A játék, amire érdemes lehet lecserélni a FIFA-t

2017.09.27. 18:16

Teszteltük a nemrég megjelent Pro Evolution Soccer 2018-at, és mielőtt belemegyünk a részletekbe, kezdjük is a legfontosabb három kérdéssel:

  1. Van benne magyar csapat? Nincs, sőt még a válogatott sincs benne
  2. Fel lehet rúgni a kapust? Még mindig nem :(
  3. De azért jó a játék? Igen, baromira, és sokkal szívesebben játszanám ezt a barátaimmal, mint a FIFA-t

Egy pessimista kezdés

A Pro Evolution Soccer (a továbbiakban PES) legelső részét 2001-ben adták ki, és nagy hátránnyal indult az amerikai, de főleg az európai játékosok körében is: be kellett bizonyítania, hogy jobb, mint a FIFA, miközben 90 százalékban ugyanaz volt és maradt is, mint a konkurens. Ráadásul úgy kellett jobbnak lennie, hogy a licenszhiányok azóta is fájó pontjai a PES-nek: a '18-ban például van Real Madrid, de MD White néven, van Juventus, de PM Black White néven, és van Bayern München, de... ja bocs, nincs is Bayern.

A játékosok nevei és arcai attól még valóságosak a kamu nevű csapatokban is, de ugyanez nem mondható el a válogatottakról: több csapat is csak nevében képviseli az országot, de kitalált játékosokkal töltötték fel. A lenti kép jobb oldalán van a PES magyar csapata (a bal oldalán pedig a Bologna, a nagyon is létező és saját arcot kapott 75-ös pontszámú Nagy Ádámmal):

És ha már magyarok: mennyivel jobb azt mondani, hogy ma este átjön Dávid fifázni, mint azt, hogy Tomival pesezünk? Ja és ha már még egy kis bénázás: miközben a FIFA leszerződtette Ronaldót, és ő lesz a nemsokára megjelenő játék reklámarca, a PES-nek sikerült megnyernie a Barcelonát – azt a csapatot, aminek az egyik legnagyobb sztárját rekordösszegért vitte el a PSG, szóval valahogy különösen szerencsétlennek hat ez a kezdőképernyő a Barca-mezes Neymarral:

Az pedig még szerencsétlenebb, hogy a PES elég sokat tölt: onnantól számítva, hogy elindítottam a játékot PS4-en, és minden átvezető animációt egyből átugrottam, a kezdőképernyőnél egyből megnyomtam az X-et, újra vártam, és eljutottam addig a pontig, hogy lépkedhetek a főmenüben, szóval az egész kereken 100 másodperc volt.

De ezek után olyan zenék fogadnak, mintha a Balaton Sound VIP-jében az egyik pultos unokatesója épp egy szakítás után vállalta volna el ingyen a délelőtti 10:00-12:00-es sávot: van benne ilyen, meg ilyen, meg ilyen szám is. Ehhez képest Sajó kolléga már lelkendezett egy sort az új FIFA playlistjéről.

A szívem mégis repes

Igazából a FIFA és a PES minden évben arról szól, hogy a készítők egyik kezükkel adnak, a másikkal meg elvesznek valamit, és reménykedünk, hogy a hozzáadott dolgok fontosabbak legyenek, mint a ki tudja, miért elvettek. De igazából ha a szívünkre tesszük a kezünket, azért belátjuk, hogy a FIFA 2002 óta nem történt gyökeres változás ebben a műfajban, csak minden évben kitalálnak néhány pluszt amellett, hogy rendszerint kivesznek a kosárból. 

Szóval miért írtam azt, hogy ez egy nagyon jó játék, ha eddig csak leszúrást kapott a játék? Azért, mert valójában ez az egész cserebere szuperül sikerült az idei PES-nél és egész egyszerűen tök jó vele játszani. Készítettem egy csomó screenshotot és felvételt a játékból, itt az első videó arról, hogy milyen szuperül mozognak a játékosok, milyen jól érzik, hogy mit akarok csinálni, és még ha nem is lesz belőle gól, akkor is iszonyú jó koreográfiát lehet összehozni a meccseken anélkül, hogy féltucat gombot, irányt és joystickot kellene lenyomni hozzá:

Mostantól egy csomó ilyen lesz a cikkben: ezek nyers képek és videók lesznek, amik egy PS 4-ből lettek kinyerve, szóval a féltucatnyi másolás után biztos romlott kicsit a minőségük (érdemes a HD-t bekapcsolni a lejátszásnál), de azért irányadónak nem rosszak, például mint ez a kép arról, hogy miket tud ez a játék grafikában:

De tény, hogyha minket elsősorban a grafika érdekel, akkor ott - a demó alapján - a FIFA 18 lesz a nyerő. Nézzük meg a fenti videóhoz képest a a FIFA fényeit, hangulatát a pályán:

Ha nem egyértelmű: jobb. A PES is sok dologban szép, de a főmenü, a visszajátszás, a meccs hangulata jobbnak tűnik a leendő FIFA-ban. És ha valaki azon gondolkozik, hogy most már inkább megvárná a FIFA-t, itt van még egy-két dolog, ami jobb lesz az EA Sports játékában.

Pesterségem címere: focista

Egyrészt náluk megvannak a licenszek (főleg Európát nézve), másrészt jobb az egyjátékos módja is, mert visszatér a tavaly debütált Hunter. A kitalált focistának végigkísérjük a karrierjét, a döntéseit, a meccseken irányíthatjuk az egész csapatot vagy csak őt, valamint kapunk pluszfeladatokat is, például hogy adjunk egy gólpasszt az adott meccsen:

Ehhez képest a PES egy szereplőre koncentráló karriermódjában, a Become a legendben belebújhatunk egy általunk készített, vagy akár egy létező focista bőrébe, ezek után viszont egyáltalán nem lesz olyan különleges ez a játékmód, mint a FIFA-ban. Ja és egy jótanács: a 3rd person kamerát kapcsoljuk ki, ha nem akarunk fél perc után elszédülni:

Ez a játék egy igazi pestia

Nem írom le, hogy épp milyen új, hangzatos passz- és mozgásrendszert találtak ki idén a játékhoz, de az tény, hogy nagyon jó a passzolás, az ívelés, a játék érzi, mit akarok, és tényleg szuper a játékosok mozgása. A PES 2017 kipróbált egy új fizikát, amivel sokkal kevésbé kötött mozdulatok voltak, sok ütközés, a labda lecsúszott az ember lábáról: szóval próbált valószerű lenni, de ehelyett sikerült rongybabákat csinálnia a játékosokból. Az új PES visszavett ebből, de csak annyit, hogy így is izgalmas és változatos legyen a játék fizikája.

És hogy mi van még a PES-ben?
  • Továbbra is van sima online meccs;
  • haverok elleni meccs, local vs vagy local co-op akár négy kontrollerrel;
  • féltucatnyi liga és kupa;
  • összesen négy támadási és védekezési extra taktika, amiket meccs közben akár egyszerre is aktiválhatunk;
  • visszatért a Random selection match, ahol ketten játszhatunk egy félig-meddig véletlenszerűen összeállított csapatban, de egymástól is tudunk embereket lopkodni;
  • van online co-op, egyszerre akár hárman is játszhatunk egy gépen, egy csapatban három vadidegen ellen;
  • és ott a MyClub, ami most már tényleg olyan, mint egy gyűjtögetős kártyajáték, ahol összeállíthatjuk szép lassan a legütőképesebb csapatot mindenféle fityfiritty beállítással és lehetőséggel. És nem, képtelen vagyok felsorolni az opciókat, hogy itt mikkel lehet játszadozni, elég, ha megmutatom a guide egy részét, az összes leokézást, hétszeres gyorsításban:

Legalább 50-szer nyomtam le az X-et, mire eljutottam addig, hogy valamit is ki tudjak választani, addig csak követtem az egyirányú utat. A negyedik slide-nál viszont felhagytam az olvasással, képtelenség befogadni ennyi mindent. És ez a gond az új PES-sel, na meg valószínűleg a teljes játékos FIFA-val is ez lesz: annak ellenére, hogy az elmúlt 17 évben egy csomó időt szántam pár évente az egyik aktuális részre (legutóbb rengeteget a PES 2016-ra), most megint úgy éreztem magam, mintha odaállítottak volna egy hangkeverő pulthoz, hogy akkor meséljem el, mit látok.

És azzal, hogy minden egyes évben temérdek új finomhangolási lehetőséget kapunk, például új játékmódokat vagy épp különböző passzolási beállításokat, néhány szuperprofinak biztos segítenek a készítők, de számomra egyre inkább a bizonytalanságot mutatja a dolog. Olyan, mintha lenne egy steak, amit nagyon gondosan készítettek el neked, eléd teszik, aztán kihoznak hozzá borsot, oregánót, rozmaringot, fahéjat és ketchupot, hogy na tessék, akkor állítsd össze úgy, ahogy szeretnéd.

