Judit
-2 °C
8 °C

Műménkű a műegyetemen

2005.06.11. 09:05
Egyetlen év alatt több tízezer villám csapódik be Magyarországon, az emberek többsége azonban nem tudja, miként védhetné meg elektronikus eszközeit. A műegyetemen tartott bemutatón maga a villámlás atyaúristene nyugtatta meg az egybegyűlteket: van védelem a ménkű ellen.

Medárd napján esett, tegnap is esett, most is esik. Minden szürke és nyálas, de legalább az ég nem dörög. A villámlást sajnos úgysem tudom elkerülni, hiszen éppen azért látogatom meg a műegyetem nagyfeszültségű tanszékét, hogy néhány igazán kövér szikrát lássak, amint belevág egy alaplapba - védelmi rendszerrel és anélkül.

Villámokat láttunk, kattintson! Magyarországon júniusban van a legtöbb villám, egyetlen hónap alatt akár tízezer is bevágódhat fába, házba, emberbe vagy áramvezetékbe. Bár csak minden száz-százötvenedik villámlás ereje éri el az igazán jelentősnek mondható százezer ampert, és minden rendes épületre szereltek villámhárítót, van okunk az aggodalomra, mert az indukciós hatások miatt akkor is tönkremehetnek az elektronikus eszközök, ha nem a saját házunkba csapott bele a ménkő, hanem mondjuk a szomszédéba. Vagy egy nagyon távoli jegenyébe. Az elektromos áram ugyanis átkúszik a vezetéken is.

Ezt Horváth Tibor professzor emeritusz mondta, a villámlás atyaúristene, aki ötven éve foglalkozik a villámokkal és a világ legtöbb egyetemén az általa megírt könyvekből tudják meg a diákok, mi a dörgés. Horváth Tibor szerint egyáltalán nem elég az épületeket megvédeni, az eszközök közvetlen védelméről is gondoskodni kell. Itt máris képbe kerül az APC, a sajtótájékoztató szervezője, amely meglepő módon éppen ilyen eszközöket gyárt.

Villám? Kár.

Szerencsére az Országos Meteorológiai Szolgálat is sok mindent tud a villámokról, százmilliós megfigyelőrendszer gondoskodik arról, hogy semmi se csapódhasson be váratlanul és nyom nélkül. Wantuch Ferenc, az OMSZ főtanácsosa azt is elmondta, hogy különösen veszélyes terület az Északi-Középhegység környéke és a Duna-Tisza köze. Persze ezzel a rendszerrel igazából csak a biztosítók járnak jól, ugyanis kétes bejelentések esetén azonnal leellenőrizhetik, hogy becsapott-e veszélyes villám a káreset közelében.

Bár demagógia lenne azt mondani, hogy minden egyes villám kárt okoz, 2004-ben Magyarországon nagyjából annyi alkalommal jelentettek be villámkárt, mint ahány villám ez évben lecsapott - pontosan 31 500 káreset jut 30 220 villámra. Tavaly a biztosítók 1,7 milliárd forintot fizettek ki, a tényleges károk azonban nagyobbak lehetnek, vélekedett Bíró Viktor, az APC értékesítési vezetője. A szakember egy ötszáz főre kiterjedő közvélemény-kutatásukra is felhívta a figyelmet: a megkérdezettek hatvan százalékának lövése sem volt arról, hogy mivel lehetne védekezni a villámlás ellen, és csupán a nyolc százalékuk vásárolt már túlfeszültség ellen védő eszközt.

Ellőtték mindet

A sok beszédet követően átvonultunk a nagyfeszültségű laborba, ahol aztán villámgyorsan felpörögtek az események. A kutatók szikrákat szórtak a Faraday-kalickába zárt újságírókra, majd kipróbálták, hogy tényleg működik-e az APC védőeszköze. Rákötöttek ezer-kétezer ampert, semmi sem történt a csipeket tartalmazó modullal, ám amikor közvetlenül a modulra eresztették rá az ampereket, azonnal "ledobták a kalapjukat" a csipek, repültek szanaszét az alkatrészek.

Nagy volt a feszültség a teremben, mondta Horváth Tibor, miután az egyik tévés kolléga fejberúgással fenyegetett meg egy fotóst, aki beleállt a képbe. Az ózon illata aztán mindenkit megnyugtatott, majd szétszéledtünk, vissza az esőbe.