Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Robotharcosok a mocsok ellen

2005.09.27. 17:15
A robotporszívók sokadik generációja állítólag már alapos, tiszta munkát végez, és a kutya megviccelésén túl már takarításra is használhatók. Beszereztük a két legismertebb modellt, majd alaposan leteszteltük őket. Fejlődik a technika, de egy takarítónő azért még többet ér.

Takarítani gyűlöletes. Fárasztó, unalmas munka, gusztustalan dolgokkal szembesülünk, a kolera után a porszívózás az emberiség legnagyobb csapása. Ezt az elfoglaltságot szívesen testáljuk másokra, például takarítónőt alkalmazunk, de az is előfordul, hogy házasságba menekülünk a piszok elől. Így azonban nem oldjuk meg a problémát, csak eszkaláljuk: másokat is bevonunk saját nyomorúságunkba, akik bosszúból felszippantják a házigörényt, vagy megmérgezik a levesünket.

Mindent a célért


Klikk a galériára!

Ilyen körülmények között innovatív megoldásnak tűnik bevonni a nyomtatott áramköröket a harcba. Egy robot sosem kérne fizetésemelést, ahogy nyakláncot vagy szórakoztatást sem igényel. A robot tökéletes megoldás lehet az emberiség második legnagyobb csapására.

Tesztlaborunkba két robotporszívó érkezett, az iRobot terméke, a Roomba SE , valamint az Electrolux Trilobite. Hogy a két versenyzőt elhelyezhessük valahol a tisztítórendszerek nagy periódusos rendszerébe, bevetettük ellenük Magdi nénit is, a humán erőforrást, akit egy ETA márkájú, közel két évtizedes porszívóval felszerelve küldtünk harcba a robotok ellen.

Az Electrolux terméke közel 300 ezer forintba kerül, magassága 12 centiméter, testsúlya 4,5 kilogramm. Az iRobot csak százezer, alig 8,5 centi magas és mindössze 3 kiló. Magdi néni versenysúlya porszívóval együtt 76 kilogramm, magassága 180 centiméter, az asszony megfizethetetlen.

Esélyek

Először a külső adottságokat vettük górcső alá. A robotporszívók alakja többé-kevésbé megfelel a takarítási céloknak: alacsonyak, így beférnek a bútorok alá is, akár egy helyben is képesek forogni, szívórendszerük tökéletesre csiszolt. Ugyanakkor – köszönhetően a kör alakú formának – sarokban esélytelenek, ahogy a saját szélességüknél szűkebb helyekre is képtelenek bejutni.

Magdi néni testalkata maximálisan kielégíti a takarítás támasztotta követelményeket: fordulékony, karjaival és a porszívócsővel távolabbi pontokat is elér, lábai stabil tartást biztosítanak, különböző szélességű végtagjaival a szűkebb helyekre is bejut, ugyanakkor – fajtársaihoz hasonlóan – fáradékony és hajlamos a piálásra.

Következzen először a hasonló felépítésű modellek jellemzése: bár elsőre nem is hinnénk, a két robot személyisége alapvetően különbözik. Az Electrolux intelligensebb: érzékelőinek hála pontosan tudja, ha tereptárgy közeledik, ilyenkor lefékez, majd némi gondolkodás után új útirányt keres magának. Ezzel szemben az iRobot az erőben hisz: tudja, hogy közel a fal, hiszen épp nekiment. Az orrában elhelyezett gyűrődészóna felfogja az ütéseket, így a robot nem okoz kárt a bútorokban, bár a kínai vázát azért nem árt eltakarítani előle. Az iRobot mellett szól a kiegészítő söprőkarocska: a Trilobit csak azt éri el, ami alatta van, a Roomba besöpri maga alá a koszt, akárcsak az utakat takarító narancssárga teherautók.

Jellembeli különbségük akkor mutatkozik meg igazán, amikor egymásra uszítjuk őket: az iRobot egyből lendületesen támad, folyamatosan felőrölve a Trilobite ellenállását. Fél perccel a harc megkezdése után az Electrolux robotja feladta a küzdelmet és gyáván megfutamodott, a Roomba pedig megtámadta a falat.

Nehéz pálya


Klikk a galériára!

Először szintetikus tesztnek vetettük alá a modelleket. Elbarikádoztunk egy nagyjából 10-12 négyzetméteres területet, ahol aztán különböző szennyeződéseket helyeztünk el.

A szoba közepén szétszórtunk 8 ropidarabot, ebből hatot elgyúrtunk, 5 vattadarabot, 3 helyre pedig porcukrot, másik háromra kristálycukrot helyeztünk. Elszórtunk még négyet az úgynevezett undorító mocsokból, a porzsákban felgyülemlett hajszálak, porcicák és egyéb, azonosíthatatlan koszok összességéből. A fal mellé három helyre porcukrot, négy helyre vattát, két helyre ropit, valamint egy 10 centi hosszú kristálycukrotcsíkot rejtettünk, és készítettünk egy úgynevezett aljas sarkot is, melyet ropival szórtunk tele.

