Judit
3 °C
6 °C

Drót nélkül drótosabb

2001.02.22. 17:11
A telefonok után a számítógépek is megszabadulnak az őket körbefonó kábelrengetegtől. A mai fejlesztések között két meghatározó trend látszik érvényesülni, a Bluetooth és a WiFi, mindkettő rádiós kapcsolatot biztosít különböző hardvereszközök között.
Kékfog - A hódító

A Bluetooth technológia Kékfogú Harald dán uralkodóról kapta a nevét, aki ugyancsak jeleskedett a kapcsolatteremtésben, hiszen uralkodása alatt egyesítette Dániát, Norvégiát, és ezekhez még hozzácsapta Svédország déli tartományait. Az Ericsson által kifejlesztett technológia ma már bevett standard, a cég nyilvánossá és jogdíj nélkül felhasználhatóvá tette a szabványt, így megindulhatott a többi cég Bluetooth fejlesztése is. A Bluetooth chip tulajdonképpen a szervertől a kenyérpirítóig gyakorlatilag bármibe beépíthető, segítségével az eszközök kommunikálhatnak egymással.

A Bluetooth a frekvenciakiosztásban gyakorlatilag szabad zónának tekinthető 2,45 GHz-es tartományban működik. A kis chip hatótávolsága persze véges, de nem szükséges hozzá közvetlen rálátás, mint például az infravörös adatátviteli technikáknál. Megfelelő tuningolással a Bluetooth chipekből akár száz méter hatótávolságot is ki lehet csikarni, ami nem elhanyagolandó, főleg, hogy a jelek elvben tűzön-vízen, de legalábbis a falakon áthatolnak. Előnyük, hogy semmi szükség más közvetítő közegre, elég ha a kapcsolni kívánt eszközben szintén van egy chip, és máris megoldott a kommunikáció. A Bluetooth chipek ára igen piacképes, felveszi a versenyt egy standard hálózati kábelével. A chipek közti adatátvitel elérheti az 1 Mbps sebességet is.

WiFi - Sebességmámor

A WiFi szabvány szintén nem mai gyerek, és a Bluetooth-hoz hasonlóan szintén a 2,4 GHz-es tartományban működik, de vele ellentétben lényegesen gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé, igaz, ennek ára is van, ami ez esetben egy kapcsolódási pontban realizálódik. A WiFi-eszközök tulajdonképpen kábel nélküli rádiós LAN-hálózatot képeznek, ahol az adatforgalmat egy HUB-nak tekinthető kapcsolódási pont biztosítja. Ez esetben a gépek nem egymással, hanem a kapcsolódási ponttal kommunikálnak, ugyanúgy, ahogy tennék egy kábeles LAN-hálózat HUB-jával.

A WiFi-technológiára vonatkozó szabványt, ami a 802.11 számot viseli 1997-ben fogadta el a IEEE nemzetközi szervezet. A szabvány akkor korszerűen definiálta a rádiós LAN-hálózatok mibenlétét. 1999-ben fogadták el a 802.11b módosított szabványt, ahol a WiFi-eszközök sebessége a korábbi 1, illetve 2 Mbps-ről 5,5-11 Mbps-re növekedett.

A WiFi a Bluetooth-tal ellentétben nem működik hálózati kapcsolódási pont nélkül. A kapcsolódási pontok hatósugara mérettől függ, akár az épületek közötti kommunikációt is meg lehet vele oldani. Emiatt szükség van titkosítási eljárásokra is, hogy az illetéktelen belépéseket elkerüljék. A szabvány segítségével különböző gyártók gépei is könnyedén kommunikálhatnak egymással egy adott ponton keresztül. A pontok teljesítőképessége egy LAN HUB-hoz hasonlóan véges, a rendszer túlterhelés esetén csökkenti a hozzáférési sebességet.

Egyelőre mindkét technológia kényelmesen fut egymás mellett, különösebb gondok nélkül. A cégek további fejlesztésein múlik, hogy ki kihez fog húzni. A legtöbb nagy cég párhuzamosan fejleszti Bluetooth-, illetve WiFi-eszközeit. A két technológia egymással is együttműködik, de kérdéses melyikük lesz az uralkodó: az olcsóbb lassú vagy a drágább gyors, esetleg születik egy köztes megoldás is.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.