Judit
-2 °C
8 °C

110 éves az ikervári vízerőmű

MTI
2005.09.29. 09:31

A Rába vízenergiáját immár 110 éve hasznosítja az ipartörténeti kuriózumnak is beillő ikervári vízerőmű. Egykor a Batthyány-grófok uradalmát, s a vasi városokat látta el energiával, korszerűsített generátorai azonban már az országos hálózatot is táplálják árammal.

Az első magyar vízerőmű, amely teljesítménye a Tiszalök I. és II., illetve a Hernád és a Sajó vizét hasznosító Kesznyéten után a legnagyobb az országban.

Húsz törpe vízerőmű található hazánk nyugati végein, Alsószölnöktől Vasszécsényig - a Lajta folyón lévő márialigeti osztrák tulajdonba került -, s e húsz közül az ikervári a legnagyobb. Az örökifjú matuzsálem jó ideje már nemcsak a környéket látja el, hanem a "közösbe", az országos hálózatra is termel. A Vas megyei Ikervár ipartörténeti büszkeségét bárki megtekintheti, segítőként pedig ott az Ikervári Vízerőmű Múzeum kiállítása, ékes bizonyítékául annak, hogy jó elrendezésben az általános iskolai fizika tananyag egyetlen leckéje - hogyan alakul át a víz energiája elektromos árammá - is szájtáti bámészkodásra készteti a villamosságot csak áramszünet esetén értékelő városi embert.

Az ikervári áramtermelés kezdetei egy évszázadnál is korábbra nyúlnak vissza. A vasi község határában elterülő Batthyány-birtokon már az 1700-as években vízimalom működött a Rába folyásirányában. A lapátkerékre rőzsegáttal vezették a vizet. Ezt tavaszonként mindig elmosta az áradás, mígnem az 1800-as években olasz mérnökök úgynevezett beeresztőzsilipet készítettek. Ők tettek javaslatot a gróféknek a Rába vízmennyiségének hasznosítására is, akik megfogadták a tanácsot. 1895-ben Batthyány Ferenc gróf vezetésével megalakult a Vas vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság. Az impozáns múzeumban kiállított eredeti építési napló bejegyzésének tanúsága szerint "A munkálat megkezdetett 1895. évi szeptember hó 20-án." Az elsárgult okmány szomszédságában látható az eredeti vízjogi engedély is.

A grófok Svájcból, a zürichi gépgyárból szállították dinamót, turbinákat. 1896-tól 1919-ig ezekkel üzemelt az ikervári erőmű. Létének köszönheti múltját Sárvár és Szombathely közvilágítása, az 1900-ban megnyitott soproni városi vasút és a környék ipari üzemeinek áramellátása. A három turbina-generátoregységgel megépült első főáramkör jelentette az ország első közcélú villamos erőművét.

Az egyenáramot azonban nem lehetett transzformálni, ezért 1925-27 között korszerűsítették az erőművet. Az 1890-ben készült, "Ganz és tsa. Budapest" gyártóhely-megjelölésű egyenáramú dinamó nyugdíjba vonult, a korabeli generátorok, az 1925-ből való "centrifugál turbinaszabályozó" és Roné Thury (1860-1938) dinamójának társaságában most múzeumi tárgy valamennyi.

A következő nagy átalakítás 1994-ig váratott magára, de századik születésnapját már felfrissítve, modern technikába öltöztetve ünnepelte Ikervár - és az ország - ipartörténeti büszkesége. A centenáriumra Svédországból érkeztek az új gépi berendezések. A négy, egyenként 520 kW teljesítményű új turbina, akárcsak a generátor, négy méterre lent, a víz alatt van, így nagyobb a rázúduló víztömeg meghajtóereje.

A Rába az üzemeltető szakemberek szerint még legalább hét vízerőművet elbírna. Az ikerváriban ugyanis csak "kitérő vendég" a Kemenesháttal párhuzamosan haladó folyó: hullámait több mint öt kilométeres műcsatorna vezeti-tereli a turbinákra.

És a halak? - kérdezhetnék a természetbarátok. Nos, az áramlattal ők is eljutnak a vízerőműig, ezért is szereltek fel ellenük úgynevezett gerebrácsokat. Egy huszonnyolc kilós harcsa és egy hétkilós ponty azért elakadt itt már az elmúlt években.