Miklós
-7 °C
2 °C

Cyberia 2001. január

2001.02.08. 11:28
Cyberiában gyorsan peregnek az események. Minden hónap mozgalmas, a január se volt kivétel. Robotok, a pirinyótól a makro-világokig, tetszés szerint. Android projektek, okos űrszondák, nanomikrofon, Mars-szkepszis. Bővülő Principia Cybernetica, optimista Douglas Rushkoff.
  • Az androidok nem cyborgok, hanem gépember robotok. Történelmi felsorolás helyett irány a legközelibb múlt, 2000 decembere. A kínai Hunan város Tudomány és Technológia Egyetemén bejelentik, hogy a húsz kilós, egy méter negyven centis új szerkezet több nyelven beszél, viszonylag koordinált mozgásra képes.

  • Már ebben az évben: a göteborgi Chalmers Egyetem kutatói a hatvan centis Elvis után az ember nagyságú Humanoidon munkálkodnak.

    SDR-3X az Álomrobot
  • Január 20-án, a Robo-prize pályázatot tett közzé. Ötletekben gazdag, nagy cégektől független vállalkozók munkáit, terveit keresik. Cél: olyan androidok létrehozása, amelyek robotviadalokon, mint a BattleBots vagy a RobotWars, győzelmi eséllyel léphetnek fel. Androidok, emberszabású gépek a harci masinák ellen - hirdetik. (Kiindulópontul szolgálhat a Honda Asimója, illetve a Sony SDR-3X-e. SDR a Sony Dream Robot, a Sony Álomrobot rövidítése.)

  • Robotjaink nemcsak emberibb szabásúak, de miniatürizálódnak is. Az Új-Mexikó állambeli Albuquerque Sandia Nemzeti Laboratóriumának kutatói a világ legkisebb - nem egészen húsz köbcentiméter, harminc grammot se nyomó - robotját fejlesztik. A szerkezetet három óraelem működteti, két motor vezérelte kerekeken mozog. Kamerával, mikrofonnal, kommunikációs kellékekkel, kémiai és hőmérséklet-érzékelőkkel rendelkezik. Eddig egy tízcentesekkel és nikkellel borított terepen tesztelték. Sikeresen, percenkénti ötven centiméteres "sebességgel" vette az akadályokat. "Ez lehet a jövő robotja" - állítja Ed Heller, a projekt egyik vezetője. "Valószínűleg olyan nehéz feladatokat is képes lesz elvégezni, melyeket ma sokkal nagyobb robotok hajtanak végre, mint például a bombák lokalizálása, hatástalanítása, vagy a kémiai és a biológiai fegyverek felderítése."

  • Az utóbbi tíz évben robotkarokat tanulmányozó és fejlesztő Gregory S. Chirikjian, a John Hopkins Egyetem mérnöke új, labda formájú robotmotort talált fel. A motor segítségével a végtagok bármely irányban mozgathatók.

    Mütyűrök
  • Január 30-án a kanadai Sudburyben munkába állították az első teljes mértékben távvezérelt, automatikus bányagépeket. E tény azt is jelenti, hogy beindulhat a biztonságos, emberek nélküli, a felszínről irányított, az eddigieknél hatékonyabb bányászat. Az új technológia kifejlesztése során az űrkutatás, a robotika, a VR, és a számítógépes játéktervezés eredményeire támaszkodtak.

  • A BBC január 8-án közölte, hogy a londoni Saint Mary kórház orvosai még ebben az évben, az Egyesült Királyságban először, a robotkarú Da Vinci rendszert szívműtétnél alkalmazzák. Egy amerikai szívsebész szerint a két szívkamra közötti véráramot szabályozó mitrális billentyű robotkarokkal történő gyógyítása a hagyományos sebészeti eljárásnál nemcsak kevesebb vérveszteséggel jár, de a felépülés is gyorsabb lesz.

  • Még mindig az Egyesült Királyság: a Lordok Háza megszavazta az emberi embriók gyógyászati felhasználását célzó kísérleteket. Azaz, például a klónozásukat. Klónozni egyébként a Bahamákon is készülnek, ráadásul nem embriót, hanem homo sapienst. Több japán tudós már két éve úgy vélekedett, hogy adottak a technikai feltételek.

  • Egy jó és egy rossz hír az űrkutatásban. A pasadenai NASA laborban Adrian Stoica és munkatársai genetikus algoritmusok segítségével önreparáló, sőt, kisebb és okosabb gépezetekké is átfejlődő, a legmostohább körülményekhez (Jupiter holdjai, stb.) alkalmazkodó szondák működési elméletén dolgoznak. A rossz hír: komoly technikai és operacionális kételyek merülnek fel a NASA 2003-ra tervezett két Mars-járójával kapcsolatban.

    A kínai robot több nyelven beszél
  • Űrkutatás és nanotechnológia, szintén a pasadenai NASA labor: a Flavio Noca vezette kutatócsoport újfajta ,,gépi fülön" dolgozik. Az elektromechanikus hangkibocsátó és -felfogó rendszerekben általános membrán helyett a belső fület az aggyal összekötő stereocilia működését lemásoló, minden eddiginél érzékenyebb, billiomodméternyi széncsövecskékből álló, az élet legeslegapróbb auditív jeleinek érzékelésére képes nanomikrofont szeretnének létrehozni.

  • Bővül a Principia Cybernetica Project, mégpedig Claude E. Shannon 1948-as, az információelméletet megalapozó művének (A Mathematical Theory of Communication) online változatával.

  • Douglas Rushkoff, New Yorki médiaguru januári hírlevelében a dot.com-összeomlásról elmélkedik. Tíz pontban foglalja össze, miért volt itt az ideje, és hogy miért jó ez így.
  • Nászút ajándékba!

    Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

    Utazás aggodalom nélkül?

    Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!