Jusztina
8 °C
19 °C

Csak egy hangkártya marad?

2000.03.29. 10:30
Múlt hét végén lemondott a Sound Blaster hangkártyáknak kemény konkurenciát állító Aureal cég teljes vezetése. Az Aureal kiemelkedő technológiája ellenére siralmas gazdasági évet zárt januárban, amihez nagymértékben hozzájárult a pereskedés a Creative-val. Nem ez az első ilyen eset a Blaster-kártyák történetében, de ennyire erős konkurencia még soha nem tesztelte a Creative Labs tűrőképességét.
MX300
Az első Vortex2-es kártya
Egy katasztrofális gazdasági negyedév után az Aureal teljes vezetősége bejelentette lemondását. A cég bevételei a negyedik gazdasági negyedévben 3 millió dollárral, 8,5 millióra csökkentek, veszteségei ellenben 9,5 millióra emelkedtek az egy évvel korábbi 3,5 millióhoz képest. Az Aurealnak tavaly összesen 26,5 millió dollár veszteséget sikerült összeszedni, ami a kassza kiapadásához vezetett.

Kip Kokinakis, az Aureal távozó vezérigazgatója szerint az igazi érvágást a Creative-val folytatott szabadalmi perek jelentették. Ahhoz, hogy az Aureal sikeresen verje vissza a Blaster-gyár támadásait, tavaly összesen 6,4 millió dollárt kellett pereskedésre költeni, 1998-ban ez az összeg még csak 400 ezer dollár volt. Ugyan az Aureal győzedelmesen került ki a perből, hatására a vásárlók elbizonytalonodtak és így az eladások is csökkentek.

A vezetőség lemondása után értelemszerűen zuhanórepülésbe kezdett az Aureal a tőzsdén, egy nap alatt mintegy 67%-ot veszített értékéből. A cég piaci értéke 10 millió dollár körülire zsugorodott, míg a Creative 8%-kal jobban állt a konkurencia halálhörgésének hallatára. Az Aureal még kiadott egy félkész meghajtót Vortex2 alapú kártyáihoz Windows 2000 alá, de a Dolby-val közösen fejlesztett, Dolby Digital 5.1 hangzást prezentáló hangkártyájuk feltehetően már nem kerül gyártósorra.

Az igazgatótanács még nem döntött, hogy eladják-e a céget, csődöt jelentenek vagy tesznek még egy próbát a piacon. A lemondott vezetőket átmeneti csapat fogja helyettesíteni, amíg meg nem születik az új stratégia. Pletykák szerint a cégvezetés már hónapok óta vevőt keresett az Aurealnak, állítólag az Intel és a Creative is érdeklődött, üzlet mégsem jött létre. Amennyiben nem történik valami radikális változás a cégnél, várhatóan a legnagyobb vásárló számítógépgyártók elpártolnak az Aurealtól.

Akárhogy is, a Sound Blaster szériáért felelős Creative fejlesztői kivehetik felgyülemlett szabadságukat: lassulni fog a verseny. A PC-s hang fejlődésének 20 éves történetében az Aureal 1997-es megjelenése adta a legnagyobb lökést.

Kezdetben vala a speaker
Az embrionális formában leledző PC-k már 1981-ben képesek voltak hangokat kibocsátani, még ha csak bizonyos korlátok között is. A jobbára csipogásnak nevezhető zenék egészen 1987-ig egyeduralkodtak a piacon, amikor is megjelent az Adlib. Az Adlib volt az első hangkártya, amely képes volt FM-hangmodulációval egyszerre 11 csatornán igazi hangokat előállítani. Bár a digitális hangokat nem kezelte, relatíve gyorsan benépszerűsödött.

A sikersztori alig két évvel később megszakadt, amikor egy Creative Music Systems nevű cég rájött, milyen processzort használtak az Adlib kártyákon, ez volt a köznyelven "OPL2"-ként ismert Yamaha chip. Az apró partizáncég denevérrettentő első Game Blaster nevű próbálkozása után 1989-ben kihozta Sound Blaster névre keresztelt Adlib-klónját, ami viszont már digitális hangrögzítést és -lejátszás funkcióval is rendelkezett és így lesöpörte az addigra szabvánnyá vált elődöt.

A legendás Gravis
A következő években az olcsó ámde gagyi minőséget produkáló Sound Blaster lett az alapértelmezett hangkártya, mivel a Covox és a Roland kísérletei a játékpiac támogatása vagy a magas árak szép csöndben elhaltak. (A Turtle Beach még küzd.) 1992-ig nem született igazi konkurencia a közben mérsékelt ütemben fejlődő Blastereknek, amikor egyszercsak berobbant a köztudatba a Gravis Ultrasound.

A radikálisan sötétpirosra színezett, a gépházakban faltól falig terjedő hangkártya hamar belopta magát a powerjúzerek gépeibe, az önjelölt hobbizenészek ugyanis hamar beolvasztották a Blastereiket igazi hangok megtapasztalása után. A Gravis-hangkártyártyák rákfenéje az alacsony támogatottság mellett a selejtes Blaszter-kompatibilitás volt, megvásárolhatatlan licenc híján a szoftveres emuláció csak a legritkább esetekben működött hibátlanul. A Gravis már nem érte meg a PCI-buszos hangkártyák korát, a cég 1997-ben feladta a küzdelmet, ma már kizárólag játékvezérlőket gyárt.

Amíg a Creative a Blaster AWE sorozatot adta ki egyre fantáziadúsabb nevekkel, még 1997-ben megjelent az Aureal első saját fejlesztésű A3D-technológiára és Vortex 8820 chipjére épülő hangkártyája. Mivel elsőként kínált háromdimenziós térhatású hangzást a játékpiac hamar felkapta, majd a Compaq és a Dell is ezeket a kártyákat nyomta gépeibe. 1998-ra szinte minden játék támogatta az A3D-t.

A Creative ezalatt már lázasan fejlesztette saját 3D-s szabványát, az EAX-ot és az ezt kihasználó Live! hangkártyáit, de biztos, ami biztos alapon még 1998 elején beperelte az Aurealt szabványsértésért, miután elhappolt előle több számítógépgyár megrendelését. Az év második felében megjelenő Live kártyák már a továbbfejlesztett Vortex2 chippel és az A3D 2.0-val találták szembe magukat. A realisztikusabb térhangzást a Creative jövőbe mutató bejelentésekkel próbálta ellensúlyozni, és az előirányzott EAX 3.0 fejlesztésével egy időben erőteljesebb jogi támadásba lendült.

Az 1998 februárjában indított szabványsértési per 1999 decemberében ért véget, az Aureal győzelmével. Látszólag. A multival szemben küzdő cégnek összesen közel 7 millió dollárjába került megvédeni igazát, ami súlyosan csapást mért az Aureal költségvetésére és imázsára, és a jelek szerint akár a cég végét is okozhatja.

Last minute tengerparti nyaralások

Még nem volt nyaralni? Ősszel sem késő elutazni ezekre a gyönyörű helyekre.

Egyedülálló élmények Gyulán

Ősszel is az egész családnak az új Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban.