Mária
-7 °C
3 °C

„Több magot a processzorokba!”

2006.03.17. 10:35
Az inteles Mathias Raeck szerint az AMD is készít jó processzorokat, de ma már ez kevés: a jövő azoké a gyártóké, akik képesek a teljes iparágat lefedni. Az Intel területi pr-menedzserével a hannoveri Cebiten készítettünk interjút.

A Cebiten sikerült elkapnunk Mathias Raecket, az Intel területi pr-menedzserét. Miután a hoszteszek nem tudtak válaszolni az új generációs processzorokra vonatkozó kérdéseinkre, őt kezdtük el faggatni. A kiállítási terület fölött egy szinttel voltak az Intel irodái, mindegyiket egy F1-es pályáról nevezték el. Nem csoda: idén a társaság lett a BMW egyik legnagyobb szponzora. Mi abban a szobában kezdünk el beszélgetni, amelyiknek San Marino volt az ajtajára írva.

Mi a fő különbség a Pentium 4-ben megismert NetBurst és az év második felében bemutatkozó következő generációs mikroarchitektúra között?

#alt# Köztudott, hogy a NetBurst tervezésénél a magas órajel elérése és a jó skálázhatóság volt a két legfontosabb szempont.

Az eredeti terv tíz gigahertz volt, aztán ebből még négy gigahertz sem lett.

Sosem mondtuk, hogy tíz gigahertzes Pentium 4-eseket gyártunk majd, azt mondtuk, hogy a NetBurst elvileg lehetővé teszi az ilyen magas órajel elérését is. Aztán idő közben megváltoztak a dolgok. Manapság már nemcsak a teljesítmény számít, hanem fontos az alacsony fogyasztás is. Ez a felismerés hívta életre a Pentium M vonalat. Három éve, 2003 márciusában jött ki az első mobilprocesszor, a Banias, ezt követte a Dothan, majd idén év elején a Yonah: erre épül a két legújabb mobilprocesszor, a Core Solo és a Core Duo.

Mindkét termékvonalnak, a Pentium M-nek és a Pentium 4-esnek is megvannak az előnyei, ezeket összegyúrva készítettük el a következő generációs mikroarchitektúrát, a Core-t, erre épülnek majd a mobil-, az asztali és a szerverprocesszorok is.

Miben különböznek az új csipek a Core Solo/Duo vonalhoz képest? Csak azért kérdem, mert szakértők szerint az új mikroarchitektúra leginkább ezekből a processzorokból merít, ezek viszont az 1997-ben bemutatott Pentium II-es kései leszármazottai. Miben haladja meg az új mikroarchitektúra a régit?

Egy olyan nagy cégnél, mint az Intel, egyszerre dolgoznak a különféle tervezőcsoportok. Más foglalkozik a Pentium 4-esekkel és más a Pentium M-mel, míg az új generációs processzort ezek a csoportok együttesen alkották meg. Persze nehéz az ilyen munka, hiszen meg kell találni az egyensúlyt: ha gyors terméket akarsz, az sokat fogyaszt, ha alacsony hőtermelésűt, az lassú lesz…

Core
A kódnév jelenleg két eltérő generációt takar. A Core Solo és a Core Duo a három éve bemutatott Pentium M család legújabb, egymagos és kétmagos verziója, ennek megfelelően felépítése több szempontból emlékeztet a kilenc éve bemutatott Pentium II-esekére. De Core a gyűjtőneve a következő generációs mikroarchitektúrának is, az erre épülő első processzorok azonban csak a második félévben kerül a boltokba.

Ezt értem, de valójában arra lennék kíváncsi, hogy milyen fejlesztések érkeznek a NetBurstből? Hogy mit sikerült hasznosítani a Pentium 4-es vonalból.

Hát, nem vagyok mérnök, de a NetBurstből… szóval, hát sokat tanultunk. Tapasztaltabbak vagyunk, és ezeket a tapasztalatokat felhasználtuk a Core megalkotásánál. Már a Core Solo és a Core Duo is sokat profitált ezekből a tanulságokból, ennek megfelelően az új mikroarchitektúra felépítése erősen emlékezetet majd ezekére.

Ezek szerint az új processzorok magasabb órajelen futó Pentium M-ek lesznek?

Ez a dolgok leegyszerűsítése.

Rendben. Hány verzió is lesz?

Több verziót is készítünk, hiszen mindegyik szegmensben más a fontos, de a processzorok alapjaikban megegyeznek majd. Mindenesetre a mobilcsipek kevesebbet fognak fogyasztani, és bár ez a szerverprocesszoroknál is szempont, ott inkább a teljesítményre helyezzük a hangsúlyt.

