További HOAX cikkek
- Nem, Obama, Fauci és Melinda Gates nem látogatta meg együtt a vuhani víruslabort 2015-ben
- Ha Müller Cecília ingyenes védőfelszerelést kínál emailben, ne kattintson rá, vírus!
- Nem, nem szólaltak fel a japán parlamentben a hun-magyar testvéreik trianoni tragédiájáról
- Nem gyullad fel az autó, ha benne marad a kézfertőtlenítő
- Filléres matrica különbözteti meg az 5G ellenes csodapendrive-ot a simától
Tavaly áprilisban lepte el a magyar webet a Paget-kór tüneteit ismertető lánclevél. A mostani változat Power Point-os prezentációval támad, a tartalom ugyanaz. Egy nő történetét meséli el, aki nem kapott hathatós segítséget a mellbimbója körül sokasodó kiütések láttán. A lánclevél értelmezéséhez a tavalyi lánclevélhullám idején a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnökéhez fordultunk, aki elárulta: Paget-kór valóban létezik, rendkívül ritka és egyáltalán nem új.
A Snopes.com városi legendákat, és hoaxokat vizsgáló szájt információi szerint a Paget-kórról szóló lánclevél először 1999-ben tűnt fel az interneten, azóta is köröz. A lánclevél teljes szövegét itt elolvashatja.
Ebben az esetben a lánclevél annyiban hoax, hogy újdonságnak állít be egy 1874 óta jól ismert rákos megbetegedést. Dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke tavaly áprilisban elmondta, rendkívül ritka betegségről van szó és tünetei nagyrészt megegyeznek a lánclevélben leírtakkal. "A Paget-kórt 1874-ben írták le, és 1928 óta tudjuk, hogy rosszindulatú daganatos betegség, tehát nem új megbetegedésről van szó. Magyarországon évente 7500 új emlődaganatot diagnosztizálunk, és ennek egy százaléka lehet Paget-kór, vagyis évente hetven-nyolcvan új megbetegedés fordulhat elő" – fogalmazott. Megfigyelték ugyanakkor, hogy az előfordulási arány magasabb az olyan emlődaganatok műtéte után, ahol a mellbimbót is eltávolították.
A rendszeres mammográfiai vizsgálatokon történő részvétellel megelőzhető, mégis nehéz szűrni, ugyanis az emlődaganatok általánosan ismert tünetei (kitapintható csomó, a mell formájának változása) a Paget-kór esetében hiányoznak. Helyette inkább bőrpír, égő- viszkető érzés, enyhe váladékozás jelenhet meg a mellbimbó területén. Az onkológusok azt tanácsolják, gyanakodjon a páciens, ha efféle tüneteket tapasztal. Ha a bőrgyógyász vagy a háziorvos megállapítja a Paget-tumor gyanúját, akkor citológiai, valamint szövettani vizsgálatot kér, szükség esetén egy klinikai onkológus szakorvos véleményét is kikéri. A szövettani vizsgálat egyértelművé teheti a diagnózist, de még hátra van az a lépés, amikor kizárják (vagy megerősítik), hogy csak a mellbimbó elváltozásáról van-e szó, vagy pedig a tejcsatornák, illetve a tejcsatornák közötti terület rosszindulatú elváltozása is megtörtént.
Van másik
Tovább bonyolítja a Paget-ügyet, hogy az orvostudomány két, különböző Paget-kórt ismer. Az emlődaganatot okozó Paget-kórt azonban nem szabad összetéveszteni azzal a Paget-kórral, ami az oszteoporózis utáni második leggyakoribb metabolikus csontbetegség. A csont Paget-kórját először Sir James Paget brit orvos írta le, 1876-ban. Csontátépülés, csontmegnagyobbodás és felbomló csontszerkezet a tünete, a felgyorsult csontbontás és csontépülés olyan új csontokat termel, amelyek a normálisnál puhábbak és gyengébbek, valamint hajlamosabbak a törésre. A Paget-kór a csontvázrendszer bármelyik részét érintheti – leggyakrabban a koponyában, a gerincben és a karok, a lábak hosszú csöves csontjaiban, valamint a medencecsontban fordul elő. Általában véve a betegség lassan halad előre az érintett csontokban, és nem terjed át az érintetlen csontokra.
Rovataink a Facebookon