Nem engedi el csak úgy az adatainkat a NER

2017.10.12. 05:14 Módosítva: 2017-10-13 13:50:30

Kedd este be kellett látnom, hogy a legutóbbi (október 8-i) Helpdeszka-posztom (Csak pár kattintás, és nem jön többet házhoz a NER) valószínűleg egyike a legkevésbé hasznosaknak. Abból a feltevésből indultam ki (minimális fenntartással), hogy mivel az ügyfélkapus ügysegéddel online letilthatjuk lakcímadataink marketing célú kiadását, pár kattintással a nemzeti konzultációs kérdőív postázásától is meg tudom kímélni magamat.

Nyilván kitalálták már, hogy mi történt. Igen, október 10-én hozta a postás az aktuális konzultációs kérdőívet:

Ehhez hozzá kell venni, hogy az elmúlt napokban több olvasói levél is érkezett a témában, többnyire azt hangsúlyozva, hogy a fentebb leírt ügysegédes út nem működik, egy szabadságharcos levélíró pedig már a tavaszi konzultáció előtt végigjárta a letiltáshoz vezető göröngyös gerillaösvényt.

Na de kezdjük ott, hogy hol csúszhatott hiba a számításomba? Alapvetően három helyen:

  1. Túl későn kértem az adatletiltást. A cikk 8-án jelent meg, az adatletiltást 3 nappal korábban, 5-én kezdeményeztem, a posta 9-én nyomta rá a pecsétet a borítékra, amit 10-én hozott ki a postás. Nyilvánvaló, hogy ha online le lehetne tiltani az efféle adatigénylést, visszamenőleges hatálya akkor sem lenne, a már korábban kikért adatokra keresztet lehet vetni. Ha résen lettem volna, legkésőbb szeptember közepén, az újabb nemzeti konzultáció bejelentésekor megtettem volna a szükségesnek vélt lépéseket.
  2. Bár naivul hihetném hogy igen, de valójában a kormány által indított nemzeti konzultációk nem tartoznak a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága által megadott “közvetlen üzletszerzés”, “piackutatás”, “tudományos kutatás”, “közvélemény-kutatás” kategóriák egyikébe se. Hiába kéri maga Orbán Viktor levelében, hogy “vegyen részt a nemzeti konzultációban, töltse ki a mellékelt kérdőívet. Számítunk véleményére!” – a hét “kérdésből” álló ív nem a köz véleményét felderíteni akaró kutatás. Ezzel összefügg némileg a 3. pont:
  3. Minden adatigénylő egyenlő, de vannak egyenlőbbek. A jogszabály szerint az adatszolgáltatás megtiltása nem érvényes, ha “az adatokra egyéb – a kérelmező által - igazolt célból van szükség”. Ez az igazi gumiszabály, amit nyilván a kormányzó hatalom úgy hajlít, ahogy kedve tartja. A folyamatosan meghosszabbított menekültügyi válsághelyzet például pont olyan igazolt célnak tűnik, amire hivatkozni lehet, ha netán egy oktondi belügyes adatkezelő nem adná ki kapásból a kért adatokat. (Jó, igazából el sem tudok képzelni ilyen szituációt.)

No de miképp, mihez igazodjunk akkor? Szerencsénkre a kormány, egész pontosan a Miniszterelnöki Kabinetiroda korrektnek tűnő módon mellékelt egy adatvédelmi tájékoztatót is a konzultációhoz.

A tördelés nélküli folyószöveget az olvashatóság kedvéért pontokba szedve közöljük, a lényegi részeket külön kiemelve:

