Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

„Ez egy tjágya”

2005.12.20. 17:59
A gyerekek olyanok akarnak lenni, mint a szüleik. Ezért ajándékozáskor érdemes figyelembe venni, hogy milyen az elsőszámú modell: bányászapukák dömpert vegyenek, inszeminátorok kisvasutat alagúttal, menedzserek meg gyermeklaptopot. Leteszteltünk hármat a boltokban kapható példányokból, hogy megtudjuk, diverzifikálódik-e már a piac. Jelentjük: diverzifikálódik.

Ülök bután a kétezer forintos Cyber PC Laptop előtt, és az élet kilátástalanságán gondolkozom. Elég egyszerű kérdésre kéne válaszolnom, el kell döntenem, hogy az „árul” szóra melyik rímel: a „közeg”, a „sár”, a „dolog”, vagy a „sárgul”. Persze hogy tudom a megoldást, és ez valahogy el is veszi a kedvem a választástól. Még az sem vígasztal, hogy a „sárgul” megjelölése után 15 pixelből álló figurák ropnak örömtáncot egy negyed óra alatt halálosan meggyűlölhető dallamra.

Persze a Legyen ön is milliomos hárommillió forint feletti kérdéseire meg azért nem válaszolok szívesen, mert nem tudok. Főleg ha operáról van szó, és ezzel el is érkeztünk az élet legnagyobb tanulságához: boldogtalanságra vagyunk ítélve. Az élet vagy túlságosan könnyű, vagy bosszantóan nehéz, nincs átmenet.

Megvilágosodás a sorjás műanyag árnyékában

 

De a gyerekeknek még van esélyük. A végső elbutulásig minden nappal okosabbak lesznek, megeshet velük, hogy holnap olyan kérdést is megválaszolnak, aminek hallatán ma még csak zavartan túrják az orrukat. Az élet számukra folyamatos sikerélmény. Ilyesféle ajándékot vásárolni gyerekeknek ezért is jó ötlet: a kérdések megválaszolásával fejlődnek, tanulnak, ráadásul minden napra jut egy kis elismerés táncoló pixelhalmazok képében.

A gyereklaptop alapjában véve ugyanolyan, mint bármelyik számítógép, végtelenül ostoba, sőt, a meglehetősen szűk és bővíthetetlen adatbázisnak köszönhetően halmozottan hátrányos helyzetű. Ezzel együtt még mindig sokkal értelmesebb ajándék, mint egy kötött sál mondjuk, és nem is feltétlenül drágább annál.

Rögtön leteszteltünk hármat az óriási kínálatból: a kétezer forintos Cyber laptopot az Auchanból, a 14 ezres pókemberest a Corából, valamint a 14 ezer forintos Bilingual Slim Deskoptot a Tescóból. Persze mindegyiket megvehettük volna a másik kettő hipermarketben is, nagyjából ugyanennyiért, az árukészlet és az árak hasonlóak.

Olcsó és nem kerül sokba

#alt#
Klikk a képre!

A Cyber laptop jelszava az egyszerűség, leszámítva a szétnyitást, ami legalább háromkezes munka. A gép külsejét tekintve a hat évvel ezelőtti Apple iBookok dizájnját követi, belül meg elég csúnya, és nem is különösebben színvonalas. A billentyűzet például annyira rossz, hogy csak legvégső esetben érdemes használni, de ezt a programozók is belátták: a legtöbb esetben legfeljebb ha kettőt, hármat kell nyomkodni a gombok közül.

A készülék kezelése máskülönben könnyű, bármelyik menüben egyetlen gombnyomásra ott termünk. A feladatok elég egyszerűek, és három kategóriába sorolták őket: matematikai játékok, szójátékok és jó játékok, ami feltételezi, hogy az első kettő kategória tartalma kifejezetten szar.

Azért ez ebben a formában nem igaz, de semmi korszakalkotóra nem kell gondolni: a nyelvtani feladatok elég egyszerűek, van, hogy az abc egy hiányzó betűjét kell megtalálnunk, máskor kakukktojást kell keresnünk (melyik nem passzol, első kérdéssor: hold, ablak, tető, kémény, pince. Második kérdéssor: hold, zöld, sárga, kék, piros). Jellemzően a feladat megértése nagyobb energiát vesz igénybe, mint a feladvány megoldása. De az iskola első osztályától harmadikig, negyedikig el lehet szórakozni a géppel. A jó játékok viszont elég rosszak, köszönhetően az apró kijelzőnek, ezt már egy öntudatosabb kiscsoportos is kiröhögné.

