Ambrus
-7 °C
3 °C

Oprendszer a kenyérpirítóban

2005.08.16. 10:30
Kapcsolódó cikkek (1)
Sokáig azt mondták a szakértők, hogy a NetBSD operációs rendszer a kenyérpirítót leszámítva minden létező eszközön fut, ez azonban már nem igaz. A Technologic Systems nevű cég fanatikus hekkerei szétbuheráltak egy méretesebb kenyérpirítót, beletákoltak egy számítógépet és néhány fénydiódát, és rátelepítették kedvenc oprendszerüket.

Az automatikusan bevásárló internetes hűtőgép még egészen jó ötlet, a kenyérpirítóba azonban teljesen fölösleges számítógépet építeni, nem ettől lesz egyenletesen barna és ropogós a pirítós. A Technologic Systems fejlesztése is csak játékszer, ennek ellenére a fejlesztők igen alapos munkát végeztek, és igyekeztek kihasználni a NetBSD tudását. Teljesen kiiktatták a kenyérpirító áramköreit, és mindent rákötöttek a műanyag burkolat alá épített TS-7200 alaplapra, így ugyanis minden apró mozzanatot az oprendszer irányít. A pirító még zenélni is tud, és webszerver is fut rajta.

Szenzoraival azonnal észleli a gép, ha belegyömöszölnek egy kényérszeletet, egy mágnes segítségével pedig lehúzza a kenyeret tartó fémtálcát és elkezd pirítani. A készüléket négysoros lcd kijelzővel és usb billentyűzettel is felszerelték, hiszen a a júzernek használat előtt be kell jelentkeznie.

#alt# Jesse Off, a kenyérpirítót irányító szoftver tervezője elmondta, hogy eleinte nagyon féltek a rendszer túlhevülésétől, ami nem meglepő: az alaplap alig fél centire van a nyolcszáz wattos fűtőszálaktól. Egy átlagos pc szobahőmérsékleten szénné ég hűtőbordák és ventilátorok nélkül, a TS-7200 azonban ezek nélkül is jól bírja a meleget, és azonnal leállítja a pirítást, ha veszélyesen nagy a hőség. A Technologic Systems persze nem gyárt majd intelligens kenyérpirítót, csupán azt akarta megtudni, hogy az általa gyártott alaplap használatakor milyen problémák merülhetnek fel.

A másik rendszer

A NetBSD nagyon hasonlít a Linuxra, például a forráskódja ugyanúgy szabadon átalakítható, a módosított kódokat azonban nem kell nyilvánosságra hozni. Ez kifejezetten előnyös lehet a szoftverfejlesztő cégeknek, hiszen így könnyebben eladhatják a terméküket; kitűnő példa erre az Apple OS X oprendszer, amely szintén a BSD egy korai verzióján alapul. A felhasználó véletlenül sem veszhet el a különféle disztribúciók kavalkádjában, mint a Linuxnál, mert csak egy NetBSD van, amit alig néhány száz programozó fejleszt.

Forráskódja lassan változik, viszont hosszasan tesztelik, ezért megbízható, és nem fordulhat elő, hogy egy új kezelőfelületen nem futnak régi programok. A NetBSD rendszermagja könnyen átalakítható úgy, hogy a szokványostól eltérő rendszereken is fusson.