  • Név- és lakcímadatát a Miniszterelnöki Kabinetiroda (1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.) a konzultációs kérdőív kiküldése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságától (1095 Budapest, Balázs Béla utca 35.) igényelte.
  • A küldemények megszemélyesítését – adatfeldolgozói megbízási szerződés alapán — a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (1081 Budapest, Csokonai u. 3.), összeállítását és kézbesítését a Magyar Posta Zrt. (1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6.), valamint az EPDB Nyomtatási Központ Zrt. (1'117 Budapest, Budafoki út 107-109.) végzi.
  • A Miniszterelnöki Kabinetiroda a személyes adatokat a konzultációs küldemények kézbesítéséig, de legkésőbb az átvételtől számított 90 napig kezeli. A személyes adatokat az adatkezelő az adatfedolgozókon kívül harmadik személynek nem adja át és nem továbbítja.
  • Adatletiltással jogosult korlátozni a nyilvántartott adatok kiadását a személyiségi jogok védelmének biztosítékaként, a személyes adataival való önrendelkezési jogának érvényesítése keretében. Adatletiltási vagy visszavonási kérelmet bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalánál nyújthat be.
  • Amennyiben továbbra is kapcsolatban kíván maradni Magyarország Kormányával, kérjük, írja alá az adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatot — ezzel hozzájárul név- és lakcímadatainak kezeléséhez — és küldje vissza díjmentesen a válaszborítékban. Amennyiben elektronikus úton is kapcsolatot kíván tartani, kérjük, adja meg e-mail címét.
  • Az adatlap aláírásával — e-mail címének megadásával — és visszaküldésével az érintett hozzájárulását adja, hogy további kapcsolattartás, véleménykérés és tájékoztatás céljából, valamint elektronikus levélküldés során anonimizált olvasási statisztika készítése céljából a személyes adatokat Magyarország Kormánya, az Infotv. 5. § (1) bekezdése a) pontja alapján, a hozzájáruló nyilatkozata visszavonásáig kezelje.
  • Magyarország Kormánya nevében az adatkezelői feladatokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda (1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.) látja el. A személyes adatokat a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft. bevonásával dolgozza fel, és az Idomsoft. Zrt. (1134 Budapest, Tüzér utca 41.) tárolja.
  • A véleményadatokat és a személyes adatokat az adatkezelő külön kezeli. Személyes adatai kezelésével összefüggésben tájékoztatást kérhet az adatkezelőtől. A személyes adatok helyesbítését, zárolását, törlését az adatkezelőhöz eljuttatott nyilatkozatával (Miniszterelnöki Kabinetiroda, 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3., leiratkozas.kormanytajekoztato@mk.gov.hu) az érintett bármikor kezdeményezheti. A személyes adatok törlése a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül történik meg.
  • Amennyiben az adatkezelés jogszerűségét kifogásolja, tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, illetve bírósághoz fordulhat. A közölt személyes adatokat az adatkezelő nyilvánosságra nem hozza, külföldre és harmadik félnek nem továbbítja.
  • Az adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi nyilvántartásba bejegyezte. (Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-129064/2017., NAIH 78061/2014.)
  • Kiadásért és szerkesztésért felel: Miniszterelnöki Kabinetiroda, dr. Molnár Balázs (1055 Budapest, Kossuth tér 1-31.

Azt írja tehát a konzultációs levél, hogy “Adatletiltási vagy visszavonási kérelmet bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalánál nyújthat be”. Ez alapvetően egybecseng az ügyfélkapus tájékoztatással, ami szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalaiban személyesen, meghatalmazott útján vagy ajánlott levélben illetve elektronikusan is lehet kérni az adatszolgáltatás tiltását. Viszont kétségkívül a fenti tájékoztatóban nincs szó arról, hogy online is megtehetjük ezt.

Mi a teendő hát? Egyik olvasónkat, Gyulát elég kemény fából faragták, és még a tavaszi konzultáció apropóján úgy döntött, végigmegy az úton, addig nem nyugszik, míg lakcímadatait biztonságban nem tudja. Így írt levelében:

Sajnos én is ugyanabba a hibába estem, mint ti. Azt hittem, ez elég, de nem. Kiterjedt levelezésben voltam mindenféle hatóságokkal, melynek vége az, hogy nem, nem tudod megúszni online, hogy megkapd a konzultációt, hanem a helyi választási irodába kell bemenni, ugyanis másik törvényhelyre hivatkozva másik hivatal küldi a levelet.

