Szintén csak becslések léteznek a Földön keletkező és különböző eljárásokkal elmentett adatmennyiség meghatározásához. A Berkeley egyetem "Mennyi információ" (How Much Information) nevet viselő projektje szerint 2002. folyamán világszerte 5 EB (exabájt, 1018 bájt), azaz napi 13,7 petabájt (1015) adat keletkezett.
Mágneses
A vállalati- és magánadatok, röntgen- és fényképek, emailben küldött fájlok, banki és biztosítói adatbázisok, műholdképek, rádiós és televíziós tartalmak valamint a számtalan további alkalmazás mentését 92 százalékban mágneses adathordozókkal végezték.
Az 5 exabájt szemléltetéséhez elég azt tudni, hogy ez 37 ezerszer több, mint az amerikai kongresszusi könyvtár 17 millió kötetének 136 terabájtra becsült tartalma. A világ 6,3 milliárdos népességére elosztva, az 5 exabájtból mindenkire 800 megabájt tárolandó információ jut.
Kis internet
Az interneten hozzáférhető adatok ugyanakkor "alig" 170 terabájtra rúgnak. Az IBM szerint évente 50 százalékkal növekszik az emberiség által termelt adatmennyiség.
Az informatikai óriáscég vállalati tárolási rendszerek üzletágának vezetője, Tom Hawk erről akkor emlékezett meg, amikor bemutatták az IBM két új csúcsszerverét, a nagyvállalatoknak szánt DS8000-et és a középmezőnyt megcélzó DS6000-et. A nagyobbik vas 192 terabájt őrzését oldhatja meg.