Mindezek ellenére a kétezer forintos Cyber laptop remek ajándék, ha nincs sok pénzünk, vagy ha nem különösebben szeretjük a gyermekünket: végülis ellesz vele egy darabig, ráadásul az ujjai is megedződnek az ostoba billentyűzetnek köszönhetően, és annyival nem rosszabb ez a gép a többinél, mint amennyivel olcsóbb. A logikai feladványok inkább csak lefoglalják az apró júzert, mintsem gondolkodásra késztetik, hiszen rövid idő után inkább már automatikusan válaszolnak a feltett kérdésekre. Ugyanakkor még mindig jobb, ha ilyennel foglalkozik a gyerek, mintha a szabad levegőn rohangászik, vagy gyümölcsöt eszik.

Szuperhős akcióban


Klikk a galériára!

A második darab, a pókemberes igazi nagyágyú. Egyébként azért pókemberes, mert a sanghaji gyárban rányomtak egy pókemberes meg egy marveles matricát a gép külsejére, csináltak neki pókemberes beköszönőt, meg rádobtak egy tök hülye, témába vágó programot. Ugyanez a gép megvásárolható mezei kivitelben is. Viszont az se olcsóbb, a gyereket pedig biztos jobban ösztönzi, hogy a Csodálatos Pókemberrel játszhat, mintha csak simán közölnénk vele, hogy takarodjon a szobájába, és elő se jöjjön reggelig.

Pókembernek egere is van, de ez csak amolyan látszategér: van rajta két gomb, meg egy görgetőnek álcázott még egy, de nincs benne golyó, sem infrás érzékelő. Valójában csak egy outsourcingolt gombhalmazról van szó.

Pókember kemény csávó, ezt bizonyítja, hogy 12 évesnél fiatalabbak ki sem tudják nyitni a laptopot, olyan erősen szorítják össze a rugók. Aztán ha mégis sikerül szétfeszíteni, belül mindenfele ott ugrál a csodálatos szuperhős, aki mindenesetre sokkal jobb fej, mint az a másik, az alsógatyás.

Ez a laptop a legpofásabb mindközül, messziről nézve, hunyorogva, ellenfényben még igazi számítógépnek is tűnhet. Jópofa, különálló gombok, minden kék meg piros, a gép tapadókorongjainak köszönhetően úgy rögzül az asztalhoz, mint a Csodálatos a falhoz.

Indítás után egy rövid jelenetet láthatunk a Pókember 2-ből, olyan 50x30-as felbontásban, nagyjából leszámoltuk a képpontokat, ami az olvasó iránt érzett elkötelezettségünket bizonyítja. Közben szól a szuperhősös zene, oldalt meg hívogatóan terpeszkedik a tab helyén a Marvel Trump. Erre a billentyűre előjön a létező legértelmetlenebb játékprogram, a szuperhősös verekedős, ami abból áll, hogy a gép sorsol nekünk egy figurát, aztán egy ellenfelet, aztán kisorsolja, hogy melyik nyer, majd kiadja a végeredményt.

Csökkentett szókészlet

A logikai feladatok meglehetősen hasonlóak az előbbi modellben találhatókhoz, azzal a különbséggel, hogy a Csodálatos beszél angolul, franciául, németül, csehül és szlovákul is a magyaron kívül, így különféle fordítós programokkal is találkozhatunk. Ilyenkor már rendesen használjuk a billentyűzetet is, de előfordul, hogy a fülünket kell bevetnünk, hasztalan; például amikor a gép közli hogy „szfszd”, és nekünk ki kell találnunk, hogy melyik nyelven hangzott el a szó.

Mivel egyáltalán nem lehet érteni, hogy a kérdéses szó a tschüß volt, elég nehéz a dolgunk, de még ha ki is következtetjük valahogy, hogy a gép németül beszélt, akkor sem oldódik meg semmi: a Pókember valamiért csak az angol és a francia választ fogadja el, a többi esetben úgy tesz, mintha hibás gombot nyomnánk. Így csak akkor mehetünk tovább, ha valóban francia vagy angol nyelven harákol a Csodálatos.

Valamivel sokszínűbb, a billentyűzetet jobban kihasználó programokkal találkozunk ebben a laptopban. Ez pedig jó, hiszen gyermekünk izgalmas fejlődésen megy keresztül pillanatok alatt. Túl azon, hogy egyedülálló módon a világ összes nyelvét franciaként vagy angolként fogja azonosítani felnőttkorában, még megtanul gépelni is.

A logikai feladatok összetettebbek mint a csóró modellben, de annyival nem, hogy az tízezer forintot megérjen. Az árkülönbséget csak részben magyarázhatja a jobb anyagválasztás és az értelmetlen egér, viszont Pókember az egyik leglazább szuperhős, és ezért már érdemes lehet fizetni.

A gép nagy előnyei közé tartozik, hogy magától kikapcsol, ha sokáig nem foglalkoznak vele, hátránya, hogy erős rugóinak köszönhetően csukódás közben lemetszi a kisebb emberek ujjbegyét.

Mindenki játékgépe

#alt#
Klikk a galériára!

A Bilingual Slim Deskopt viszont egészen elképesztő. Tesztelés közben egyszercsak azon kaptuk magunkat, hogy hatodszor futunk neki ugyanannak a játéknak, mert végig akarjuk csinálni. Mert végig kell csinálni, mennyire röhejes, hogy egy gyerekeknek készült program kifog rajtunk, aztán mégis.

A két előző modellhez képest ez a gép az innováció non plus ultrája, amit bizonyít, hogy nem is igazi laptop, csak szállítás közben: ha használjuk, a billentyűzetet le kell pattintani a „monitor” hátuljáról, a kettőt ilyenkor csak egy zsinór tartja össze, hogy minél jobban hozzápasszíthassuk amúgy ergonómikus testalkatunkhoz.

Ennek a gépnek nem egyszerűen egy fityegő bumszlija van, az egér itt egér, rendes görgővel meg gombokkal, ráadásul egész jól működik. A billentyűzet legalább annyira használható, mint Pókemberé, talán egy kicsivel kevésbé dögös az összhatás, a plusz egéren kívül viszont a Bilinguar mellett szól a nagyobb kijelző is.

Ez a gép számtalan feladatot rejteget, ráadásul olyan jól állítható a nehézség, hogy hat éves kortól akármeddig élvezetes kihívást jelenthet a legtöbb játék. Persze nem kell túlságosan nehéz kérdésekre számítani, ez a gép sosem kér minket arra, hogy tegyük a francia forradalom áldozatait sorrendbe exhumálási időpontjuk alapján. Alapszinten olyan kérdésekkel találkozunk, hogy merre élnek az indiánok (lehetőség: Amerika, Ázsia, India), de a legnehezebb fokozaton már képes arra is rákérdezni, hogy mikor alapították Izrael államot, vagy ami még durvább: mi Nógrád megye székhelye. Ezek a kérdések a legérdekesebbek, a műveltségi vetélkedő nincs benne a másik két gépben.

A szokásos bajok

Persze itt is megtaláljuk a szokásos matematikai és nyelvtani játékokat, ezekkel ugyanaz a baj, mint a Pókembernél vagy a Cyber laptopnál: gondolkodás helyett automatizmusra nevelnek. Ott van például az anagramma játék, amikor meg kell találnunk, hogy milyen szót lehet összerakni a satu betűiből. Szerencsétlen gyerek hiába próbálkozik a tusával, vagy a sutával, a gép csak az utast fogadja el. Kiszab rá.

A kétnyelvű annyira ügyes, hogy már majdnem igazi számítógép, persze a kérdés az, hogy a végső teszten, a gyerekeknél hogy szerepel. Márpedig őket nem olyan könnyű átverni, mint minket. Ha megérzik, hogy csalásról van szó, egyből sarokba vágják az álságos laptopot. És bármennyire is tetszett nekünk, felnőtteknek a Bilingual Slim Desktop, az egyik kolléga ötéves fia csak annyit mondott a tesztgyőztes modellről: "Ez egy tjágya".