További Hardver cikkek
Egyre élesedik a háború a két következő generációs dvd-szabvány, a blu-ray és a hd-dvd között. Jelenleg a Sony által támogatott blu-ray áll nyerésre; főleg mióta a legnagyobb amerikai kölcsönzőhálózat, a Blockbuster is mellette tette le a voksát, és a hd-dvd-t száműzte a kínálatból - de ha jobban megnézzük, nemcsak azt láthatjuk, hogy a háború még nem dőlt el, de azt is, hogy valójában csak vesztesei vannak.
Lejátszó kell, filmek nem
A két szabvány harca nagyjából egy éve tart; tavaly karácsonyig a hd-dvd tűnt erősebbnek, de aztán a beépített blu-ray-olvasóval piacra kerülő Playstation3 (ami a maga 600 dolláros árcédulájával játékkonzolnak fájdalmasan drága, de blu-ray lejátszónak olcsó) karácsonykor megfordította a hadiszerencsét. Blu-ray-lejátszóból PS3-astul már több mint 3,5 milliót adtak el világszerte, hd-dvd-téren a Toshiba még csak az éves előrejelzésében beszél egymillióról - viszont az első publikus eladási adatok azt mutatták , alig-alig vesznek filmeket az új lejátszók büszke tulajdonosai.
Árháború
A nagy amerikai áruházláncokban (mint a Wal-Mart, a Circuit City vagy a Best Buy) a blu-ray-filmekből ugyan nagyjából kétszer annyi fogy, mint hd-dvd-ből, mégis csalódás mindkét formátum; nem érezni, hogy a legmegátalkodottabb házimozi-rajongókon felül az emberek tömegével hagynák el a régi dvd-szabványt az újak kedvéért.
"A fogyasztók nagyon árérzékenyek ebben a szegmensben, és ilyen téren messze jobban állunk a Sonynál" - nyilatkozott Warren Lieberfarb, a Toshiba (a hd-dvd fő támogatója és gyártója) szóvivője, amikor májusban a cég 400 dollárra vitte le a belépő szintű lejátszója árát, ezzel árversenybe kergetve a konkurenciát. A Sony kénytelen-kelletlen követte az árcsökkentést 500 dollárig. Elemzők szerint azonban az árat 200 dollár alá kellene szorítani, hogy igazán nagy tömegek kezdjenek el érdeklődni a lejátszók iránt - nem is beszélve arról, hogy a nagy felbontású filmek élvezetéhez feltétlenül szükséges hd tévéknek is sokkal jobban el kellene terjedni.
Remény Kínából
A Toshibának időközben nem várt helyről jelentkezett támogatója: a kalózparadicsomnak, de egyben robbanásszerűen növekvő piacnak is számító Kínából. Két nagy kínai dvd-gyártó is bejelentette, hogy 2007. második felétől a hd-dvd szabványra épülő lejátszókat fog gyártani főként belső piacra. Bár ezek a cégek nem arról híresek, hogy rendben fizetnék az ilyenkor szokásos licencdíjakat, a Toshibának már az is nagy segítség lenne, ha a nagyobb gyártott mennyiség kicsit lecsökkentené az egy példányra vetített gyártási költségeket, illetve nőne a hd-dvd-filmek felvevőpiaca.
Az utolsó előtti háború után
Bár Hollywood remeg azért, hogy az új szabványok a dvd-hez hasonló karriert (tíz év alatt évi 24 milliárd dolláros iparággá fejlődött a házimozi) fussanak be, a nagy stúdióknak máig nem sikerült egyértelműen egyik vagy másik formátum mellett letenni a voksukat. Ráadásul mióta feltörték a másolásvédelmet, mindkét tábor az új kódolás kifejlesztésén dolgozik, ahelyett hogy az LG és a Samsung hibrid megoldásait támogatnák, vagy valahogy megpróbálnának a két formátumból egyet csinálni.
A pécé sem jelent egyelőre kiutat a csapdából. Bár a Toshiba minden aszati gépébe és notebookjába hd-dvd-olvasót épít, a Sony, a Dell és az Apple pedig blu-rayjel turbózza fel a saját gépeit, az író hardverek és az üres lemezek hiánya miatt egyelőre érdektelenségbe fullad pc-fronton az új dvd-szabványok bevezetése.
Elemzők szerint egyébként is ez lesz az utolsó nagy háború az adattárolók világában. Előrejelzések szerint tíz év múlva a sok terabájtos kapacitású otthoni szervereinkre fogjuk lehúzni az internetről a nagy felbontású filmeket, és semmi szükség nem lesz a lemezekre.