Natália
-3 °C
8 °C

Chipzilla fázik

2000.02.24. 14:45
Nem könnyű az egyszeri processzormonopólium élete manapság. Szegény Intel, már a saját fejlesztői fórumát sem tarthatta meg nyugodtan, mert legnagyobb riválisa, az AMD hívatlan látogatóként sátrat vert Palm Springsben, és saját sajtóanyagaival árasztotta el a várost. Ráadásul mire a Celeronok visszahódíthatták volna a piac alsó szegmensét megint felbukkant egy régi-új konkurens, a Cyrix babérjain trónoló Via, hogy hagyományaihoz híven mindenkinél olcsóbb árakkal csalogassa a vevőket, miközben az Intel chipkészletek kompatibilitási problémáiról cikkezik a sajtó.
Az AMD sincs egyszerű helyzetben.
No persze az AMD sincs egyszerű helyzetben, hiszen az idei évre nem tartogat olyan újdonságokat, mint az Intel a Willamette, az integrált funkciókat felvonultató Timna vagy a 64 bites Itanium chipjeivel. Az AMD idén igyekszik beváltani az Athlon ígéretét, a nagysikerű processzorban rejlő lehetőségeket megpróbálják a piac minél több szegmensére kiterjeszteni.

Elsőként a Thunderbird jelenik majd meg, valamikor nyáron, várhatóan már 1 GHz körüli sebességgel, és az Athlon Professional márkanév alatt. Az eredeti Athlon processzormag továbbfejlesztéseként a magba integrálják az 521 KB cache-t, és réz alapú gyártási technológiára térnek át. A külső cache eltűnésével feleslegessé válik és megszűnik a Slot A tokozás is, helyette az AMD bevezeti a Socket A-t. Mindezektől teljesítménynövekedést és árcsökkenést remél a cég. A Thunderbird mag mellé új alaplapi chipkészlet is készül, AMD 760 néven, aminek legfontosabb újdonsága, hogy az EV6 busz frekvenciáját 200-ról 266 MHz-re növeli. Összehasonlításképpen, az Intel csak a Willamette processzoroknál fog először 200 MHz-es rendszerbuszt használni.

Szintén még idén megjelenik azonban az Athlon otthoni verziója, a Spitfire, és a szerverekbe és munkaállomásokba szánt Mustang is, ezzel tovább növelve az AMD vadászterületét, és konkurenciát teremtve az Intel Celeron és Xeon chipjeinek egyaránt. A Mustang mag 2 MB integrált cache-sel, alkalmas lesz többprocesszoros rendszerekben való használatra is, egyes változatai pedig noteszgépekben is felbukkanhatnak. A Spitfire - várhatóan nem az Athlon márkanév alatt - Socket A tokozással jelenik meg, a Thunderbirdnél kisebb, de szintén a processzormagba integrált cache-sel, a Spitfire-rel szállított komplett számítógépek ára pedig akár 599 dollárig lemehet.

A piac alsó szegmensébe belépő Spitfire lehet a K6 sorozat utódja, amelyiknek 550 MHz-es változata épp a napokban jelent meg, sebességben maga mögé utasítva az 533 MHz-es csúcssebességű Celeronokat. Az olcsóbb kategóriájú chipek piacán azonban idén már ismét háromszereplősre bővül a színjáték, február 22-én ugyanis bemutatta processzorait a Cyrix és a Centaur processzortervező cégeket felvásárló Via.

VIA-Cyrix, az új trónkövetelő
A Joshua néven ismert fejlesztés végül Cyrix III néven került a boltokba, a tervezésekor pedig a fő szempont az lehetett, hogy az Intel Celeron chipjeinek versenyképes alternatívát készítsenek. A Cyrix III ugyanazt a Socket 370-es tokozást használja, mint a Celeron, ugyanakkor kétszer akkora - 256 KB-os - integrált L2 cache-t tartalmaz, és az Intel P6 busztechnológiáját használva 133 MHZ-es buszfrekvencián működik. A Via processzora ismeri a 3DNow! és az MMX technológiákat egyaránt. A processzorok órajelének meghatározásánál visszatértek a korábbi Cyrix chipek által is használt PR (Pentium Rating) rendszerhez, amely nem a chip tényleges órajelét adja meg, hanem a chip teljesítményével egyenértékű Pentium processzor órajelét. Így a most debütáló 500 és 533 MHz-es Cyrix III-asok valójában csak 400 illetve 433 MHZ-en futnak. Áruk viszont mindössze 89, illetve 99 dollár (1000 darabos tételben), ami lényegesen alacsonyabb az 500-as Celeron 128, és az 533-as 167 dolláros áránál. Az AMD K6-2 chipjei ugyan néhány helyen olcsóbbak, a Cyrix III viszont elméletileg gond nélkül működhet ugyanabban a rendszerben, mint egy Celeron, így olcsó és kézenfekvő alternatíva lehet.

A Via mindenesetre nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen a Cyrix előző tulajdonosa, a National Semiconductor is éppen azért adta el a processzortervező céget, mert az veszteségesen működött. Az Intel és az AMD is elismerten veszteséget kénytelen elkönyvelni a legolcsóbb processzorok piacán, amit a drágább processzorok magasabb nyereségén igyekeznek behozni. Az AMD-nek is hosszú évekig tartó küzdelmébe került, mire el tudta magát fogadtatni a nagy PC-gyártók legtöbbjével, ezért kérdéses, meg lehet-e győzni őket egy újabb márka támogatásáról.

Tovább nehezíti a Via helyzetét, hogy az Intel beperelte őket szabadalmi jogainak megsértéséért, és arra kérte az illetékes amerikai hatóságokat, hogy tiltsa el a céget termékeinek forgalmazásától az USA-ban. Korábban az Intel több technológiát, így a vitatott P6 buszt is, licencelte a Viának, de a cég újabb licencekhez jutott a Cyrix megvásárlásával, a National Semiconductornak ugyanis széleskörű keresztlicencelési egyezménye volt az Intellel. A Cyrix III chipeket éppen ezért a National Semi fogja gyártani, amivel a Via így megspórolja a gyártókapacitás fenntartásának költségeit is.

Intel: van ok az aggodalomra.
Az Intel egyelőre nem is nagyon aggódik a Via által keltett új konkurencia miatt, sokkal nagyobb gondjaik akadtak ugyanis a chipkészletek piacán. A már eddig is hányatott sorsú 820-as chipkészlet és a 840-es sorozat új hibájára derült ugyanis fény: bizonyos konfigurációban memóriahibákat produkálnak. Mindkét chipkészletet arra tervezték, hogy az új Rambus memóriákat támogassák, a hagyományos SDRamokat pedig egy fordítón keresztül érik el. Pontosan ez nem működik rendesen, így ha a 820-as vagy a 840-es chipkészlettel szállított gépben SDRam van, és az ECC (Error Correction Code) is be van kapcsolva, akkor a gép várhatóan memóriahibákat fog adni. Az Intel szerint a probléma viszonylag kevés felhasználót érint, a helyzet súlyosságát azonban jelzi, hogy a cég három komplett - a 820-asra vagy a 840-esre alapuló - alaplapi chipkészletet teljesen törölt jövőbeli terveiből.

A PC gyártók eközben egyre elégedetlenebbek az Intel sorozatos botlásai miatt: a Coppermine csak sokszori halasztás után jelent meg, hibás volt megjelenésekor a 820-as chipset, ráadásul az óriási karácsonyi kereslet miatt Chipzilla nem tudta kielégíteni az igényeket, és néhány terméknél még most is szállítási gondokkal küszködnek, ami persze a konkurensek malmára hajtja a vizet.