Robotok a nagyvárosban
Csúszómászó, horizontálisan és vertikálisan is ügyesen mozgó, urbánus közegben tájékozódó gépek ejtették ámulatba a japán Kobéban május 12-17. között rendezett konferencia résztvevőit, bizonyítván, hogy mobilitás és autonómia még hangsúlyosabbak lesznek a közeljövőben.
A szakmai trendekről, legizgalmasabb fejlesztésekről átfogó és magától értetődően naprakész Nemzetközi Robotika és Automatika Konferencia (International Conference on Robotics and Automation, ICRA) 2009-es változatának Kobe adott otthont, míg 2010-ben az alaszkai Anchorage-ben lesz a rendezvény (május 4-8.).
Melyek napjaink legmarkánsabb törekvései? Mi várható a következő néhány évben? Egy-egy nagyobb kiállítás mindig efféle kérdéseket vet fel, s igyekszik megválaszolni.
A bombasztikus – kanadai jégszobrász, kávéscsészéket összegyűjtő, pizzaevési technikát imitáló – darabok mellett a legszembetűnőbb, hogy egyre több fejlesztés célja autonóm mobil robotok létrehozása: famászó masinák, helyes útirány iránt érdeklődő gépek és társaik hamarosan kiléphetnek a laboratóriumok zárt világából, kiszámíthatatlan hétköznapi környezetekben bizonyíthatnak. Szintén megfigyelhető, hogy a robotoknak fontos szerep jut a napjaink és a közeli jövő (intelligens) közlekedésében.
A fáramászás szépsége
A Pennsylvania Egyetem négylábú RiSE robotjának harmadik verziója talajon ugyanúgy képes vízszintes helyváltoztatásra, mint (másodpercenként 21 centimétert megtéve) felfelé mászni a fán. Inaktív állapotban pedig egy töltőállomásra kapcsolódik, azaz elektromos energiáit megőrizve, hosszú ideig működőképes, nem fenyegeti a lemerülés veszélye.
„RiSE V3 az első olyan általános rendeltetésű robot, amely vertikális irányban ekkora sebességet produkál" – nyilatkozta a fejlesztést vezető Daniel Koditschek. – „Felbecsülhetetlen szolgálatot nyújthat keresési és mentési műveleteknél, felderítés, megfigyelés során."
A Minnesota Egyetem távirányító-méretű Adeloped-je láb és kerekek helyett 12 centiméteres karját használva és bukfenceket vetve halad előre. A helyváltoztatásnak ez a módja több szempontból előnyös: egyszerű, energiatakarékos, nincs szükség bonyolult hardverre. Ráadásul – termete miatt – olyan helyekre is eljut, ahova más robotok nem. Adeloped mellé nagyobb Loper gépeket fejlesztettek: ők szállítják, s állítják kistestvéreiket „csatasorba" az adott területen.
Valódi és szimulált nagyvárosi forgatagban
A Müncheni Műszaki Egyetem közlekedő robotja gps és fedélzeti számítógépére előzetesen feltöltött térképek nélkül tájékozódik a városban. Gyalogosoktól érdeklődik: utasításaikat gesztuskövetés és beszédfelismerés alapján értelmezi, s igyekszik végrehajtani. E technológiák mellett személykövetési és akadályfelderítő módszereket használ, de összegyűjtött információi alapján önálló térképalkotásra is képes.
„Robotrendszerünk újdonsága, hogy a külső környezetben történő navigáció során humán utasítások jelentik az általános fogódzókat" – jelentette ki Andrea Bauer, az egyik fejlesztő. – „Járókelőket faggatva, a hiányzó útinformációkra ugyanúgy rá tud keresni, mint az ember."
A Boston Egyetem kutatói szintén forgalmas városban navigáló robotról szóló projektet mutattak be. Miniatűr urbánus környezetet (Robotic Urban-Like Environment, RULE) hoztak létre, robotautókkal – céljuk a közlekedésvezérlés és navigáció különböző megközelítési módjainak tesztelése. A járművek értik az ember egyszerű utasításait, mint például: „vigyél el a bankomhoz!" A gép amellett, hogy biztonságosan célba ért, a helyes sávba állt be, megállt a piros lámpánál, beavatkozás nélkül, magától leparkolt.
„Mindaddig, amíg biztonságosak, és végrehajtják a humán operátor által specifikált feladatokat, automatizált közlekedőrendszereinknek megadtuk a döntési szabadságot" – magyarázza a kutatást vezető Calin Belta.
Biztonságosan a biztonságért
Az ETH Zürich rendszere gyalogosok és akadályok azonosításával, útvonaluk előrejelzésével, a velük való ütközést igyekszik megakadályozni. Általánosítva: ezeknek a szerkezeteknek nem várt veszélyhelyzeteket kell felderíteniük és elhárítaniuk. Az alapötlet autók közlekedési helyzeteket figyelő, és még időben figyelmeztetéseket adó gépilátás-rendszerrel történő felszerelése.
Ahhoz hogy a robotok mindennapos használati eszközök legyenek, sokkal biztonságosabban kellene működniük. A Német Lég- és Űrhajózási Központ (DLR) karambolkísérletei az ember-gép összeütközéseket hivatottak szemléltetni és vizsgálni. A kutatók a tapasztalatok alapján folyamatosan a közelünkben tevékenykedő robotok számára dolgoznak ki tesztprotokollt. Az együttműködés csak így válhat mindkét fél részére veszélymentes valósággá.
