Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Online a budin

2003.08.11. 21:44
Dolgozhat-e bárhol a saját lakásában, ha már egyszer szélessávú internet-elérése van, és jó pénzért megvette a hozzávaló Wi-Fi eszközöket? Szerkesztőségünk kipróbált néhány kábel nélküli elérést biztosító készüléket. A piackutató cégek bizakodó jelentései szerint egy-két éven belül jelentős árcsökkenésre lehet számítani.
Az Index olyan beltéri rádiós eszközöket kapott kipróbálásra, amilyeneket főleg otthoni és irodai hálózatokban használnak, később azonban kiderült, hogy a külső antennával rendelkező egységekkel - nagy hatótávolságuk miatt - a szomszédokkal is lehet kommunikálni. Tesztünkben a Netgear WG602 elérési pont és a Netgear MA 111 USB adapter, illetve a Buffalo WBR-G54 szélessávú útválasztó és a Buffalo WLI-PCI-G54 adapter segítségével próbáltuk megosztani internetelérésünket.

Rádiós hálózat az irodában

Tekintse meg képeinket
A vezeték nélküli hálózatok egyik legnépszerűbb részegysége az elérési pont (access point), hiszen a Wi-Fi térhódításáról beszámoló hírek nagy része arról szól, hogy melyik egyetemen, kávézókban vagy repülőtéren telepítették a legtöbbet belőlük. Ezek a központi egységek tulajdonképpen csak a kábeles hálózat meghosszabbításáról, azaz a rájuk kötött eszközök - például számítógépek, teljes vállalati hálózatok, nyomtatók és DSL modemek - rádiós eléréséről gondoskodnak.

A futurisztikus kinézetű Netgear WG602 elérési pont dobozában a készülék mellett csupán egy rövid és egy vastag hálózati kábel, egy tápegységet és egy műanyag talpat találtunk, amellyel élére lehet állítani a készüléket. A hátsó részén csupán egyetlen 10/100 ethernet aljzat található. A 802.11b és 802.11g szabványokkal kompatibilis eszköz adatátviteli sebessége 1-54 megabit/másodperc lehet, és a lehallgatástól nem kell félni, ugyanis a kommunikáció biztonságáról 128 bites Wireless Equivalent Privacy (WEP) titkosítás gondoskodik. A készülék saját antennája elforgatható, és akár külső antennára is lecserélhető.

A kulcstartó méretű Netgear MA 111 mellé egy másfél méteres USB kábelt, egy installáló CD-t és rövid leírást csomagolt a gyártó. A nyakba akasztható, miniatűr kütyü csak a 802.11b szabványt támogatja, de ugyanúgy 128 bites WEP titkosítást használ.

A Netgear eszközök tesztjében az ADSL modemmel összekötött elérési pontot próbáltuk elérni az USB adapterrel. Két-három méteres távolságból nem okozott gondot a csatlakozás, de két házfal közbeiktatásával, tizenöt méteres távolságból már nehezen lehetett fenntartani a kapcsolatot. Ez véleményünk szerint annak köszönhető, hogy a parányi eszköznek nincs külső antennája. A kábelen lógó eszközt hiába mozgattuk, a kapcsolat minduntalan megszakadt. Sokkal nagyobb sikert értünk el az elérési pont áthelyezésével: a polc tetejére helyezett készülék garantálta a kapcsolat működését. A szerényebb képességű USB adapter valószínűleg inkább olyan irodákba való, ahol a megfelelően elhelyezett Wi-Fi elérési pontok és routerek mindenképpen biztosítják az elérést.

Wi-Fi a szabadban

Az otthoni rádiós hálózatok egyik legfontosabb kelléke szerintünk az útválasztó (router), ugyanis ez önmagában is képes a szélessávú internetelérés megosztására, mivel a hálózaton keresztül programozható. Az általunk tesztelt Buffalo rendszer például tökéletesen kezeli a kábeles és a DSL kapcsolatokat.

