További Hardver cikkek
Ez a kutatási irány az Egyesült Államokban nagy érdeklődésre talált. 1921-ben fejlesztette ki J.A. Larson kanadai egyetemi hallgató a poligráfot. A készülék hamarosan be is mutakozhatott egy büntetőeljárásban. A hazugságvizsgáló készülék felépítését és a kérdezés technikáját azóta egyre finomították és egységesítették.
|
Monica Lewinskynek felajánlották, hogy vesse alá magát a tesztnek, de mivel a kérdező személyét nem választhatta meg, inkább visszautasította a lehetőséget. O.J.Simpson odaült a poligráf mellé, és megbukott a vizsgálaton. A hazugságvizsgáló leleplezte az egykori sportcsillagot, amikor az szilárdan állította, nem ölte meg korábbi feleségét és annak barátját. Az esküdtek ugyanakkor soha nem kapták meg ennek a vizsgálatnak az eredményét, és az Egyesült Államok egyik legvitatottabb bírósági eljárásában végül felmentették Simpsont.
Az USA-ban a hauzugságvizsgálat mindennapos az igazságszolgáltatásban. Évente egymillió vádlottat csatlakoztatnak a készülékhez. A bíróságok épületein kívül is széles körben alkalmazzák a poligráfot. Aki például munkát szeretne kapni a CIA vagy az FBI szervezetében, kénytelen alávetni magát a vizsgálatnak. Gyógyszeripari cégek és az amerikai rendőri szervezetek több mint fele rendszeresen ellenőriztetik munkatársaikat, hogy megakadályozzák a drogokkal való visszaélést.
Az egyik legfontosabb feltétel - a terhelt önkéntes részvétele a teszten - azt is jelenti, hogy a hazugságvizsgálat mindenekelőtt nem terhelő bizonyítékot szolgáltat, hanem arra alkalmas, hogy valakit a gyanú alól felmentsen. Az amerikai rendőrség ezért is alkalmazza a nyomozati szakasz elején, hogy a minden alap nélkül gyanúsított személyek ártatlansága minél előbb bebizonyosodjon.
Az eljárás pontosságát vizsgáló egyetemi kísérletek nyilvánosságra hozott eredményei szerint 97 százalékos eredményt sikerült elérni a tett elkövetését valótlanul tagadók (a 'tettesek') körében, és 93 százalékos pontossággal sikerült azonosítani a valóságnak megfelelően tagadókat ('ártatlanok').
A valós életben folyó vizsgálatok pontosságának elemzésekor a tetteseknél 95 százalékos, az ártatlan gyanúsítottak esetében 96 százalékos találati pontosságot regisztráltak.
|
A Minnesota egyetem által elvégzett felmérés keretében a legtöbb pszichológus azt állította, a poligráfos eredmény bíróság előtti bizonyítéknak nem alkalmas. A készülék könnyen becsapható, és megkérdőjelezhetőek azok a tudományos feltételezések is, amelyen a vizsgálat alapszik.
A készülék ugyanis nem képes kimutatni a hazugságot, csak a vegetatív idegrendszeri reakciókat. Vagyis azt tételezzük fel, hogy aki hazudik, annak rossz a lelkiismerete, és emiatt pszichológiai reakciókat mutat (izzadás, szívdobogás, nyugtalan légzés). Az elfojtott, illetve a notorikus hazudozókat ezért nem képes leleplezni a készülék.
Akinek valami rejtegetnivalója van, megpróbálja az eredményeket manipulálni. A követendő elv meglehetősen egyszerű. A kérdező a teszt elején semleges kérdéseket tesz fel, amivel meghatározzák az izgalmi szint alapértékét. A semleges kérdések közé mintegy mellékesen tabunak számító szavakat vagy kérdéseket szórnak, és az ezekre adott reakciókkal vetik majd össze a valódi ügyhöz tartozó kérdések eredményeit.
A kikérdezett taktikája az lehet, hogy a kontroll kérdésekre magas izgalmi szinttel reagáljon. Minél magasabb a kontrollszint, annál valószínűtlenebb, hogy a poligráf a hazugság esetén még magasabbra kilendül. A magas alapszint elérését a gyakorlott tesztszemélyek az érzelmi állapot lebegtetésével elérhetik, például valami kellemetlen helyzetbe képzelik magukat, esetleg valamely családtag elvesztését festik le maguk előtt. Az ilyen lelki tréning helyett ízületek (leginkább az alsó végtag) feszítésével, pillanatnyi fájdalomokozással, cipőbe rejtett rajzszöggel lehet a megfelelő ponton kiütni a műszert.
Egymástól függetlenül elvégzett pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek folyamatosan hazudnak, ami még a poligráfos görbék lefutását is meghamisíthatja. Egy amerikai felmérésben a résztvevőknek ki kellett értékelniük: a fontos beszélgetéseik során milyen gyakran hazudnak. Az emberek 38,5 százaléka állította csak, hogy teljesen őszinte szokott lenni.
|