További Cyberia cikkek
Isaac Asimov |
"Egy: a robot nem bánthatja az embert...
Kettő: a robotnak végre kell hajtania az ember adta parancsokat, kivéve, ha azok az első törvényponttal ellentétesek. Három: a robotnak mindaddig meg kell védenie saját létét, míg a védekezés nem ellentétes az első és a második törvényponttal."
Veretes mondatok, a tudományos-fantasztikus regények, filmek világaiban talán igazak is. A valóság viszont jóval bonyolultabb, a törvények meg ellentmondásosak. Tény, emberi értelemmel rendelkező robotot még nem gyártottak le, azaz egyelőre nem kérhetjük számon, például azt, hogy egy-egy "posztmodern háború" során az "okos gépeket" a hadviselő felek egymás ellen vetik be, tehát se az első, se a második pontot nem tartják be. Figyelembe véve a technika jelenállását, a harmadikról - ideig-óráig - nincs mit elmélkednünk.
De ki tudja, meddig? Számos jövőprognózis (Ray Kurzweil, Hans Moravec) szerint hamarosan (tíz, húsz, ötven év múlva) eljön az idő, amikor a mesterséges intelligenciáról valódi, a köznapi gondolkodás normáinak megfelelő (emberi vagy hasonló) intelligenciaként beszélhetünk. Mások (Roger Penrose, John Searle) úgy vélik, soha.
Ursula 20 ezer dollárért vásárolható meg a Florida Roboticstól |
Sohail Inayatullah szerint túlzottan emberközpontú a jogalkotás. A törvényhozók abból a konszenzusból indulnak ki, hogy a homo sapiens a Föld egyetlen értelmes, tudatos cselekvésvégrehajtó, éppen ezért felelősséggel bíró létformája. Nem lesz sokáig így - sugallja Inayatullah. Mit tekinthetünk életnek? A robotokra - mert jelenleg a legplasztikusabban ők személyesítik meg az egyszerű munkaeszközöknél emberközelibb gépeket - illik-e az életdefiníció? Organizmusok vagy sem? Élőt és élettelent általában hat kritérium alapján különböztetünk meg: anyagcsere, helyváltoztatás, értelem, a reprodukció képessége, egyéniség, "természetes" (nem mesterséges) összetétel.
A robotok - így Inayatullah - már most megfelelnek a kritériumok többségének. Álláspontját általában három szempontból támadják: egyrészt, az AI ellenzői szerint, az emberi agy semmiféle számítógéphez nem hasonlítható, másrészt, a nyugati vallásos hagyomány alapján, az emberi lélek Isten adománya, a robotoknak viszont nincs lelkük, halott matériák, tehát jogok se illetik meg őket. Harmadrészt, a klasszikus humanizmus szemszögéből: az értelem elsősorban a nyelvhasználatban kristályosodik ki. A robotok nem használnak semmiféle nyelvet, nem húsból, nem csontból és nem vérből tevődnek össze. Legyenek bármennyire komplex rendszerek, hasonlítsanak akár a megtévesztésig ránk, akkor se lehetnek olyanok, mint mi, azaz jogi értelemben nem kezelhetők önálló entitásokként.
A Wabot-2 már 1984-ben képes volt kottából játszani |
Ki rendelkezik a robottal? Meddig tekinthető tulajdonnak, illetve mikortól számít önálló, polgári jogokkal és kötelességekkel bíró egyénnek? Hogyan védjük meg az életüket, miként óvjuk őket az akaratuk ellenére rájuk kényszerített (rabszolga)munkától, milyen törvényekkel biztosítható, hogy idejüket szabad akaratuk szerint töltsék el? A gépi jog alighanem a jövő egyik fontos szakterülete lesz. Ember- és robotgyilkos robotok, ipari kémrobotok, bűnöző robotok, a programgeneráló programok szerzői jogai, társak felett bíráskodó taláros masinák - hosszasan fantáziálhatnánk. Miként ítéljük meg az egyedenként tudatlan, rendszerbe állítva viszont a kollektív értelem jeleit hordozó létformákat? Korporatív személyekként? Vagy: ki vonható felelősségre, ha a korábbi, emberi programozó által beindított szerkezet, a "teremtőtől" függetlenül, hajdani akarata ellenére követ el bűnöket? Hogyan büntethető egy gép? Programozzuk újra? Szedjük szét? Esetleg a tulajdonos, a tervező vagy a gyártó a vétkes?
Robokoneko a mesterséges aggyal rendelkező macskarobot |