására képes chipet fejlesztetett, amely a sejtmag-áthelyezés rendkívül bonyolult műveletét automatizálja. Ha a szerkezet beváltja a hozzáfűzött reményeket, elsősorban az étkezésre szánt állatok tenyésztése során alkalmazzák majd.

- Szívchip. Clevelandi orvosok ígéretes kísérletbe kezdtek: a páciensek szívébe pirinyó (elem- és drótnélküli) mikrochip érzékelőket ültetnek be, amelyektől azt remélik, hogy - "napi jelentéseket" adva a szívkamra állapotáról - időben figyelmeztetnek az esetleges veszélyekre. A jelzéseket egy kézieszköz venné és rögzítené.

- Fekete lyuk komputeren. A skóciai St Andrews Egyetem fizikusai, Ulf Leonhardt irányításával eseményhorizont-szimulációval, fekete lyukat "jelenítenek meg" egy számítógépen. A szimuláció a Hawking-féle radiáció utánzatát hozhatja létre: a gyenge elektromágneses hullámok akkor keletkeznek, ha a fény az eseményhorizontot eléri, ahol eltűnnek az általunk ismert dimenziók, a fény és az idő pedig mozdulatlan. A kísérlet segíthet a gravitáció kvantum-effektusainak megértésében, valamint feloldhatja az általános relativitás és a kvantumelmélet közötti ellentéteket.

- Üzenet az ufóknak. Kanadai kutatók február végére tervezik, hogy - az amerikai Celestis Társaság közreműködésével - egy újabb (és teljesen új típusú) esetleges földönkívüli civilizációk által is dekódolható üzenetet juttatnak a világűrbe. Az üzenet ezúttal nem szöveg, hanem egy kétdimenziós kép bináris (egyekből és zérókból álló) húrrá konvertált, rádió- és lézerjelek által könnyen továbbítható változata.

- Robotok és filozófia. "Flesh and Machines: How Robots Will Change Us" (Hús és gépek: hogyan fognak megváltoztatni minket a robotok) címmel megjelent az MIT Mesterséges Intelligencia Laboratóriumát vezető Rodney Brooks új könyve. A tudós átfogó körképet ad a kutatásokról, személyes anekdotákat mesél el, de a robotika filozófiai aspektusaira is kitér, és nemcsak a mesterséges intelligencia ellenzőivel (Hubert Dreyfusszal, Jaron Lanier-vel, Roger Penrose-zal, John Searle-lel) vitatkozik, hanem Ray Kurzweil "túl gyors", 2020 és 2030 között szingularitásba torkolló gépi evolúciójával sem ért egyet.

- Szerepjátszós oktatás. Roger C. Schank, a Carnegie-Mellon Egyetem (Pittsburgh) professzora úgy véli, hogy a hagyományos előadótermi órákat hamarosan a hálózatalapú, történetközpontú oktatás váltja fel. Az SCC (story-centered curriculum) lényege, hogy a diák - tanulmányainak megfelelő - történeteket kapna, s azokban olyan szerepeket kell eljátszania, amelyek a valós életben is előfordulhatnak. "Az üzleti világban imádják a módszert, pedig csak nemrég kezdtük el promótálni" - nyilatkozta Schank.