Miklós
-7 °C
2 °C

Emberi szintű mesterséges intelligencia 2025-re

2002.01.09. 10:20
Új közlekedési eszköz, 3 dimenziós mikroáramkör, mesterséges retina és Digitális Angyal. Eric Drexler és Arthur C. Clarke is nyilatkozott.
Ginger, az önegyensúlyozó rollerféleség
Dean Kamen, amerikai feltaláló december 3-án mutatta be Ginger (vagy "It") névre hallgató új, kétkerekű szállítóeszközét. A szerkezet legfőbb újdonsága, hogy - egy rendkívül precízen beállított giroszkópikus egyensúlyozó rendszer segítségével - "ráérez", hogy a vezető milyen irányba óhajt menni, s arra is megy. Ráadásul ez az első, az utazót teljes mértékben a gyalogos forgalomhoz "idomító" járgány.

Japán klónkimérák

Japánban bejelentették, hogy a közeljövőben engedélyezik a "kombinált" emberi-állati embriók létrehozását klónozás céljából. A kísérletektől főként a szervátültetéseknél várnak jelentős előrelépést. Az ellenzők arra figyelmeztetnek, hogy a tudósok (mint dr. Moreau) képesek lesznek majd különös hibridek, kimérák teremtésére!

Az IBM mérnökei új típusú, a chipek tejesítményét jelentősen növelő, fogyasztásukat viszont drasztikusan csökkentő "Double Gate" tranzisztort fejlesztenek.

Vertikális mikroáramkörök
A Santa Clara-i székhelyű Matrix Semiconductor kutatói háromdimenziós mikroáramkörökön dolgoznak, amelyeket forradalmi eljárással, azaz nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is a chipekbe tudnak szerelni. Míg a horizontálisan elhelyezett "memóriacellák" csak egy, addig a vertikális elrendezésűek nyolc bit információ tárolására képesek! Az új módszer Moore törvényének "élettartamát" is drasztikusan megnövelheti.

Mesterséges retina

A NASA által finanszírozott houstoni SVEC tudósai vékony, a fényre rendkívül érzékeny kerámiafilmekkel kísérleteznek, amelyeket - a megromlott látást javítandó - az emberi szembe ültetnének. A SVEC mesterséges retinái százezer pirinyó (a hajszál egyhuszadát alig kitevő) kerámiadetektorból állnak össze. Annyira kicsi a szerkezet, hogy a sebészeknek is komoly feladatot jelent majdani kezelése. Valószínűleg egy (egy milliméterszer egy milliméteres) polimer tekercshez erősítik, s így juttatják a szemgolyóba, ahol a tekercs néhány hét után feloldódik, s csak a mesterséges retina marad. Egyelőre nem tudni, az agy miként reagál. Leginkább a gyerekek forma- és színtanulásához hasonló lassú adaptációs folyamat valószínű. Az első, emberen végrehajtandó kísérletet még ebben az évben elkezdik.

Mesterséges retina

Az Egyesült Államok Tengerészeti Kutatóintézetének tudósai - a neurobiológiát és különböző mérnöki tudományokat felhasználva - az emlősök agyműködését próbálják modellezni. Elsősorban azt tanulmányozzák, hogy a vizuális kortexben lévő sejtek felépítése és fiziológiai jegyeik miként teszik lehetővé a "célpontok" felismerését szolgáló vizuális elemek koordinálását. Jelenleg a kortex egy részét modellálják, rendkívül aprólékosan, sejtszinten. A szimuláció valódi neuronok alapműködéséről ad viszonylag hiteles képet.

Digitális Angyal pacemakereseknek

Egy New Jersey-i illetőségű sebész olyan chipet ültetett be a bőre alá, amely automatikusan továbbítja a személyes információkat egy érzékelőnek. Az Applied Digital Solutions cég által fejlesztett "Digitális Angyalt" jeleket kibocsátó miniantennával szerelték fel. Az ADS abban bízik, hogy a szerkezetet pacemakerrel, illetve egyéb mesterségesen beültetett szervekkel bíró személyeknek adja el. A "Digitális Angyal" azonban egyéb, erkölcsi kérdéseket is felvet: széleskörű alkalmazása vajon sérti-e a privát szférát, s ha igen, milyen mértékben?

A Nyugat-Angliai Egyetem tudósai által kifejlesztett "SlugBotot" (slug = meztelencsiga) a Time magazin a 2000-es év egyik legfontosabb találmányának választotta. A két láb magas robot egyetlen óra leforgása alatt mintegy száz meztelen csigát képes levadászni!

"Nagyon bízom abban, hogy a szeptember 11-i események után kialakult új vélekedések életről és halálról, az embereket a politikától a valóság felé terelik" - nyilatkozta december 18-án, egy, az AAAS (American Association for the Advancement of Science) által szponzorált szimpóziumon Eric Drexler, a nanotechnológia atyja. "A nanotechnológia olyan technológia, mely értelemszerűen minden szempontból szélsőségekben írható körül: egyaránt lehetnek szélsőséges magasságai és szélsőséges mélységei. Néha még azok is kényelmetlenül érzik magukat, akik megpróbálják elképzelni azt a világot, melyhez a következő nagy technológiai átmeneten keresztül jutunk el." A kutatókra nagyon súlyos felelősség nehezedik, sokat veszíthetünk - hangsúlyozta ki a tudós. Egyben a fejlesztések ütemének a fokozását is javasolta, mert csak így lehetünk biztosak, hogy a "nanotechnológiának soha nem lesz szeptember 11-éje."

Arthur C. Clarke újabb prognózisokba bocsátkozott: az anyag atomi szintű kontrollja 2015-re, emberi értelemmel azonos szintű mesterséges intelligencia 2020-ra, a százszázalékos "alámerülést" biztosító virtuális valóság 2025-re várható.