Árpád
-1 °C
9 °C

Mikrohullámú átvitel a processzoron belül

2006.06.29. 11:50
A félvezető pályák helyett rádióhullámokkal kommunikáló belső komponensek ötszázszor gyorsabbá tehetik a processzorokat. Európai kutatók szerint az újítás "elviekben egyszerű" a tömeggyártásba átvinni.

A brit bathi egyetem kutatói által vezetett európai kutatási programban sikerült olyan elvi utat felvázolni, amely lehetővé teheti a számítógépek teljesítményének a jelenlegi 500-szorosára növelését.

Ez azzal válhatna lehetővé, hogy a szilíciumcsipek félvezető pályáit mágneses téren alapuló vezeték nélküli technológiára cserélik. A hosszan kígyózó vezetékes összeköttetés a jel gyengüléséhez vezet, és a félvezetőgyártásban folyamatosan igényelt teljesítménynövelésnek fizikai gátat szab.

A csipen belüli vezeték nélküli kommunikáció megvalósításához a kutatók beható vizsgálatoknak vezették alá annak a mágneses térnek a hatásmechanizmusát, amely a félvezetőpályák körül alakul ki. Az első elméleti eredményeket a következő három évben ültetik át a gyakorlatba.

Még évekig kutatják

"A szilíciumalapú csipekből nagyobb teljesítmény kicsikarása a hagyományos megközelítési móddal, tehát a komponensek kicsinyítésével, rövidesen eléri a fizikai lehetőségeinek határait" - idézte a pte hírügynökség Alain Nogaret, a projekt vezetőjének szavait.

A kutató szerint, ha sikerrel járnak, akkor a vezeték nélküli processzorok a kutatás lezárulta után 5-10 évvel megjelenhetnek a számítógépekben. Ezáltal a processzorok teljesítménye a jelenlegi építési méretek megtartása mellett 200-szor, de akár 500-szor nagyobb lehet, állította Nogaret.

A csip felszínén a vezeték nélküli átvitel létrehozásához a félvezetőpályák mágneses terének hatásmechanizmusát tanulmányozták. Ha ezt a mezőt elektronokkal bombázzák, az elektronok eltérnek az eredeti iránytól és megváltozik a mágneses momentumuk.

Néhány atomnyi méretű alkatrészek

Emiatt a következő lépésben oszcillációs effektus lép fel, amely létrehozza a vezeték nélküli átvitelhez szükséges mikrohullámokat. Eközben az átvitelhez szükséges félvezető elemek alig néhány atomnyi méretűek, írta a pte hírügynökség.

Alain Nogaret szerint nem csak az általuk megfogalmazott elv de, annak tömeggyártásba való átültetése is egyszerű. Ugyanazon litográfiai eljárásokkal lehetséges megvalósítani, mint amelyet jelenleg használnak a csipgyártók. A gyártási költségek sem haladják meg a jelenlegi szintet, véli a kutató.

A 800 ezer eurós összköltségű projektben a bathi egyetem mellett, a nottinghami egyetem, a leedsi egyetem és a skóciai St. Andrews egyetem kutatói vesznek részt. További kutatási munkák zajlanak az antwerpeni egyetemen illetve a grenoble-i francia nemzeti kutatóintézetben.