Kihalhatnak a bennszülöttek
Martin Silink professzor, a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Diabétesz Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy a bennszülött népeket génállományuk hajlamosabbá teszi a diabétesz komplikációinak kialakulására. Világszerte pedig évente 7-8 millió új diabétesz-megbetegedést diagnosztizálnak, s a Földön minden 10. másodpercben meghal egy ember cukorbajban, minden 30 másodpercben pedig amputálnak egy végtagot a betegség miatt - mondta, s szintén a legsúlyosabb világjárványról beszélt.
Mint a konferencián elhangzott, sürgősen tenni kell valamit, különben fennáll az a veszély, hogy még ebben a században erősen lecsökken a különféle őslakosok száma, rosszabb esetben akár egész népcsoportok kihalásával kell számolni. Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália és a csendes-óceániai szigetvilág őslakosai a nyugati táplálkozási szokások túl gyors átvétele miatt különösen fogékonnyá váltak a 2-es típusú diabéteszre, amely főként az elhízás nyomán alakul ki. Ehhez szív- és májbetegségek fokozott kockázata társul.
Stewart Harris kanadai diabétesz-szakértő szerint egyes bennszülött népek körében a felnőttek csaknem fele cukorbeteg, ami komolyan veszélyezteti az adott népcsoport fennmaradását. Mint mondta, a táplálkozási szokások egy vagy két nemzedéken belüli megváltozása, valamint a letelepedés oda vezetett, hogy a fennmaradást veszélyeztető tényezők sorában a diabétesz felváltotta a fertőző betegségeket.
Példaként az egyesült államokbeli sziú és pima indián törzsek tagjait, valamint csendes-óceáni Nauru-sziget őslakosait említette a kutató. Nauru mindössze tízezer lakosa közül a 20 éven felülieknél minden harmadik, a 35 éven felülieknél minden második cukorbeteg, az amerikai és kanadai őslakosok körében pedig ez az arány szintén 25-50 százalék. A melbourne-i konferencia célja, hogy intézkedési tervet dolgozzon ki a diabétesz elleni küzdelemre, és azt terjessze az ENSZ megfelelő szakmai szerve elé.