Gyorsabbak lesznek az új csipek?

Persze. Had mondjak egy példát: az asztali szegmensbe szánt Conroe negyven százalékkal lesz gyorsabb a NetBurstre épülő processzoroknál, miközben negyven százalékkal lesz alacsonyabb a fogyasztásuk.

Azonos órajelen?

Nem erről van szó, szerintünk nem a gigahertzek határozzák meg egy processzor teljesítményét.

Értem, de mihez hasonlítjuk az új modellt? Melyik Conroe lesz gyorsabb melyik Pentium 4-esnél? Veri a leglassabbat? A leggyorsabbat?

Mivel a termék még nincs a piacon, nem beszélnék sem az órajelről, sem a gyorsítótárról. Annyi biztos, hogy a Conroe már megjelenése pillanatában negyven százalékkal gyorsabb lesz, mint a legújabb Pentium 4-es.

És mi a helyzet az integrált memóriavezérlővel? Sokak szerint az AMD Athlon 64-es processzorok elsősorban ennek a fejlesztésnek köszönhetik nagyobb teljesítményüket és alacsonyabb fogyasztásukat.

Mielőtt bevezetnénk egy ilyen újítást, felmérjük a piaci igényeket. A felhasználóknak gyakori frissítésre van szükségük, hogy mindig kihasználhassák a legújabb fejlesztések nyújtotta előnyöket. Az integrált memóriavezérlő behatárolja a mozgásteret, csak ritkábban lehet frissíteni az útitervet, lassabban jelenhetnek meg a gépekben olyan újdonságok, mint például a DDR2. Ez nem azt jelenti, hogy az Intel sosem fog integrált memóriavezérlőt használni, de tény, hogy a Core vonalnak még nem lesz része ez a megoldás.

A kétmagos processzorokkal új utat választott az Intel és az AMD is. Mire kell számítani? Pár év múlva 8 vagy 16 magos processzorok lesznek az otthonainkban?

A multicore projekt valóban fontos, jövő év elején megjelenik az első négymagos otthoni processzor. Az Intel nem mond számokat, de tény, hogy ez a jövő: több magot a csipekbe.

Az utóbbi időkben megfigyelhető a mobilprocesszorok előretörése. Lehetséges, hogy előbb-utóbb fontosabb lesz ez a szegmens, mint az asztali gépeké?

Úgy gondolom, hogy a mobilcsipek már most is nagyon fontosak, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években sokkal jobb növekedést mutattak, mint az asztali processzorok.

Már több mobilprocesszort adnak el?

Samsung Q1
A Cebiten mutatkozott be a világ első Origami-alapú számítógépe, a Samsung Q1 ultramobil pc. A gép mérete alapján félúton van a pda-k és a laptopok között, jelenleg hagyományos pc-s processzor hajtja a Windows XP tablet verzióját. A kijelző hétcolos, érintőképernyős.

Még nem, de a közeljövőben biztosan megtörténik ez a váltás. Egyre fontosabb ez a szegmens, ennek megfelelően több energiát ölünk a fejlesztésekbe is. Az új generációs processzorok mellett van egy teljesen más kutatási irány is, az Ultra Low Power IA. Ezeket a csipeket a hagyományos laptopok és pda-k közé belőtt miniszámítógépekbe szánjuk, ilyet mutatott be a Samsung is a napokban. Ezek apró, 4-8 colos kijelzőkkel felszerelt gépek, melyek manapság 3-4 óra használat után lemerülnek. Az a terv, hogy az új csipekkel akár 24 órán keresztül is használni lehessen őket.

A Samsung és az Asus gépeiben hagyományos Celeron processzorok vannak?

Igen, alacsony fogyasztású Celeron M processzorok.

Mit jelent az Apple-lel kötött együttműködés egy olyan óriásnak, mint az Intel? A kaliforniai cég pármilliós gépeladása nyilván nem változtatja meg alapjaiban az Intel anyagi helyzetét.

Attól érdekes ez a kapcsolat, hogy a világ legerősebb brandjeiből fogott össze kettő. Az Intel szakmai oldalon elismert, de a nagyközönség felé az Apple talán még erősebb márkanév. Ezen túl elég megnézni az új iMacet, ahol a nagyszerű forma végre igazán fejlett hardverrel párosul. Az inteles gépek már most is lényegesen erősebbek mint elődeik, pedig egy csomó alkalmazás még el sem készült az új gépekre. Ráadásul ami igazán érdekessé teszi ezt a kapcsolatot, az a virtualizáció: az új generációs processzorok már támogatják ezt a szolgáltatást, így rövidesen egyszerre több operációs rendszer lesz futtatható az Apple gépein, egy időben.

