Százmagos Pentium a jövő
Magyarországra látogatott az Intel egyik magas rangú szakértője, amit kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelt meg a hazai képviselet. Pawel Gepner szerint az Opteron valójában lassabb, mint egy Pentium 3-as, az AMD előnye pedig hamarosan elvész, de a lengyel szakember a jövő processzorairól is beszélt, melyek teljesen megújítják a számítástechnikát.
Nyolcan ücsörgünk a kerekasztal-beszélgetésen. Hárman az Intelt képviselik, egyikük egyenesen Pawel Gepner, a társaság Európai, Közel-keleti, és Afrikai részlegének architektúra-specialistája (nevezzük regionális főépítésznek). Újságírók elvileg öten vagyunk, viszont egyikünk Pentium-logós pólót visel, úgyhogy átsorolom magamban a másik oldalhoz, az erőviszonyok tehát kiegyenlítettek. Körbe üljük az asztalt, szétválaszt minket a szervergépben forgó ventilátor üvöltése, ami szimbóluma is lehet a beszélgetésnek: Gepner ugyanis azért jött el hozzánk, hogy az új Xeon-processzorokat éltesse.
Meleg helyzet
Az új Xeonok paradigmaváltása abban rejlik, hogy nem az órajel, hanem a magok számának növelésével facsarnak ki nagyobb teljesítményt a csipekből: így kevésbé nő a processzor fogyasztása, tehát némi optimalizálás után ki lehet dobni a francba az üvöltő ventillátorokat, és kisebbekre, halkabbakra lehet cserélni őket.
A két szerverből kihajtott levegő egyre jobban felmelegíti a párnégyzetméteres szobát, mindenki felsóhajt, amikor háromnegyed órával később Gepner kikapcsolja a gépet. Addig azonban még sokat izzadunk.
Ahogy az Intel is: miközben a nagyobbik processzorgyártó kiadta a Pentium D-t, a kétmagos otthoni csipet, az AMD inkább a szerverekre koncentrált, és ebben a szegmensben jelentette meg első többmagos processzorát. Logikus döntés volt, hiszen míg az otthoni alkalmazások alatt jelenleg még szinte semmiféle előnyt nem jelent a több mag, szerveralkalmazások esetében egyből érezhető a különbség. Hogy az AMD mennyire jól gondolkozott, azt a szerdán bejelentett számok igazolják: a társaság egy év alatt 44 százalékkal növelte processzoreladásait, elsősorban a kétmagos Opteron csipek sikerének köszönhetően.
Seholse sincsenek
Persze Gepner nem az Intelnél dolgozna, ha nem kezdené el rögtön fikázni az AMD processzorát: szerinte számolási teljesítményben egy Pentium 3-as is lenyomja az Opteront (vagy egy Pentium M, ami Gepner bevallása szerint is csak egy feljavított P3-as), az AMD szerverprocesszorának felépítése egyszerű, egyetlen előnye az integrált memóriavezérlő. A szakember elmondja, hogy korábban már az Intel is próbálkozott integrált memóriavezérlővel, akkor azonban a HP és a Dell még hallani sem akart ilyesmiről. Érdekes, hogy most már nem ilyen finnyásak a cégek, a HP készít Opteronnal szerelt szervereket. Thank you guys! – üzenik némi iróniával Budapestről az Intel illetékesei. Gepner szerint rövidesen a Pentiumokat is integrált memóriavezérlővel gyártják majd, hogy erre miért kell még várni, rejtély, a szakember előtt is.
Az Intel tehát jelentősen lemaradt, a kétmagos Xeonok bevezetése több mint esedékes. Most aztán bele is húznak, a főépítész elmondta, hogy jövőre a szervercsipek 85, két év múlva pedig 100 százaléka több maggal érkezik.
Nincs határ
Hogy Gepner bizonyítsa a több mag előnyét, lefuttat egy tesztet a szervergépeken, ahol a régebbi verzió, az Irwindale csúfosan alulmaradt: a Paxville alkalmazástól függően 30-60 százalékkal gyorsabb. Persze komoly problémát jelent, hogy a kétmagos rendszerek előnyét nem mindig használják ki a szoftverek, elsősorban persze az otthoni alkalmazásoknál jelentkeznek a nehézségek. Gepner szerint rá kell szoktatni a programozókat egy újfajta gondolkozásra, ahol a processzor nem sorban egymás után, hanem párhuzamosan dolgozza fel az adatokat. Ez még egy olyan óriásnak, mint az Intel sem megy könnyen, a közeljövőben tehát nem várható, hogy több magra optimalizált játékok lepik el a piacot.
A kazánok kikapcsolása után a jövőbe néztünk és megborzongtunk: a főépítész 2011-et emlegette. Akkorra alaposan átalakulnak a processzorok, lesz százmagos csip is, melynek felépítése alaposan különbözik majd a ma megszokottól. A vezérmag osztja majd szét a feladatokat a többi, specializált mag között. Akinek erről olyan szavak jutnak eszébe, mint Cell, vagy PS3, nem téved: a jövő Intel-processzorai felépítésükben sokkal inkább emlékeztetnek a Sony csipjére, mint a jelen Pentiumjaira. Sebességük teraflopsban lesz mérhető, míg a mai csúcsprocesszorok mindössze 10-12 gigaflopsra (milliárd lebegőpontos művelet másodpercenként) képesek. A szuperszámítógépek legfrissebb top 500-as listájára már 2,6 teraflopsszal is fel lehetett kerülni, csak ezt a teljesítményt nem egy, hanem 544 darab 2,4 gigahertzes Opteron hozta.
