Mária
-6 °C
-2 °C

Mesterséges társadalmak

2002.06.01. 21:02
Több kutató szerint új, a Mesterséges Élet-stúdiumokhoz hasonló, ám alapjaiban mégis más tudomány született, Mesterséges Társadalmak (Artificial Societies) névvel. A diszciplína élharcosai a legkülönbözőbb jelenségeket és eseményeket modellálják.
Nemcsak a jövőt, hanem a múltat is

A modellek nem a jövő pontos előrejelezhetőségét hivatottak bizonyítani, hanem sokkal inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a társadalmi, politikai, gazdasági, stb. élet mely pontjain számíthatunk meglepetésekre, nem várt jelenségekre. Már, ha számíthatunk egyáltalán: nincs bizonyosságunk a mikorról, és arról sincs, hogy a prognosztizált események bekövetkeznek-e egyáltalán.

Előrejelzésre nem jó

Ráadásul ugyanaz a modell több - nem egyszer gyökeresen eltérő - megoldást eredményezhet. Tény, eddig semmit nem jeleztek előre, ami megtörtént volna, igaz, az MT-nek nem ez a célja. Egyrészt, mert a tudomány gyerekcipőben jár, másrészt, Jonathan Rauch, MT-teoretikus szerint "nincsenek a modelleken alapuló, a valós világ jövőjére vonatkozó előrejelzések." Interdiszciplináris terep: az MT eredményeit (többek között) az archeológia, az antropológia, a politikai, gazdasági és történelemtudományok, a szociológia hasznosíthatja.

Egyébként nem csak a jövőt, vagy a jelen társadalmi trendjeit (például bioterrorista támadások valószínűsíthetőségét), de a múltat szintén megcélozza: a kutatók megoldatlan történelmi jelenségekre, rejtélyekre is - az ismert (földrajzi, klimatikus, építészeti, néprajzi, stb.) adatok alapján modellált folyamatokra támaszkodva - keresik a választ. "A múltat ugyanolyan nehéz előre jelezni, mint a jövőt" - állítja Rauch.

Önszerveződő társadalmak

Viszont, az emberi interakcióra vonatkozó, mindössze néhány szabály felállításával komplex, önszerveződő rendszerekhez hasonló "társadalmak" hozhatók létre. Véletlen események bevezetésével különös, nem teljesen véletlen, nem teljesen determinista-alapú jelenségek tapasztalhatók.

Az első, hasonló modelleket a jelenleg a Maryland Egyetemen ténykedő Thomas C. Schelling dolgozta ki a hatvanas években. A mesterséges szomszédságra vonatkozó szegregációs modell "szereplőit" egyetlen tulajdonsággal jellemezte: pirosak, illetve kékek voltak. A kezdetben véletlenszerűen elosztott szimulált személyek új lakókörnyezetet kerestek, azzal a megkötéssel, hogy egy pirosnak négy piros szomszédja legyen, és viszont. Eredményként, nagyon gyorsan, teljesen homogén, egymástól elkülönült piros és kék zónák alakultak ki.

Ugyanezt a szimulációt más - két, majd egy azonos színű szomszéd - feltételekkel is eljátszották. Sokkal lassabban, de hasonló folyamat zajlott le, mint a négyszomszédos változatban. A modell bizonyította, hogy még a legegyszerűbb társadalmak mozgásai is szimultán kiszámíthatók és kiszámíthatatlanok: se nem véletlen, se nem szándékos a végeredmény.

A hetvenes években (a jelenleg a Michigan Egyetemen politikai tudományokat oktató) Robert Axelrod számítógépes szimuláció segítségével mutatta be, hogy egy, a saját érdekeiket minden más fölé helyező aktorokból álló társadalomban spontán, emergens módon alakulnak ki a kooperációk. Ugyanakkor, mind Schelling, mind Axelrod kísérletei kívül estek a trendeken. Hasonló jellegű, de látványosabb kutatásokra egészen a kilencvenes évekig kellett várni.

Megszületik az új tudomány

A washingtoni Brookings Intézetben matematikai modelleken dolgozó Joshua Epstein 1992-ben egy, a komplex rendszerekkel foglalkozó, a Santa Fe Intézet által rendezett konferencián vett részt. Számos előadás a Mesterséges Életet vette górcső alá. "Miért nem alkalmazzuk ezeket a technikákat a társadalomra is?" - merült fel Epsteinben a kérdés.

Kollégájával, Robert Axtell-lel hamarosan új, a korábbiaknál bonyolultabb, ágens-alapú modellt (Sugarscape) dolgozott ki. Heterogén ágensekkel, minden egyes ágens saját "genetikai kóddal" (mennyi cukorra van szükségük, milyen messzire látnak el, stb.). A korábbiakhoz képest ez két szempontból is döntő fordulatnak számított. Egyrészt, a hagyományos társadalomtudományi modellekben a szereplők többé-kevésbé azonosak voltak, Schellingnél is csak a színek különböztették meg őket. Másrészt, világuk tökéletes ismeretét feltételezték a klónokról. Epstein és Axtell modellje radikálisan szakított ezzel a koncepcióval: ágenseik nemcsak önálló személyiségekként cselekedtek, de ismereteiket is a közvetlen környezetre, illetve a "barátoktól hallottakra" limitálták.

Korrupciós modell

Az Epstein és Axtell mellett asszisztens Ross Hammond 1999-es, átlagpolgárokból és hivatalnokokból álló mesterséges társadalma a korrupciót vizsgálja. Mindegyik ágens saját baráti körrel, illetve a korrupcióhoz fűződő hajlammal/hajlam hiányával bír. Amikor egy polgár és egy hivatalnok találkozik, két magatartásforma (megvesztegetés, becsületesnek maradni) közül választ. Ha csak az egyik ágens akar csalni, a másik jelenti a hatóságoknak.

De az ágensek - ellentétben a klasszikus játékelmélettel - nem tudják, hány jelentés után kerülnek börtönbe, hány ágens korrupt, melyik ágens miként reagál a megvesztegetési ajánlatokra. Csak a saját és közvetlen barátai cselekedeteiről rendelkeznek információval. A véletlenszerű kiindulási pontról nyitó modell izgalmas, mindig más kimeneteket produkált.
A modellekbe szabályszerűségi (főként statisztikai) törvényeket is bevezettek. Például George Kingsley Zipf nyelvész harmincas években kidolgozott tételét: a leggyakoribb angol szót ("the") kétszer annyiszor használják, mint a második leggyakoribbat, háromszor annyiszor, mint a harmadikat, tízszer annyiszor, mint a tizediket, és így tovább. Némi egyszerűsítéssel: ugyanez a jelenség, vagy több, hasonló "erőtörvény" az élet számos más területén is megfigyelhető.

Robert Axtell mesterséges vállalatokra és városokra alkalmazta Zipf tételét. Eredmény: a komplex rendszer (társadalom) egy-egy váratlan eseménye nem prognosztizálható, viszont a rendszer viselkedése, szélesebb skáláról és hosszabb ideig tanulmányozva, meghatározott, aktorai által nem tudatosan generált patterneket követ. Epstein a genocídiumokra (Bosznia, Ruanda) is dolgozott ki modelleket.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.