Előd
7 °C
16 °C

Tíz évig tart az izotópos akksi

2005.06.18. 10:38
A Rochesteri Egyetem kutatásai nyomán alapított BetaBatt olyan elemeket gyárt, amelyek radioaktív bomlásból nyerik az energiát.

A jövő olyan csatamező, amelynek sárhabjában apró rádiós érzékelők tömege hever. Az érzékelőhöz különböző okokból nem lehet szerelőt kiküldeni, működtetését ezért nem lehet rövid élettartamű zsebteleppel biztosítani. A fejlettebb megoldások közül az üzemanyagcellás akkumulátor azért nem játszik, mert előállítása méltatlanul drága, a napelem pedig azért nem, mert fényt igényel, amelyből egy nukleáris télben viszonylag kevés áll rendelkezésre.

A problémára a BetaBatt által május végén bejelentett nukleáris akkumulátora a megoldás. A közvetlen energiakonverziós cella (DEC) jellemzői: több mint egy évtizedig szolgáltat energiát, de abból keveset - mobiltelefon üzemeltetésére tehát nem alkalmas, viszont kiválóan használható az Antarktiszra telepített mikroérzékelők vagy a szívritmusszabályzók működtetésére.

Majdnem szelíd sugár

Az eszköz veleje a hidrogén radioaktív izotópja, a trícium. A 12,3 év felezési idejű trícium bomlásakor nagy sebességű elektronokból álló bétasugarakat bocsát ki, amelyek egyébként nem képesek áthatolni a bőr legfelső hámrétegén, vagyis viszonylag veszélytelenek, már ha nem lélegzi be őket az ember.

A bomló trícium elektronokkal bombázza a diódát, amelyen áram keletkezik. Az elektronok leghatékonyabb felhasználását úgy segítik elő, hogy a BetaBatt elnöke és vezető feltalálója, Larry Gadeken koncepciói alapján a tríciumot habosított szilícium mikrobuborékaiba töltik. Az előállítás legköltségesebb része maga az izotóp, amely az atomenergia előállításának mellékterméke.

Bevetés a senkiűrjében

A BetaBatt jelentős ügyfelekre találhat az űrügynökségekben, amelyek érdeklődnek a könnyebb és biztonságosabb izotópos energiaforrások iránt. (A Voyager plutóniumalapú rádióizotópos hőgenerátora várhatóan 2020-ig üzemelteti a szondát.)

A nukleáris akkumulátor ugyanakkor versenyre kényszerülhet a továbbfejlesztett lítium-elemekkel, emellett a Cornell Egyetemen folyik egy ugyancsak tríciumon alapuló akku, az úgynevezett Radioizotópos Piezoelektromos Generátor fejlesztése - ennek első prototípusa pár év múlva készülhet el.