Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

A római korba lát a múltbanéző készülék

2005.04.30. 11:10
Aki a nézőkéhez hajol, akár a kronoszkóp Mézga Aladár-i értelmébe is beleélheti magát, az Index munkatársai mindazonáltal a hiperkorszerű térinformatikai múzeumtechnikát vélték felfedezni az Aquincumi Múzeumban.

Mivel nem kenyerünk az eröltetett viccelődés, óriási szerencse, hogy a nyárias verőfényben sütkérező gyíkcsorda eltereli a riporter figyelmét saját téves megállapításáról, miszerint a római birodalom hanyatlásához jócskán hozzájárulhatott, hogy a korabeliek - vélhetően egy súlyos tériszonyjárvány miatt - csak térdmagasságig építkeztek.

Tényleg, mintha

A kétezer éves település romjai között sétálgatni érdekes és kellemes dolog, az ókori várost a megmaradt alapokra képzeletben ráépíteni és kiszínezni viszont zavarbaejtő nehézségű feladat. Ebben segít egy picit a múltbanéző készülék.

A kronoszkóp egy kilátói kukkerhez hasonló, kültéri berendezés, amely Aquincum térhatású számítógépes modelljére néz. Az érdeklődő előtt elterülő kövekre épületeket varázsol a digitális rekonstrukció - ráadásul a krómos karokat megragadva 150 fokot fordulva bámészkodhatunk.

kronoszkop
Virtuális valódiság
A múzeum területén két ilyen berendezés üzemel. A bemutatón több alkalommal utalások hangzottak el az eszköz további fejlesztésével kapcsolatban. A riporter magában szerényen a fotorealisztikus helyett az ismertetőn is látható wireframe (talán térdrótos) jellegű megjelenítést részesíti előnyben - ezek a mai fiatalok biztosan nem zavarodnak az efféle elvontságtól.

Rajongásra méltó viszont a kronoszkóp, mint rozsdamentes, minden irányba állítható, hivalkodóan high-tech tárgy.

Az újítás anyagi háttere egyébként a Nemzeti Kulturális Alapprogram, illetve az informatikai minisztérium múzeumfejlesztésre fordított félmilliárd forintos programja volt. Miközben váratlanul sápatag combú gladiátorok vonultak el közöttünk, megtudtuk, hogy a múzeum pályázati pénzekből nyolcra emelné az Aquincumi Múzeum kronoszkópállományát.

Úttörők, térinformatikusok, robottechnikusok

A virtuális múlt fényviszonyai valós időben igazodnak a valós fényviszonyokhoz (a modellben is ugyanonnan süt a Nap), ahogy az az alant következő kreditekből is kiderül:

A kronoszkóp alapötlete a Sztaki térinformatikai osztályának vezetője, Szentgáli Ádám fejéből pattant ki. A projekt kidolgozását Holakovszky László, a videószemüveg-technika hazai úttörője vezette. Ő tervezte a képmegjelenítő és megvilágító rendszert is.

Az elméleti vázlatokat a műegyetemi Építészettörténészeti és Műemléki Tanszék nyugalmazott professzora, dr. Istvánfi Gyula készítette. A régészeti hitelesség fölött dr. Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója őrködött. A térbeli modellek az Építészeti Ábrázolás Tanszéken készültek, ezeket a COMPulz Bt. illesztette a lemodellezett romkerti környezetbe.

A fények-árnyékok szimulálásához a Nap égi pályája csillagászati algoritmusát a Légkörfizikai Intézet biztosította. A kronoszkóp mechanikai részének a megvalósítása a műegyetemi Gépgyártástechnológiai Tanszék főmérnökéhez fűződik. Az elektronikai tervezést és szerelést a Sztaki volt Robottechnikai Osztálya munkatársaiból alakult Cortex Kft. végezte.

Tessenek kipróbálni.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!