Vilma
-7 °C
4 °C

Cyberia, 2001. június

2001.07.03. 11:32
Mesterséges intelligencia a moziban és a valóságban, lézerszem, nanolézer, klónozás, Extro 5. Ez történt júniusban.
Június 29-én mutatták be az Egyesült Államokban a tavaly elhunyt rendezőzseni Stanley Kubrick terve alapján készült filmet, amelyet a társrendező, Steven Spielberg fejezett be: a Mesterséges Intelligencia (AI) című darabról neves kutatók (Ray Kurzweil, Rodney Brooks, Marvin Minsky) is elismeréssel nyilatkoztak a filmről: hitelesnek tartják az AI-ábrázolást.

Spielberg hiteles AI ábrázolása
Hamarosan sor kerül egy másik bemutatóra is: tizenhét évig tartó fejlesztés után a nagyközönség megismerkedhet Cyc-kal (utalás: "encyclopedia"; ejtsd, mint psych), az eddigi legbonyolultabb mesterséges intelligencia rendszerrel. Az "intelligens szoftverek Intele" címre pályázó Cycorp cég "gondolkodó gépén" a Stanford Egyetem számítógéptudósa, Douglas B. Lenat által irányított (fizikusokból, filozófusokból, programozókból, AI-szakértőkből, teológusokból álló) csoport dolgozik. Lenat szerint az AI-rendszerek pogramozásakor a könyvtárakban fellelhető alapinformációk helyett az összes olyan információból kell kiindulni, melyek "birtoklását egy átlagos újságcikk szerzője feltételezi az olvasóról". Ellentétben legtöbb elődjével, Cyc-ot nem részfeladatok megoldására specializálták. Valószínűleg nem ad mattot Gary Kaszparovnak, de olyan sületlenségeket sem állít, hogy a fű fekete. Lenat úgy véli, Cyc és a hasonló rendszerek előbb-utóbb képesek lesznek az emberi tudatosság szimulálására. Megoszlanak a vélemények: Minsky bizakodó, a "Gödel, Escher, Bachot" jegyző Pulitzer-díjas Douglas R. Hofstadter kevésbé.

A mesterséges intelligenciák és a cyborgok szinte valamennyi közeljövőképben felbukkannak. Esetleg holnap? A Microvision Inc. ősszel piacra dobja Nomad elnevezésű lézerszemét, ára nyolc és tízezer dollár között lesz.

Nanotechnológia: a US Army olyan kutatóközpont létesítését tervezi, ahol hadászati célú, például egyenruhába épített nanoszerkentyűket fejlesztenének. A haditengerészet még előrébb jár: nanotudományi intézetük 2002 márciusában nyitja meg kapuit.

Douglas B. Lenat
A Kalifornia Egyetem (Berkeley) kémikusai a világ legkisebb - az emberi hajszálnál tízezerszer vékonyabb - lézerét hozták létre. A lézert (többek között) mikrochipek kémiai analízisére, a mainál tökéletesebb információtárolásra és nagyságrendekkel gyorsabb információtovábbításra használják majd fel.

Az MIT-n atomok viselkedését szimulálták szappanbuborékokkal - a kísérlet arra keresett választ, miként működnek az atomok egy nanoméretű felületen, vagy a felülethez közel, ha az adott felület más felületekkel vagy tárgyakkal érintkezik. ("Nano-tribology": atomi szintű kapcsolatok, működések mechanizmusát vizsgáló tudományág.)

Újabb lépés a jövő molekuláris alapú számítógépe felé: a Pennsylvaniai Állami Egyetem és a Rice Egyetem kutatói bizonyították, hogy speciális molekulák egyrészt on és off állapotba kapcsolhatók, másrészt az adott molekula akár órákig a kívánt állapotban tartható.

Június 20-án brit tudósok az emberi klónozást nemzetközileg tiltó intézkedéseket javasoltak. A tiltás csak a reproduktív célú, és nem a gyógyászati alkalmazásokra vonatkozna.

Nanolézer
"Hogyan kezeljük a biokonzervatívok és a technofóbok egyre markánsabb technológiaellenességét?" - tette fel a kérdést Natasha Vita-More a kaliforniai San Joséban megrendezett háromnapos (június 15-17.) extrópiánus konferencián, az Extro 5-ön. NVM új szervezetet alapított, a Progress Action Coalitiont (Pro-Act). Nyílt vitákat javasol. "Egyes jelenségeket, amelyeket a fejlett technológiákat ellenzők támadnak valóban meg kell tárgyalnunk: a globális korporációk uralmát, a genetikai úton módosított organizmusokat és élelmiszereket, a környezetszennyező anyagokat, és azt is, hogy ki ellenőrzi a genetika jövőjét" - nyilatkozta. "Számos részigazságot mondanak ki, csakhogy ezek a csoportok főként ideológiákból, fundamentális félelmekből, és nem a technológiák ismeretéből indulnak ki."

Június 12-én csődöt jelentett be a Starlab, a Hugo de Garis nevével fémjelzett, brüsszeli székhelyű, többek között AI-fejlesztésre, robotikára, időutazásra, kvantumkomputerre specializálódott kutatóközpont.

Június 27-én váratlanul elhunyt Michael Hauben, a "Netizens: On the History and Impact of Usenet and the Internet" című könyv társszerzője. (A másik szerző Michael édesanyja, a Budapesten is járt Ronda Hauben.) Michael a korai nyolcvanas évektől, a hálózati kultúra őskorától netaktivista volt, ő alkotta meg (az internet és a citizen szavak összevonásával) a netizen (netpolgár) kifejezést.