További Hardver cikkek
Az Intel bemutatta első működő négymagos processzorát, a Clovertownt, írta meg a Register. A csip már a Pentium 4 utáni világ egyik első példánya, így a következő generációs architektúrára épül. Az idén érkező utódokat három családba sorolják, a mobilverziót Meromnak, az asztalit Conroe-nak, a szervercsipeket pedig Woodcrestnek nevezik.
A most bemutatott processzor ez utóbbinak a négymagos változata, és mivel két csip dolgozott a gépben, egyszerre nyolc mag küzdött meg az adatok áradatával. Justin Rattner, az Intel technológiai igazgatója szerint a processzor „robosztus teljesítményre” képes. Most még javítgatják a Clovertownt, de várhatóan még az idén, a negyedik negyedévben megkezdik szállítását.
Arculat kell
Közben az Intel vezérigazgatója arról próbálja meggyőzni a közvéleményt, hogy a cég nem csak egy egyszerű processzorgyártó. Paul Otellini szerint fontos cél, hogy a társaságnak legyen önálló arculata, hogy legyenek erős márkái, írta meg a BBC.
Egy-két évtizeddel ezelőtt ennek még nem volt jelentősége: az első időkben, a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején még csak kevesen vásároltak processzort, és nekik nem volt szükségük életérzésre, hiszen pontosan tudták, miért van szükségük az adott alkatrészre.
A kilencvenes évekre azonban százmilliók, majd milliárdok szórakozása, munkaeszköze lett a számítógép, és Otellini szerint ideje ennek megfelelően kezelni a termékeket.
Egy processzor esetében meglehetősen nehéz dolga van a gyártónak, hiszen kevésen kötődnek érzelmileg a csipekhez, nehéz életérzést kötni egy sosem látható nyomtatott áramkörhöz.
A külvilág felé
Otellini szerint nem a termékeken kell változtatni, hanem azon, ahogy az megjelenik a vásárlóknak. Ennek az új imázsnak az első tünete a Pentium M brand elhagyása, és a Core Duo illetve a Core Solo márkanevek bevezetése. A különböző verziók közti erőviszonyokat sorszámokkal érzékelteti a társaság, bár a többségnek máig nem sikerült megértenie, hogy miért jobb, ha 550-esnek és 560-asnak nevezzük a Pentiumot, mintha simán 3,4 gigahertzesnek és 3,6 gigahertzesnek hívnánk őket. Arról nem is beszélve, hogy az 550-esen kívül van még 550j meg 551-es is, a vásárlóknak viszont csak egy elhanyagolhatóan szűk része érti, hogy mit jelentenek a számozások.
Az új irányvonal egyik kézzelfogható megjelenése a Viiv szabvány, mely leginkább egy multimédiás tünetegyüttes. Viiv címkével jelölik azokat az Intel processzoros pécéket, amelyek méltón megállják a helyüket a nappaliban, azaz könnyen lejátsszák a videókat, zenéket és más digitális tartalmakat. A címkét csak azok a számítógépek kaphatják meg, amelyek kétmagos Intel processzort, Intel 945, 955 vagy 975 csipkészletet és 10/100 megabites Intel Ethernet hálózati vezérlőt tartalmaznak, valamint 5.1 csatornás hangot tudnak kibocsátani és kezelik a nagy felbontású videókat.
Otellini szerint az új kor eljövetelével nem változik meg alapvetően a számítógépek felhasználási köre, de annak minőségében komoly előrelépésre lehet számítani. A gépeket ugyanúgy internetezésre, játékra, film- és zenelejátszásra, tartalommegosztásra használjuk majd, mint eddig, csak nem a képernyő előtt görnyedve. Otellini szerint 2-5 éven belül a kanapéból egy távirányítóval kezeljük a számítógépet, a kép a nagyfelbontású tévén jelenik meg, a hangok pedig a házimozin keresztül szabadulnak ki a bitek fogságából.