Értem, hogy miért jó ez a kapcsolat az Apple-nek, de miért jó az Intelnek? Presztízs?

Persze, presztízs. Mert végre a lehető legjobb csomagolásban jelenhet meg a legjobb technológia. Vagy mást mondok: brandépítés. Ráadásul egy csomó okos mérnök dolgozik az Apple-nél, akik mostantól az Intel mérnökeivel együttműködve alkotják majd meg a jövő számítógépét. Persze nincs szó exkluzív kapcsolatról, a fejlesztéseinkhez bárki hozzájuthat, de az ilyen együttműködések mindig előnyére válnak a gyártóknak.

És mi a helyzet az AMD-vel? Egyre erősebbek, a processzoraik a legtöbb tesztet megnyerik, miközben piaci részesedésük az elmúlt évben az Intel rovására folyamatosan nőtt.

Viiv
Viiv címkével jelölik azokat a Intel-processzoros pécéket, amelyek megállják a helyüket a nappaliban, azaz könnyen lejátsszák a videókat, zenéket és más digitális tartalmakat. A címkét csak azok a számítógépek kaphatják meg, amelyek kétmagos Intel processzort, Intel 945, 955 vagy 975 csipkészletet és 10/100 megabites Intel Ethernet hálózati vezérlőt tartalmaznak, valamint 5.1 csatornás hangot tudnak kibocsátani, és kezelik a nagy felbontású videókat.
Persze, van egy pár igazán jó termékük, ezt nem is vitatja senki. A kérdés az, hogy képes-e az AMD az egész iparágat lefedni olyan megoldásokkal, mint például a Viiv? Képes egy multimédiás szórakoztatóközpontot kialakítani? Ez nem csak hardver, egy színvonalas szolgáltatáshoz le kell szerződni a szoftvergyártókkal, a hardvergyártókkal, a tartalomszolgáltatókkal, a zene- és filmiparral, és így tovább.

De sokan csak egy gyors gépet akarnak.

Most ez a helyzet. De ahhoz, hogy egy cég életképes maradjon, fejlesztenie kell, fel kell készülnie a jövőre. Olyan dolgokat kell alkotni, amire rácsodálkoznak az emberek, amiről úgy gondolják, hogy szükségük van rá. Nem csak a játékosokat akarjuk meggyőzni, megfogni, hanem széles tömegeket. Talán a nekik szánt számítógépeket pár éven belül már nem is pc-nek fogják hívni. Erről szól a Viiv is, szeretnénk a jövő digitális otthonának középpontjába az Intel-alapú számítógépeket állítani. Mindehhez azonban a puszta hardveren túl tartalomra és biztonságra van szükség, ezeket viszont csak az Intel tudja biztosítani.

A cég új szlogenje: Leap ahead. Mit jelent ez tízéves távlatban?

Van egy csomó izgalmas fejlesztésünk, bár ezek legnagyobb részéről még én sem tudhatok. A célunk az, hogy a számítástechnika a mindennapok része legyen. Nem úgy mint most, sokkal szélesebb körrel számolunk. Manapság az idősebb korosztály nem nagyon tud mit kezdeni a gépekkel, hogy őket is megfogjuk, sokkal egyszerűbbé kell tennünk a gépek kezelését.

Mi a processzorgyártás jövője? Kevesebb nanométer?

A Core Solo és Duo már 65 nanométeres gyártástechnológiával készül, év végére már négy gyár készít csipeket ilyen körülmények között. Ráadásul az Intel már teszteli a 45 nanométert, és várhatóan jövőre áttérünk erre a gyártástechnológiára.

De egyes mérnökök szerint ez az út nem járható a végtelenségig, a fizika korlátai falakat állítanak a miniatürizálás elé.

Ez még messze van, Moore törvénye sosem volt annyira aktuális, mint manapság: az integrált áramkörök száma másfél évente megduplázódik, ehhez pedig biztosítani tudjuk a megfelelő technológiai hátteret. Az biztos, hogy a következő 10 évben még nem okoz gondot a gyártástechnológia finomítása.

De előbb-utóbb csak véget ér ez a lehetőség. Mondjuk egy nanométernél.

Ha arra kíváncsi, igen, próbálkozunk alternatívákkal is a laboratóriumokban. A fejlesztések egy része megjelenik a következő processzorokban is, de van számtalan titkos projektünk is, ezeket csak akkor hozzuk nyilvánosságra, ha megértek a tömegtermelésre. Kísérleti szinten létező technológiákról érthető okokból nem beszélünk. Persze dolgozunk más megoldásokon is, de ezek egyelőre nem nyilvánosak.