A Buffalo WBR-G54 Airstation készülékhez telepítő CD-t, tápegységet és egy vékony hálózati kábelt mellékel a gyártó. A hátsó részen a WAN port mellett további négy ethernet aljzat található, tehát kábellel is több számítógép csatlakozhat a készülékhez. A WBR-G54 támogatja a 802.11b és g szabványokat, és fejlett beépített védelmi rendszerrel rendelkezik: többek között a WEP titkosítás továbbfejlesztett változata, a WPA (Wi-Fi Protected Access), csomagszűrés és behatolás-érzékelés gondoskodik a felhasználók és a rendszer biztonságáról.

A Buffalo WLI-PCI-G54 dobozában a kártya, a leírás és a CD mellett egy falra csavarozható külső antenna is található (WLE-NDR). A PCI adapter szintén mindkét Wi-Fi szabvánnyal kompatibilis, és ugyanúgy támogatja a WEP és WPA védelmi funkciókat. Több mint valószínű, hogy kizárólag a külső antennának köszönhetően nem volt semmi gondunk a kapcsolat minőségével. A leírás szerint a kártya házon belül 20, házon kívül 50 méteres távolságban garantálja az 54 megabit/másodperces adatátviteli sebességet. Az ADSL-elérés megosztásához természetesen bőven elegendő 1 Mbps, amely a gyártó szerint szabad téren 570 méteres körzetben garantált, feltéve, hogy a környezet - például fák és épületek - nem akadályozzák a tiszta vételt.

Szabálytalan netmegosztás

Az útválasztót a hálózaton keresztül lehet beállítani: vagy kábelen, vagy a rádiós kártyán át. Miután létrejött a kapcsolat, egyszerűen beírtuk az eszköz gyárilag megadott IP címét a böngésző címsorába, és máris bejelentkezhettünk a főmenübe. Több próbálkozás után rájöttünk, hogy célszerű az "advanced" gombot választani, mert így az összes beállítás azonnal elérhető.

Klikk a képre!
Az ADSL-elérés beállítása roppant egyszerű volt: a WAN menüpont alatt ki kellett választani a PPPoE használatát, majd meg kellett adni a szokásos adatokat, mint például a felhasználónevet, a jelszót és a DNS szerverek címét, végül el kellett indítani a csatlakozást. Innentől kezdve az útválasztóra csatlakozó számítógépeknek már nem kell megismételniük ezt a műveletet. Sajnos a legtöbb hazai internetszolgáltató nem engedélyezi, illetve szerződésszegésnek minősíti az internet megosztását, ráadásul elméletileg lenyomozható, hogy egyetlen elérést hány gépről használnak. Megosztás előtt ezért érdeklődjük meg szolgáltatónk álláspontját a kérdésben.

A Netgear WG602 elérési pontot 30 874 forintért és a Netgear MA 111 USB adaptert 13 125 forintért, a Buffalo WBR-G54 szélessávú útválasztót 38 950 forintért, a Buffalo WLI-PCI-G54 adapter pedig 29 025 forintért lehet megvásárolni a hivatalos magyarországi forgalmazónál, az AccessPoint Kft.-nél.

Számok és betűk

A 802.11 hálózati szabványt 1996-ban hozta létre az International Electrical and Electronic Engineers (IEEE) szervezet. A rádiós hálózat eredetileg a 2.4-2.4835 gigahertzes frekvenciatartományban működött, mindössze 1-2 megabit/másodperces adatátviteli sebességen. A későbbi fejlesztéseknek köszönhetően a szabvány egy új frekvenciatartománnyal bővült (5,725-5,850 GHz), és az átviteli sebesség a többszörösére nőtt. A 802.11 szabvány minden egyes javítását egy toldalékkal jelölik, például a, b, i, és g betűkkel.

A 802.11-nek két jelentősebb alváltozata jelent meg 2.4 gigahertzes tartományban. Az elterjedtebb 802.11b a közvetlen sorrendes szórt spektrumú (direct sequence spread spectrum, azaz DSSS) kódolást használja, a sávszélessége 5.5Mbps illetve 11Mbps. A 802.11g újabb fejlesztés és sokkal gyorsabb: a fejlesztők újabb adatcsatornák hozzáadásával 54 megabit/másodpercre növelték a sebességét.