Mégis hat a rejtett reklám?
Holland pszichológusok igazolták, hogy bizonyos helyzetekben, tudat alatt mégis hatnak az észlelhetetlenül rövid ideig felvillantott reklámok. James Vicary piackutató 1957-ben állította, hogy az észlelési küszöbnél rövidebb ideig felvillantott képekkel rá tudja venni a nézőket, hogy kólát igyanak, vagy pattogatott kukoricát egyenek. A bejelentés nagy felhördülést keltett, és az ilyen reklámot Nagy Britanniában, Ausztráliában és az USA-ban be is tiltották. Más kutatóknak azonban nem sikerült igazolni az állítást, s később Vicary is beismerte, hogy írása nem valódi kísérleteken alapult.
Most viszont Johan Karremans, a nijmegeni holland egyetem pszichológusa arról számolt be, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén el tudta érni, hogy a tudatosan nem észlelhető reklámok is hassanak. Az amerikai kísérleti társadalom-pszichológiai társaság tudományos folyóiratában publikált kutatásban Karremans egy ismert üdítő itallal és egy ásványvízzel kísérletezett. Értelmetlen feladat elvégzésére kértek fel 61 személyt: meg kellett számolniuk, hogy a képernyőn felvillantott nagy "B" betűk között hány kis "b" szerepel. A képernyőn a betűk 300 ezredmásodpercig látszottak, s a kép szélén 23 milliszekundumra megjelent egy felirat: a csoport egyik felének a "Lipton Ice", a kontrollcsoportnak egy értelmetlen feliratot villantottak fel.
A következő feladatban a résztvevőknek gombnyomással választani kellett a Lipton Ice és egy ásványvíz között, s meg kellett mondani, hogy egy teraszon ülve milyen valószínűséggel rendelnének ilyen üdítőt, és hogy mennyire szomjasak. A magukat szomjasnak mondó személyek gyakrabban választották a Lipton Ice-t, de csak akkor, ha ilyen értelmű rövid üzeneteket is kaptak előtte. A második kísérletben 105 önkéntest vontak be. A társaság egyik felének sós süteményt adtak, hogy tényleg szomjasak legyenek, s a szomjasokra hatott a reklám: akiknek felvillantották, azok közül 80 százalék a Lipton Ice-t választotta, míg a az arány a kontrollcsoportnál csupán 20 százalék volt.
A kutatók szerint a sugallat csak célirányosan hat, hiszen minél szomjasabbak az önkéntesek, annál inkább az üdítőt választják, s aki nem voltak szomjas, arra nem hatott a reklám. Karremans és munkatársai most azt tervezik, hogy újabb kísérletekkel kimérik, mennyi ideig tart a hatás - olvasható a The New Scientist című angol tudományos folyóirat honlapján.