Árpád
-2 °C
9 °C

Az űrvitorlás nem vált le a hordozórakétáról

MTI
2005.06.24. 13:54

Az orosz-amerikai Cosmos-1 napszél meghajtású űrszonda nem vált le a hordozórakétáról - közölte pénteken a Lavocskin űrügynökség, ahol az űrvitorlást előállították. Az általunk kapott telemetrikus adatok elemzése azt mutatja, hogy a Volna rakéta a 160. percben befejezte a repülést, következésképpen az űrvitorlás nem vált le róla és nem állt rá az adott földkörüli pályára - közölte Ligyija Andrejeva, a Lavocskin szóvivője. Az űrvitorlást a célnak megfelelően átalakított Volna típusú interkontinentális ballisztikus rakétával indították június 21-én a Barents-tenger térségéből egy orosz tengeralattjáróról. A Cosmos-1 négy napon át felvételeket készített volna a Földről, műszereit akklimatizálta volna, várhatóan szombat este bontotta volna ki nyolc, háromszög alakú, alumínium merevítésű műanyag vitorláját. A 100 kilogramm tömegű szonda a Nap nagy sebességgel kiáramló fotonjait fogta volna vitorlájába, pontosabban visszaverődésük, a fény visszatükröződése szolgáltatatta volna a meghajtást.

Az elmélet szerint egy űrvitorlás öt éven belül elérheti a Naprendszer legtávolabbi bolygóját, a Plutót. Vegyi hajtóanyaggal ez kilenc évbe telne a kaliforniai Planetáris Társaság szerint, amely a kísérleti űrvitorlás egyik szponzora és tervezője. Az ötlet a pasadenai bolygókutató társaság alapítója, a néhai Carl Sagan asztrofizikus, és igazgatója, Louis Friedman képzeletében is megfogant. Friedman az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA pasadenai laboratóriumának a munkatársaként a hetvenes években felvetette, hogy küldjenek vitorlás űrszondát űrrandevúra a Halley üstökössel. A mostani program költségeinek mintegy felét az amerikai Cosmos tévéstúdió állta, amelyet Carl Sagan özvegye, Ann Druyan irányít. Friedman a Planetáris Társaság internetes honlapján közleményében közölte: a rakéta feltehetően a Barents- és a Kara-tengert elválasztó Novaja Zemlja (Új-föld) sziget közelében zuhant le.