Aztán röhögnek rajtad, ha a két utóbbiból is választasz.

Miközben alapvetően csak egyszerű dolgokon kellett volna változtatni: például ha beállítjuk az alapszintű lövés helyett az emelt szintűt, akkor a PES 2016 után ne legyen itt is minden második lövésünk kapufa az Advanced shootingban:

Ne csavarodjon ki lehetetlen módon a játékosunk teste, vagy Ibrahimovic egy rossz fejes után ne sétáljon bele a hálóba:

Vagy például tök jó, hogy kiírnak mindenféle match factet egy pontrúgásnál vagy egy bedobásnál (mondjuk hogy ki szerelt a legtöbbet A és B csapatból, vagy hogy melyik játékos vezette a legtöbbet a labdát), de ha ezt csak úgy sikerül megoldani, hogy azok az eredmények kitakarják a labdát fogadó játékosunkat, az egy nagyon kellemetlen dolog:

És ha lehet, a játékosok se álljanak be a pontrúgásoknál 2017-ben úgy, hogy ennyire látványosan lecövekelnek egy vonalban:

Vagy hogy miért állítható be az, hogy legyen célkereszt a kapura lövésnél, ha közben elvették azt, hogy szabadnál és szögletnél ott legyen az iránymutató nyíl? Ehelyett csak érzésre lőjük a pontrúgást, de az legalább egy okos dolog, hogy egy gombbal kérhetünk távolabbi kameraállást is a szabadnál, hogy jobban ellássunk a sorfal mellett.

Ezen kívül amit még szintén szuper lenne megoldani, (de persze fogalmam sincs, hogyan lehetne), hogy a meccsek fele még mindig unalom: az a fele, amikor védekezünk. Ez a Become a legend-módban még rosszabb, amikor egy emberrel kell az egész pályát bejárnunk, és eldönthetjük, hogy akkor most besegítünk a védekezésben, és cserébe lemaradunk a támadásról, vagy nem nagyon megyünk hátrébb a kezdőkörnél, cserébe tétlenül végignézzük, ahogy kapunk egy gólt.

De van az új PES-nek egy olyan apró adaléka, ami kicsivel élvezetesebbé teszi a támadást: ez olyan apróság, ami baromi egyszerű dolog, mégsem emlékszem, hogy benne lett volna a korábbi focis játékokban. Ez pedig az, hogy alapvetően be van állítva egy olyan opció, hogy

védekezésnél megmutatja a játék, kire fogunk majd váltani.

Ott van egy üres háromszög az egyik játékosunk feje felett, és tudjuk, hogyha plusz embert hívunk védekezni, ő lesz az, ha pedig megnyomjuk az emberváltást, mindenféle irányjelzés nélkül, akkor rá fog ugrani a kurzorunk. Ez így néz ki a gyakorlatban:

Önmagában nem tűnik akkora hűdenagy dolognak, de ezután játszottam az egyik korábbi játékkal, amiben ez nincs benne, és borzasztóan hiányzott. Ja és co-opban is működik.

De mitől lesz ez egy pestseller?

A kezdeti nehézségeket, a sokkal jobban marketingelt FIFA '18-at nehéz lesz lehagynia, de az elmúlt években nagyon sokan ajánlották az azévi a PES-t a FIFA helyett. A FIFA '18 nem rossz, viszont borzasztó nehézkes: a labda úgy puffan és gurul, mintha egy medicinlabdát rugdosnának a játékosok, akik viszont borzasztó lomhán kezdenek el futni, becsúszás helyett inkább csak úgy elvetődnek, és nehéz igazán nagy gólt, távoli bombát lőni.

Aki egyedül akar játszani, mert egy harcos, technikás játékra van szüksége, annak valószínűleg a FIFA-t érdemes megvennie. Ehhez képest a PES minden hibája ellenére sokkal nagyobb élmény, egy több fős partira mindenképp jobb: egy sokkal lendületesebb játék (főleg, ha a játék sebességét feltoljuk eggyel, ami még simán kezelhető), hatalmas ívelésekkel, felfutó csapattagokkal - az egésznek százszor izgalmasabb a tempója. És sosem volt ennyire jó, ennyire vicces esőben focizni.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni a leírtakat, akkor biztos azt mondanánk, hogy

a PES megér egy estet.
Rossi

Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM