Natália
-3 °C
7 °C

Gyenge az inteles iMac?

2006.01.24. 16:10
Egy alapos teszt szerint átlagosan csak negyedével gyorsabb a kétmagos Core Duo mint az egymagos G5-ös, pedig Steve Jobs duplázást ígért. Persze a marketinggépezet mindig túlpörög, ráadásul az Intel processzorok teljesítményét inkább a gyengécske G4-esekkel érdemes összevetni.

A vártnál lényegesen lassabbak a kétmagos Intel processzorral szerelt Macintoshok a Macworld tesztje szerint. A portálon látható benchmarkok alapján a két gigahertzes Core Duo átlagosan legfeljebb 25 százalékkal gyorsabb, mint elődje, a 2,1 gigahertzes IBM G5-ös. A nyolc különböző alkalmazás mellett lefolytatott 13 különböző tesztből kiderül, hogy a legnagyobb előrelépést az indítás során tapasztalhatják a felhasználók, hiszen a korábbi 46 másodperccel szemben most már csak 25 másodpercig kell várniuk.

Szlogenek vs Valóság

#alt# Hasonló, 82 százalékos sebességnövekedés tapasztalható iMovie 6.0 alatt, amikor fekete-fehér effektet raknak az anyagra, de ugyanebben a programban előfordult, hogy a régi gép másodpercre pontosan az új teljesítményét hozta, míg iPhoto alatt az átlagos 30-50 százalékos gyorsulás mellett megesett, hogy a Core Duo lassabb volt, mint egymagos előnye.

Összességében a 13 tesztből 11-ben erősebb volt az Intel processzora, de a sebességnövekedés csak 25 százalékos volt, szemben Steve Jobs kétszáz százalékos ígéretével.

Persze ez kevéssé meglepő azok számára, akik csak egy kicsit is emlékeznek az Apple korábbi álláspontjára. A társaság honlapjáról természetesen már rég eltűntették azokat a teszteket, amik a G5-ösök fölényét hirdették az Intel processzoraival szemben. Akkor két, 2 gigahertzes G5-öst mértek össze kétprocesszoros, 3 gigahertzes Xeon rendszerrel, és arra a következtetésre jutottak, hogy a G5-ös közel 50 százalékkal gyorsabb inteles társánál.

A két héttel ezelőtti rendezvényen meg azzal indította be az egybegyűltek nyáltermelését Jobs, hogy a Core Duo mindegyik magja önmagában gyorsabb, mint a G5-ös. Ha ez igaz lenne, akkor a 2 gigahertzes Core Duonak legalább egy 4,5 gigaherzes Xeon teljesítményét kéne hoznia, ami nonszensz. Bár az Intel mobilprocesszorainak van a legjobb órajel/teljesítmény aránya a családban, az előnyül közel sem ekkora.

Jobs tehát vagy most hazudott, vagy korábban, de érdemesebb inkább úgy fogalmazni, hogy az Apple is hajlamos a csúsztatásokra, hogy megfelelően bereklámozza az új terméket. A számítástechnikára amúgy is jellemző, hogy bármelyik rendszerre meg lehet találni azt a tesztprogramot, amelyik az adott konfigurációt a leggyorsabbnak hozza ki.

Döntéskényszer

#alt# A tematikus weboldalak az Apple szemére vetik, hogy miért az Intel választották, miért nem a jelenleg erősebb processzorokat gyártó AMD-t, ám a felvetés csak részben jogos. Egyrészt korábban már foglalkoztunk a témával, ahol arra a következtetésre jutottunk, hogy az Apple törzsvásárlóinak még mindig könnyebb volt beadni az inteles váltást, mint lett volna egy amd-st.

Másrészt, bár tény, hogy a kisebbik processzorgyártó asztali csipjei lényegesen jobban teljesítenek, mint a Pentium 4-esek, vagy a kétmagos Pentium D-k, de az is látni kell, hogy az Apple-nek nem erős asztali processzorra, hanem erős mobilprocesszorra volt elsősorban szüksége.

Márpedig a Pentium M sorozat hagyományosan az egyik legjobb értékekkel bír, már ha fontos a teljesítmény órajelhez viszonyított aránya és az alacsony fogyasztás is. Igaz, hogy az AMD Turion csipjei felveszik a versenyt az Intel mobilprocesszoraival, de nem előzik meg azokat, ráadásul a kétmagos Turion még nincs a piacon, míg a kétmagos Pentium M Core Duo néven már kapható, iMacbe és MacBook Próba csomagolva.

Ez utóbbi gépnek meg már igencsak szüksége volt a vérfrissítésre, mert több mint ciki 680 ezer forintért árulni egy ma már halálosan gyenge G4-es processzorral szerelt laptopot. Lehet, hogy a Core Duo nem jelent óriási előrelépést a G5-öshöz képest (bár a komoly tesztekkel érdemes megvárni a komoly alkalmazásokat, például az x86-osra írt Photoshopot), a G4-esnél azonban fényévekkel gyorsabb.

És ez a lényeg, Steve Jobs talán sosem döntött volna úgy, hogy cége otthagyja az IBM-et, ha a társaság képes lett volna időben elkészíteni a G5-ös mobilváltozatát. A mobilpiac egyre fontosabb, az eladott gépek fele már ebből a szegmensből érkezik, az Apple pedig nem engedhette meg magának, hogy ebben a versenyben egy méregdrága, de lassú géppel vegyen részt. Arra meg várhatott volna az Apple, hogy az egy-két millió eladott laptopért az IBM sietve kifejleszti a G5-ösök mobilváltozatát.