Gyulához hasonlóan egy Vastagbőr blogon kommentelő állampolgár is kitartóan nyomozott, őt  Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke márciusban arról tájékoztatta, hogy az egyszeri ügyfélkapus tiltónyilatkozat nem alkalmas a kormány által a választási valamint népszavazási eljárásokról szóló törvényekre hivatkozva kért adatszolgáltatás letiltására. És azért nem, mert a kormányzat felől érkező kommunikáció a lakosság lakcímadatait nem a belügyi nyilvántartástól, hanem a Nemzeti Választási Irodától kéri ki. Ezt egy belügyes osztályvezető is megerősítette:

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozat nem alkalmas a választásokkal és a népszavazással összefüggő kampánycélú adatszolgáltatás tiltására, mivel az a választások alkalmával összeállított központi névjegyzék adataiból történik. Annak érdekében, hogy választásokkal és népszavazással összefüggő kampánycélú adatszolgáltatás céljából a választópolgár név- és lakcímadatait a választási iroda, illetve a Nemzeti Választási Iroda adatszolgáltatás keretében ne adja át, külön tiltó nyilatkozatot kell tenni. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 91. § (1) bekezdése alapján magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához vagy levélben, elektronikus azonosítását követően elektronikusan vagy anélkül elektronikusan a lakcíme szerinti helyi választási irodához nyújthatja be.

Mindezek után nem állítom, hogy tudom a megoldást. A konzultációs levél azt állítja, hogy a BM-től kérték ki a lakcímadatokat, az adatvédelmi hatóság szerint viszont a Nemzeti Választási Iroda szokta ezeket az adatokat a kormány rendelkezésére bocsátani – aki tudja, hogy kinek van igaza, ne tartsa magában. Addig is, az atombiztos stratégia úgy tűnik a következő lépésekből áll:

  1. Tiltsuk le az adatainkat az ügyfélkapun a már tárgyalt módon.
  2. Vigyünk személyesen letiltó nyilatkozatot bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalába.
  3. Küldjünk személyes adataink törlésére vonatkozó nyilatkozatot a Miniszterelnöki Kabinetirodának levélben: 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3., és emailben: leiratkozas.kormanytajekoztato@mk.gov.hu.
  4. Küldjünk letiltó nyilatkozatot a lakóhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerinti helyi választási irodának levélben és emailben.
  5. Vigyünk személyesen letiltó nyilatkozatot a lakóhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerinti helyi választási irodába.

Valamelyik csak bejön.

Vagy nem.

Update: Dr. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az alábbiakat közölte cikkünk megjelenése után:

Az Index helpdeszka rovatában közzétett „Nem engedi el csak úgy az adatainkat a NER” című írással kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:

A polgárok hatósági nyilvántartásokban nyilvántartott adataiból történő adatszolgáltatás igényelhető

  • a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából
  • a választási névjegyzékből.

A választási névjegyzékből kizárólag már kitűzött választásokkal összefüggő kampánycélra igényelhetnek adatot a jelöltek, jelölő szervezetek, továbbá kitűzött népszavazás esetén annak szervezői és a frakcióval rendelkező pártok. Legutóbb a 2016. évi országos népszavazásra a Kormány (mint a népszavazás kezdeményezője) jogszerűen igényelte és meg is kapta a névjegyzékben szereplő választópolgárok adatait. Ezeket az adatokat tehát kizárólag a népszavazási kampányban használhatta fel a Kormány, azt követően pedig köteles volt megsemmisíteni.

Egyéb célra a névjegyzékből nem kérhető adat, így egyetlen nemzeti konzultációhoz sem teljesített adatszolgáltatást a Nemzeti Választási Iroda, sem a Kormány, sem más szerv részére.

A választási célú adatszolgáltatást a választópolgárok természetesen megtilthatják. Az adatkiadás megtiltása elektronikus úton a Nemzeti Választási Iroda honlapján keresztül (https://kerelem.valasztas.hu/vareg/MagyarCimKerelemInditasa.xhtml) nyújtható be, de levélben vagy személyesen benyújtható közvetlenül a lakcím szerinti helyi választási irodához is.

A választási célú, névjegyzékből történő adatkiadás megtiltása mellett – ugyanazon nyomtatványon – arra is lehetősége van a választópolgárnak, hogy egyúttal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkiadást is megtiltsa.

Budapest, 2017. október 13.

Ötlete, vagy kérdése van?