Pál
-9 °C
0 °C

110 éves az ikervári vízerőmű

MTI
2005.09.29. 09:31

A Rába vízenergiáját immár 110 éve hasznosítja az ipartörténeti kuriózumnak is beillő ikervári vízerőmű. Egykor a Batthyány-grófok uradalmát, s a vasi városokat látta el energiával, korszerűsített generátorai azonban már az országos hálózatot is táplálják árammal.

Az első magyar vízerőmű, amely teljesítménye a Tiszalök I. és II., illetve a Hernád és a Sajó vizét hasznosító Kesznyéten után a legnagyobb az országban.

Húsz törpe vízerőmű található hazánk nyugati végein, Alsószölnöktől Vasszécsényig - a Lajta folyón lévő márialigeti osztrák tulajdonba került -, s e húsz közül az ikervári a legnagyobb. Az örökifjú matuzsálem jó ideje már nemcsak a környéket látja el, hanem a "közösbe", az országos hálózatra is termel. A Vas megyei Ikervár ipartörténeti büszkeségét bárki megtekintheti, segítőként pedig ott az Ikervári Vízerőmű Múzeum kiállítása, ékes bizonyítékául annak, hogy jó elrendezésben az általános iskolai fizika tananyag egyetlen leckéje - hogyan alakul át a víz energiája elektromos árammá - is szájtáti bámészkodásra készteti a villamosságot csak áramszünet esetén értékelő városi embert.

Az ikervári áramtermelés kezdetei egy évszázadnál is korábbra nyúlnak vissza. A vasi község határában elterülő Batthyány-birtokon már az 1700-as években vízimalom működött a Rába folyásirányában. A lapátkerékre rőzsegáttal vezették a vizet. Ezt tavaszonként mindig elmosta az áradás, mígnem az 1800-as években olasz mérnökök úgynevezett beeresztőzsilipet készítettek. Ők tettek javaslatot a gróféknek a Rába vízmennyiségének hasznosítására is, akik megfogadták a tanácsot. 1895-ben Batthyány Ferenc gróf vezetésével megalakult a Vas vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság. Az impozáns múzeumban kiállított eredeti építési napló bejegyzésének tanúsága szerint "A munkálat megkezdetett 1895. évi szeptember hó 20-án." Az elsárgult okmány szomszédságában látható az eredeti vízjogi engedély is.

A grófok Svájcból, a zürichi gépgyárból szállították dinamót, turbinákat. 1896-tól 1919-ig ezekkel üzemelt az ikervári erőmű. Létének köszönheti múltját Sárvár és Szombathely közvilágítása, az 1900-ban megnyitott soproni városi vasút és a környék ipari üzemeinek áramellátása. A három turbina-generátoregységgel megépült első főáramkör jelentette az ország első közcélú villamos erőművét.

Az egyenáramot azonban nem lehetett transzformálni, ezért 1925-27 között korszerűsítették az erőművet. Az 1890-ben készült, "Ganz és tsa. Budapest" gyártóhely-megjelölésű egyenáramú dinamó nyugdíjba vonult, a korabeli generátorok, az 1925-ből való "centrifugál turbinaszabályozó" és Roné Thury (1860-1938) dinamójának társaságában most múzeumi tárgy valamennyi.

A következő nagy átalakítás 1994-ig váratott magára, de századik születésnapját már felfrissítve, modern technikába öltöztetve ünnepelte Ikervár - és az ország - ipartörténeti büszkesége. A centenáriumra Svédországból érkeztek az új gépi berendezések. A négy, egyenként 520 kW teljesítményű új turbina, akárcsak a generátor, négy méterre lent, a víz alatt van, így nagyobb a rázúduló víztömeg meghajtóereje.

A Rába az üzemeltető szakemberek szerint még legalább hét vízerőművet elbírna. Az ikerváriban ugyanis csak "kitérő vendég" a Kemenesháttal párhuzamosan haladó folyó: hullámait több mint öt kilométeres műcsatorna vezeti-tereli a turbinákra.

És a halak? - kérdezhetnék a természetbarátok. Nos, az áramlattal ők is eljutnak a vízerőműig, ezért is szereltek fel ellenük úgynevezett gerebrácsokat. Egy huszonnyolc kilós harcsa és egy hétkilós ponty azért elakadt itt már az elmúlt években.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Wellness hétvégék belföldön

A kényeztetés egész évben jár Önnek! Válasszon a legjobb ajánlatokból.