Elsőként a Trilobite indult útjára, ám 52,4 másodperccel a kísérlet megkezdése után csődöt mondott a versenyző: fennakadt az egyetlen elől maradt tereptárgyon, egy szék lábán. Gyorsan kiszabadítottuk, elcipeltük a széket, a teszt folytatódott. A készülék először cikkcakkban járta végig a helységet, aztán ugyanígy tovább: egy bonyolult algoritmus alapján újra és újra áthaladt a szoba különböző pontjain, hogy mindent feltakarítson. A fal mentén persze egyenesen haladt, nagyjából másfél-két centiméterre közelítve meg azt.

A Trilobite 22 perc 44 másodperc után érezte úgy, hogy tiszta a szoba, ekkor elkezdte keresni töltőjét, mely egyébként 23 centivel a háta mögött várta. Ő azonban vesztére az ellenkező irányba indult el, így csak a 24-ik perc 50-ik másodpercében találta meg bölcsőjét. Ekkor 2 perc, 31 másodpercig tartó bonyolult manőverbe kezdett, és hatodik próbálkozásra, valamint a kollégák kitartó bíztatására végül sikerült felcsatlakoznia.

A szoba középső részén elrejtett mocskokat hibátlanul feltakarította a robot. A fal mellett azonban gyengébben szerepelt: négy vattából három megmaradt, a három porcukorfoltból kettőhöz hozzá sem ért, a tíz centis cukorcsíkból öt centit eltüntetett, ötöt nem abajgatott (ide nem ért el a szívószáj ereje), a két ropiból egy maradt, az aljas sarok pedig természetesen kifogott a roboton.

Új menet

A két perces szünet alatt újra bemocskoltuk a szobát, mindent ugyanúgy, mint korábban.

Az iRobot egészen máshogy kezdett: a szoba közepére vonult, majd elkezdett egyre nagyobb köröket leírni, mígnem a falnak ütközött. Ekkor megőrült és vad cikázásba kezdett. Elsőre nem takarított fel annyit, mint drágább kollégája, de jóval többször járt vissza ugyanarra a helyre, és végső soron ez a készülék is tisztára szívta a szőnyegpadlót. A fal melletti szennyeződések azonban rajta is kifogtak: keféjével könnyedén bekaparta a ropit és a vattát, de a cukrokat csak elkenni tudta. Pedig rendszeresen visszajárt ide, aztán mindig csalódottan távozott. Ötven perc után döntött úgy, hogy tiszta a szoba, harmincöt másodperc alatt találta meg a töltőjét és ugyanezzel a lendülettel le is parkolt. A készülék egyszer akadt meg, beszorult a radiátor alá, de fél percig tartó munkával sikerült alaposan összekarcolnia, majd kiszabadítania magát.

A szoba középen tiszta lett, a fal melletti két ropiból csak egy apró darab maradt, a porcukor nagy részét azonban elkente, ahogy a kristálycukorból is maradt egy definiálhatatlan határú maszat. Az aljas sarok érintetlen maradt.

Végzetes sérülések


Klikk a galériára!
Magdi néni egy apró szívófejjel feltakarította a jól látható szennyeződéseket, majd szisztematikusan végigjárta a szobát. Három perc negyven másodperc alatt végzett, tökéletesen tisztaságot hagyva maga után: a szennyeződések száz százaléka eltűnt. Magdika sem úszta meg baleset nélkül a küzdelmet, véres ujjával pecsételte le eredményét.

Hagyományos otthoni környezetben jól vizsgáztak a robotok: ha nem szórunk porcukrot a sarokba, képesek alaposan kitakarítani a szobát, ráadásul otthon az Electroluxnak és az iRobotnak sem esett baja, nem akadtak el. A Roomba ugyanakkor hajlamos begyűrni a rojtos szőnyegek szélét, és a vezetékek is összezavarják. A napi koszt minden további nélkül eltünteti mindkét modell és akár óránként harcba küldhetjük őket. A Roomba alaposabb tisztítóberendezéssel dolgozik, így fal mellett ügyesebben boldogul, ráadásul távirányítóval is utasíthatjuk. A Trilobite finomabb munkát végez, nem veszélyezteti a porcelánokat, sem a kábeleket, ráadásul digitális kijelzőjének hála finomabban állítható.

Aki a kifinomult, ám kevésbé hatékony csúcstechnikára vágyik, annak ott az Electrolux háromszázezer forintos terméke, aki alapos munkát vár, az válassza százezerért az agresszív Roombát. Harmadik megoldásnak ott van Magdi néni: ezer forintért kiporszívózza a lakást és még akár el is mosogat, évente ötvenezerből tiszta a lakás.