VR-t minden vidámparkba!

2017.09.23. 18:40


A videojáték-iparban az elmúlt évek nagy trendje a virtuális valóság volt, amibe több gyártó (főleg a HTC, az Oculus és a Sony) is nagy reményekkel vágott bele, de a VR-sisakok valahogy nem akarnak olyan ütemben terjedni, ahogy azt az érintett cégek szeretnék. Az egyik erre adott válasz a szórakoztatóipari VR fejlesztése volt – ami logikus gondolat, mert sokan lehetnek olyanok, akik otthon nem akarnak órákig egy sisakkal a fejükön játszani, de alkalomszerűen szívesen kipróbálnak egy-egy jól összerakott VR-élményt. Ez a tendencia már Budapestre is elért, tavaly például mi is kipróbáltunk már VR-szabadulószobát (és itt vegyük jegyzőkönyvbe, hogy nem felejtettem el, hogy Tóth Balázs „kollégám” hagyott az űrben meghalni).

Vibráló ruha, motoros VR

Az idei Tokyo Game Show VR-szekciójában ezt a szórakoztatóipari trendet érezni nagyon. Az otthonra szánt virtuálisvalóság-játékok konkrétan kisebbségben vannak a legnagyobb távol-keleti játékexpón, szinte mindegyik kiállított szoftverhez tartozik valamilyen nagy, nehéz vagy drága irányító szerkezet.

A Vive például a Corsairrel és egy sindzsukui VR-játékteremmel közreműködve kihozott a show-ra egy kétszemélyes, pedálos-botkormányos tankszimulátort, meg az általunk is tesztelt Rez Infinite-et, csak az utóbbihoz egy testhez simuló, spéci kezeslábas is jár. A Rez egy olyan játék, ami eleve egy számítógép virtuális valóságában játszódik, és ritmusra villogó absztrakt formákat kell benne lövöldözni – a ruha egyrészt plusz kijelzőként szolgál (fel-felvillannak egyes részei), másrészt újabb ingerekkel segíti a felhasználó elmélyülését, mert a kezeslábas vibrál is, persze a játékkal szinkronban.

Még extrémebb a szaszebói vidámpark motoros játéka, amit egy stilizált motorra pattanva kell irányítani. Ez leginkább a Tron fénymotorjaira emlékeztet, és maga a játék is tronos dizájnú – elég jó élmény, ahogy a neonvilágban hasítva egy motorforma izé billeg velünk jobbra-balra. A legdurvább VR-móka mégsem ez, hanem a Gyro VR nevű fejleszét, amit már az idei CES-en is meg lehetett csodálni: egy gép két erősebb vidámparki körhintaülést forgat a tér minden irányába, miközben a júzerek a VR-sisakban éppen egy bobpályán vagy robotharcban érzik magukat – természetesen ehhez állt a leghosszabb sor a TRS-en.

Bárki lehet űrhajós

Az expo kevésbé vidámparki VR-megoldásai között is van jó néhány, ami otthonra nem kellene. Például a Realis cég Snow Days című játéka, amiben egymás ellen lehet hógolyózni, csak hát egy teljesen üres szoba is kell hozzá (igazából tavalyi játék, csak most hozzák Ázsiába). Vagy a Lunar Mission nevű kiterjesztettvalóság-játék, amit az Alice Space a NASA segítségével fejlesztett – ehhez is sok hely kell, a felhasználónak meg egy hátizsákot is kell cipelnie, cserében viszont a Holdon érezheti magát.

Az Infinity Rider azért tűnik kicsit körülményesnek, mert egy komplett szobabiciklivel kell irányítani (igaz, akár tankot is), a Hashilus programja, a Gold Rush pedig egy négyfős, aranygyűjtögetős, kooperatív VR-játék, ami azt jelenti, hogy egy kétfős üzemeltető személyzet folyamatosan azon ügyködik, hogy a négy játékos drótjai ne akadjanak össze.

Az Elrois személyre szabható kevert valósága pedig talán már egy következő trendet mutat. A fejlesztőcég egy szenzoros forgó platformot mutatott be, ami körbeszkenneli az embert, aki rááll. A felvételből aztán a rendszer létrehoz egy 3D avatárt, ami úgy néz ki, mint a beszkennelt illető – így bárkinek a virtuális mása gyorsan előállítható. Hogy ez mire lehet jó, arra a cégnek még csak kezdeti ötletei vannak – például egy táncolós játék –, de az efféle kiterjesztettvalóság-megoldások előtt lehet jövő. Addig talán az is kiderül, hogy az otthoni VR mire viszi.