Depressziót űz a gyors gondolkodás
Az önkéntesek egyik csoportjával a szokásosnál kétszer gyorsabb, a másikkal a normálisnál jóval lassabb tempóban olvastattak lehangoló jelentéseket, illetve vidám, lelkes állításokat. Utána közérzetüket, lelkiállapotukat egy kérdőíven minősítették bevett vizsgálati módszerek alapján és kiderült: a gyorsan olvasók akkor is "boldogabbnak, frissebbnek, kreatívabbnak, csodálatosabbnak" érezték magukat, amikor csupa lehangoló szöveget láttak.
Ez a két kutató szerint azt jelenti, hogy a depressziós betegek talán akkor is enyhíthetnek kínjaikon, ha teljesen nem is tudnak megszabadulni lesújtó gondolataiktól. Az elme felpörgetése fájdalomcsillapítóként is hathat, sőt talán segít a mániás depresszióban szenvedőkön is. Közismert, hogy a mániás depresszió olyan állapot, amelyben az egyén felváltva lelki mélypontokat és végletes feldobottságot él át, s a két pszichológus szerint az agytorna még az ilyen súlyos zavart is enyhítheti.
Egyelőre csak találgatások vannak arról, hogy mi a jelenség pontos magyarázata. Az egyik elmélet szerint ha az ember gyorsan gondolkodik, azért van jobban, mert egyrészt okosnak érezheti magát, másrészt a gyors gondolkodás mögött több energiát sejt, annyit, amennyi csak egy boldog embernek lehet. A másik lehetséges magyarázat, hogy a gyors gondolkodás az agyban lejátszódó vegyi folyamatokkal jár. Mint például a hosszútávfutás vagy más kitartást igénylő sport, amelytől az ember szintén erőtől, önbizalomtól duzzad, és büszke magára, hogy ilyesmire képes, és endorfin termelődik az agyában.